Sanders: az irakinál is rosszabb háború jöhet Iránnal

Hazugnak nevezték az amerikai elnököt, az iráni konfliktus diplomáciai megoldását és új nukleáris egyezményt sürgettek a demokrata párt elnökjelölt aspiránsai legújabb nyilvános vitájukon. Bernie Sanders ismét hozta radikális formáját.

Immáron hatodik alkalommal mérették meg magukat az elnökjelöltségi kampány során az ellenzéki párt képviselői nyilvános vitafórumon. Ezúttal az iowai Des Moines városában élvezhették a hat aspiráns szenvedélyektől sem mentes korteskedését.

A politikusok több mint fél órán keresztül ostorozták Donald Trumpot, amiért az elnök likvidálta minden idők egyik legbefolyásosabb közel-keleti terroristáját, Kaszim Szulejmánit.

A vitában a demokraták egyetértettek abban, hogy a Barack Obama akkori elnök által összehozott 2015-ös iráni atomalku lenne ismét a követendő mérce.

Bernie Sanders, aki a jelöltek közül a legradikálisabb nézeteket vallja, egyenesen arról beszélt, hogy az elnök Szulejmáni kivégzésével olyan nemzetközi konfliktushelyzetet kreált, amely még Amerika egyik legrosszabb emlékű háborújánál, az irakinál is súlyosabb következményekhez vezethet.

Ráadásul a vermonti szenátor azt állította, hogy — ahogy a vietnámi vagy az iraki háborúknál — a mostani esetben is az ország vezetőinek hazugsága vezetett a fegyveres összecsapásokig.

„Olyan elnökünk van, aki ismét hazudik, és olyan háborúba sodorhat bennünket, amely az irakinál is rosszabb”

— fogalmazott Sanders, aki hangsúlyozta: az amerikai embereknek elege van a milliárdos költségeket felemésztő hadviselésből, és katonai megoldások helyett diplomáciai úton kell rendezni a kialakult helyzetet. Ennek fejében nemcsak új alapokon nyugvó nemzetközi koalícióra szólított fel, de az ENSZ-t is megreformálná a baloldali képviselő.

Sanders továbbra is prioritásként említette, hogy meg kell akadályozni Irán urándúsításra tett kísérleteit, de szerinte azt a már korábban Obama által összehozott atomalku mentén kell elérni, nem pedig a mostani Trump-i formában.

Joe Biden az iráni helyzettel kapcsolatban maximálisan osztotta kollégája és riválisa nézeteit. A korábbi alelnök úgy vélte, hogy a 2015-ös paktum jól működött, mert minden résztvevő fél, elsősorban Irán, vállalta a szerződés szerinti kötelezettségét.

Biden most is azt sürgette, hogy vissza kellene térni a nemzetközi diplomácia terepére, és hasonló együttműködést kellene kialakítani. Emlékezetes azonban, hogy Izrael számos alkalommal figyelmeztetett arra: titkosszolgálati értesüléseik szerint a perzsa állam mégis folyamatos urándúsítással próbálkozik azért, hogy nukleáris arzenált fejlesszen.

Biden szerint Amerika hitelt veszett a régióban és ez elsősorban Trump külpolitikájának köszönhető. „Izolálódtunk. (…) Elvesztettük szövetségeseink támogatását” – summázott a képviselő, aki szerint ennek a rossz döntések miatt morális okai is vannak.

Biden hozzátette, hogy meggyőződése szerint Trump hazudott akkor, amikor Szulejmáni likvidálását azzal indokolta, hogy a terrorista támadást tervezett az amerikai nagykövetség ellen.

Versenyeznek a demokraták: ki a legkritikusabb Izraellel?

Bernie Sanders odáig ment a legutóbbi nyilvános vitán, hogy egyenesen rasszistának nevezte Benjamin Netanjahut.

Az iráni fejleményekkel kapcsolatos vitában érdemben megszólaló képviselők közül Pete Buttigieg, az indianai politikus arról beszélt, hogy Trump nehéz helyzetbe hozta a következő elnököt elhamarkodott külpolitikai döntéseivel. Szerinte nem csak a diplomáciai alkufolyamat lesz nagy kihívás, de Trump

„még veszélyesebbé tette a régiót, és olyan láncreakciót indított el, amely az eszkalálódásával egy újabb háború kitöréséhez vezethet”

— fogalmazott Buttigieg.

A minnesotai szenátor, Amy Klobuchar annak a véleményének adott hangot, hogy — akárcsak Obama — ő is inkább „összehozná az embereket”, utalva arra, hogy a fegyverek helyett a politikai egyezségre és más tónusú diplomáciai eszközökre van szükség a nemzetközi felek együttműködéséhez.

Heves volt a szócsata Bernie Sanders és Elizabeth Warren között. Sanders ugyanis – Warren szerint – korábban azt mondta, hogy „2020-ban nem lehet nőt megválasztani elnöknek, esélytelen a női elnökjelölt is”. Bár Sanders ezt korábban és ezúttal is cáfolta, mégis, a vitában visszatértek az ügyre, és Elizabeth Warren odavágta a férfi résztvevőknek: az itt jelenlévő női politikusok együttesen több választást nyertek, mint a jelenlévő férfiak. A massachusettsi szenátor szavait percekig tartó vastaps fogadta. (MTI)

A korábban jobb napokat megélt Elizabeth Warren, aki mára az egyik biztos „futottak még” kategória esélyese az elnökjelölt-aspiránsok között, úgy vélte, hogy a „gazdasági és diplomáciai eszközöknek” sokkal nagyobb szerepe lehet a helyzet rendezésében. Éppen ezért azt szorgalmazta, hogy hívják haza az amerikai katonákat a térségből.

„Véget kell vetni annak a gondolkodásnak, hogy mindent meg tudunk oldani fegyveres erőinkkel. Hadseregünk az egész földkerekség legjobbja, és bármilyen áldozatot meghoznának azért, amit kérünk tőlük. De nem szabad olyat kérni tőlük, amit nem lehet fegyveres erőkkel megoldani” – fogalmazott Elizabeth Warren.

Melyik demokrata elnök lenne jó Izraelnek, illetve a zsidóságnak?

Ahogy szűkül a mezőny, itt az ideje megvizsgálni, mik a főbb demokrata elnökjelölt-aspiránsok nézetei: antiszemitizmusról, Izraelről, zsidóságról.