Kenneth Stern szerint Trump elnök, illetve a jobboldali zsidóság főként a palesztinbarát hangok elnémítására, nem pedig a zsidóság védelmére használja az általa létrehozott meghatározást. Az amerikai zsidóságot megosztja a kérdés.
Az amerikai elnök ugyanis nemrégiben elnöki rendelettel szállt harcba az egyetemek berkein belül egyre fojtogatóbban tapasztalható antiszemitizmussal. Leghangosabb kritikusa érdekes módon éppen az a személy lett, aki az általa használt antiszemitizmus-definíciót megalkotta.
„Nem a definícióval van a probléma, hanem annak a kihasználásával”
– ecsetelte problémáját Stern a The Times of Israelnek.
Stern 15 éve, az American Jewish Committee antiszemitizmus szakértőjeként vezető szerepet játszott annak a meghatározásnak a megalkotásban, ami elősegíti, hogy a különböző országok egységesen megértsék a gyűlölet legrégebbi formáját a világon. Célja, saját elmondása szerint az volt, hogy
jobban nyomon követhetővé tegye az antiszemitizmust és az antiszemita incidenseket világszerte.
„Rendkívül nehéz különböző nemzetiségű embereknek tudni, hogy mire figyeljenek bizonyos irányvonalak és definíció segítsége nélkül. Világos volt, hogy szükség van egyfajta térképre” – tette hozzá Stern.
Most viszont úgy véli, a Trump-kormány mindezt a palesztin-barát beszéd elhallgattatására használja fel az amerikai kampuszokon.
„Soha nem gondoltuk, hogy de facto gyűlöletbeszéd-szabályzatként használhatják fel a kampuszokon. Többek között rendőrtisztek képzésére akartuk használni, nem pedig a kampuszok diskurzusainak visszametszésére”.
Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban írta alá az antiszemitizmust célzó elnöki rendeletét, melyben megfenyegette a felsőoktatási intézményeket, hogy komoly összegektől eshetnek el, amennyiben nem veszik fel elég hatékonyan a harcot a zsidóellenes megkülönböztetéssel szemben.
A rendelet alapját a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) holokauszt-definíciója képezi majd, ez alapján azonosítják be, milyen viselkedésforma számít az 1964-es polgárjogi törvény 4-es cikkelye megsértésének, ami a faji, bőrszín vagy származás alapján történő diszkrimináció ellen védi az amerikai polgárokat.
A döntés élesen megosztotta az amerikai zsidó közösséget, némelyek mint szükséges lépést dicsérték a súlyosbodó antiszemitizmus elleni harcban, mások pedig cinikus próbálkozásnak tartották az Izrael-kritikus beszédek elnémítására.
A definíció a következő viselkedésformákat jelöli meg antiszemitaként: „a zsidóság kollektív felelőssé tétele Izrael államának tetteiért; a zsidó nép önrendelkezési jogának tagadása, pl.: annak állításával, hogy Izrael állama egy rasszista vállalkozás; illetve az izraeli politika és a náci politika összehasonlítása”.
Stern szerint a jobboldali zsidó vezetők már egy évtizede dolgoznak a definíció oktatási keretek között történő alkalmazásán.
„Bármennyire is egyetértek bizonyos egyetemi diskurzusok kritikájával, azokkal egy módon kell foglalkozni a kampuszon: kritikus gondolkodással és frappáns válaszokkal”.
A palesztinbarát, Izrael-kritikus beszéd féltésében azonban nem mindenki osztozik Stern-nel. A Rágalmazásellenes Liga (ADL) fontos lépésként üdvözölte a döntést a kampuszokon tapasztalható antiszemita incidensek elleni harcban.
„Az erősen növekvő antiszemitizmus klímájában ez az elnöki rendelet értékes irányt ad az antiszemitizmus értelmezésével kapcsolatban, és fontos eszközt ad a bűnüldöző szervek és a kampuszok dolgozóinak kezébe ahhoz, hogy azonosítsák és felvegyék a harcot ezen ártalmas gyűlölettel szemben”
– nyilatkozta Jonathan Greenblatt, a szervezet vezérigazgatója.
Stern azonban kételkedik abban, hogy a rendelet sokat segítene a zsidó diákoknak.
„Nem hiszem, hogy ez megvédi a zsidó diákokat a zaklatástól. Nagy része abból fakad, hogy az anticionizmus antiszemitizmus-e vagy sem. Ez egy zsidóságon belüli vita arról, hogy ki van a sátorban, és ki van azon kívül. Nem szeretem, amikor egy kormány a serpenyő valamelyik oldalára odatenyerel”.