Gyors bepillantás a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a zsidó állam „háborús bűncselekményei” miatt indított vizsgálatába a The Jerusalem Post összeállítása alapján.
1. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az előzetes vizsgálatok befejeztével háborús bűncselekmények kivizsgálására irányuló nyomozást kíván indítani a Gázában, Jeruzsálem keleti részén és Ciszjordániában 2014. június 13-tól zajló izraeli és palesztin tevékenységekre vonatkozóan.
2. Ha az ügy tárgyalási szakaszba kerül, a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adhat ki magas szintű izraeli és palesztin vezetők ellen.
Izraeli részről ide tartozhat Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Avigdor Liberman és Mose Ja’alon volt védelmi miniszterek, valamint Aviv Kochavi altábornagy és az IDF korábbi vezérkari főnökei, Beni Ganz és Gadi Eisenkot.
3. Fatou Bensouda, az ICC ügyésze pénteken kijelentette, úgy véli, hogy mind az izraeliek, mind a palesztinok követtek el háborús bűncselekményeket.
4. Bensouda azt tervezi, hogy a 2014-es gázai háborút, a „Nagy menetelés a visszatérésért” nevű, a gázai határ mentén 2018 márciusában kezdődött tüntetéssorozatot, valamint az izraeli telepesek tevékenységet Ciszjordániában és a zsidó építkezéseket Jeruzsálem keleti részén is a vizsgálata alá vonja. Bensouda az IDF „aránytalan válaszára” és „szándékos gyilkosságaira” összpontosít. A Hamász és a palesztin fegyveres csoportok vonatkozásában vizsgálni fogja a rakétatámadásaikat, az általuk elkövetett szándékos gyilkosságokat és kínzásokat, illetve az emberi pajzsok használatára irányuló gyakorlatukat. Bensouda nem említette a palesztin tinédzser Mohammed Abu Khdeirt, ám nyomozásának időpontja alapján a zsidó szélsőségesek általi 2014 júliusában történt elrablása és jeruzsálemi meggyilkolása is az eljárás alá vonható. Az első és a második gázai háború nem tartozik a vizsgálat hatálya alá.
5. Az Nemzetközi Büntetőbíróságot az 1998-as Római Statútum szabályozza. A Szerződésnek 123 állam a tagja. Izrael és az Egyesült Államok eredetileg aláírta a szerződést, de soha nem ratifikálta azt, ezért e két államot nem tekintik a statútum részes feleinek. Az ICC 2002-ben kezdte meg működését, és nem foglalkozik olyan eseményekkel, amelyek az alapítása előtt történtek.
Ez azt jelenti, hogy a Golán-fennsík izraeli annektálásának és Kelet-Jeruzsálemnek a kérdései soha nem kerülhetnének a bíróság elé.
6. A Palesztin Hatóság 2015 januárjában írta alá a Római Statútumot. Ezt három évvel azután tette meg, hogy az ENSZ Közgyűlése a palesztinok számára nem tag megfigyelő állam státuszt adott. A fejlemény a palesztinokat de-facto állami státusszal ruházta fel, és ugyanolyan jogokat biztosított számukra a szerződések aláírására, mint az ENSZ tagállamainak. A Nemzetközi Büntetőbíróság 2015 januárjában indította el az izraeli-palesztin helyzet előzetes vizsgálatát. Mégis, csupán 2018 májusában kérte a Palesztin Hatóság Bensoudát, hogy indítsa el a területén elkövetett emberi jogi bűncselekmények kivizsgálását. 2018-ban egy Tárgyalás-előkészítő Kollégiumot is kineveztek.
7. A vizsgálat megkezdése előtt Bensouda felkérte a Nemzetközi Büntetőbíróság Tárgyalás-előkészítő Kollégiumát, hogy 120 napon belül hozzon határozatot a palesztin államiság kérdéséről, mivel ez vonatkozik a palesztinok bíróság előtti helyzetére és a bíróság joghatósága alá tartozó terület meghatározására.
Bensouda tájékoztatta a Kollégiumot, hogy úgy véli, Palesztina államként képviselheti magát a bíróság előtt, hiszen aláírta a Római Statútumot, és mivel az ENSZ is nem tag megfigyelő államként ismeri el. Hitét mindemellett több ENSZ-határozatra is alapozta, amelyek a „megszállt palesztin területként” szólnak Kelet-Jeruzsálemről, Gázáról és Ciszjordániáról.
8. Izrael úgy véli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik joghatósággal, mivel Izrael nem részes fele a működését megalapozó szerződésnek, nincs Palesztin állam, és a Palesztin Hatóságnak nincs szuverenitása a kérdéses területen.
Amellett érvelt, hogy a szerződés aláírása nem biztosít a palesztinok számára állami státuszt a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt.
9. A Nemzetközi Büntetőbíróság már legalább tizenkét további ügyet vizsgál, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában, Közép-afrikai Köztársaságban, Kenyában, Líbiában, Elefántcsontparton, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Grúziában, Burundiban, Bangladesben és Mianmarban. A darfuri népirtást is vizsgálja. Ezenkívül nyolc előzetes nyomozást folytat, és 27 ügyben tartott, illetve tart meghallgatásokat. Az ICC legalább 34 elfogatóparancsot is kiadott.
10. Bensouda Gambia volt igazságügyi minisztere. 2012 óta a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, 2004 óta dolgozik bíróságnak.