Andrzej Duda bojkottja a megemlékezésen való felszólalás miatt nyilvánvalóan csak ürügy volt a távolmaradásra: a valódi ok egyrészt a lengyel-orosz vitában, másrészt a hűvös lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatokban keresendő.
Jeruzsálemben január 23-án, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából a Jad Vasemben tartják meg a Holokauszt Világfórum megemlékezést. A meghívott államok képviselői közül beszédet a szervezők kérésére a házigazda izraeli vezetők, a II. világháborús szövetséges hatalmak képviselői, valamint a német elnök fog tartani.
A megemlékezésre negyvenkét ország kapott meghívást, Magyarországot Áder János elnök fogja képviselni.
A rendezvényen való részvétel visszaigazolását halogató Andrzej Duda lengyel elnök végül kedden egy sajtótájékoztatón bejelentette: nem vesz részt a megemlékezésen, azzal indokolva távolmaradását, hogy míg Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok vezetői beszédet mondhatnak, Lengyelország nem kapott ilyen felkérést.
Duda elnök sértődött szavait leginkább az váltotta ki, hogy a szervezők Vlagyimir Putyin orosz elnöknek biztosították a felszólalás lehetőségét, a lengyeleknek viszont nem.
Az Oroszországgal és Izraellel szemben is megromlott lengyel diplomáciai kapcsolatokra való tekintettel a megemlékezést bojkottáló lengyel elnök bejelentése nem érintette váratlanul a szervezőket.
Kedden, Duda elnök nyilatkozata előtt Marek Magierowski Lengyelország izraeli nagykövete Twitteren már jelezte a lengyelek nemtetszését: „A kétségek eloszlatása érdekében: a Jad Vasem és az izraeli hatóságok már legalább négy hónapja tisztában vannak Andrzej Duda elnök felszólalásra vonatkozó kérésével…”
A megemlékezést szervező Jad Vasem a lengyel távolmaradás bejelentése után jelezte, hogy fontolóra veszi a rendezvény kihagyását, de leszögezte:
„különösen helyénvaló, hogy az eseményen felszólaló vezetők a Szövetséges Erők négy fő hatalmának képviselői legyenek, amelyek felszabadították Európát és a világot a náci Németország gyilkos zsarnoksága alól. A további felszólalók között szerepelnek a fogadó nemzet – Izrael Állam – vezetői valamint a Jad Vasem és a Holokauszt Világfórum Alapítvány, amelyek elkötelezettek a holokauszt emlékének megőrzésében és az antiszemitizmus leküzdésében az egész világon.”
Andrzej Duda érvelésére, miszerint lehetőséget kell biztosítani neki arra, hogy beszélhessen a lengyelek szenvedéséről a holokauszt idején, a Jad Vasem azt nyilatkozta: „Az Auschwitz-Birkenau haláltábor 1,5 millió áldozata közül 1,1 millió zsidó volt, akiket csak azért gyilkoltak meg, mert zsidók voltak. Auschwitz áldozatainak állampolgársága nem befolyásolja az Ötödik Holokauszt Világfórumon beszélő vezetők kiválasztását.”
A lengyel elnök bojkottja a megemlékezésen való felszólalás miatt nyilvánvalóan csak ürügy volt a távolmaradásra: a valódi ok egyrészt a lengyel-orosz vita másrészt a hűvös lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatokban keresendő.
A lengyel vezetőket feldühítették Vlagyimir Putyin közelmúltban tett megjegyzései, amelyek szerint a második világháború kitörésében Lengyelországnak is volt felelőssége.
A vita az Európai Parlament szeptemberben hozott határozatával kezdődött, amely az 1939. augusztus 23-i Molotov-Ribbentrop paktumot hibáztatta a második világháború nyolc nappal későbbi kitöréséért. Adolf Hitler náci vezető és Joszif Sztálin szovjet diktátor titokban megállapodtak abban, hogy Lengyelországot és a balti államokat felosztják Németország és a Szovjetunió között.
Putyin az Európai Parlament állásfoglalását „minden alapot nélkülöző és szégyentelen hazugságnak” nevezte, és azzal vádolta Lengyelországot, hogy a háború alatt összejátszott Hitlerrel. „Ez nyilvánvaló a dokumentumokból, levéltári anyagokból” – állította Putyin Moszkvában, a Védelmi Minisztériumban mondott év végi beszédében.
Az orosz elnök korábban kijelentette, hogy Józef Lipski, az akkori berlini lengyel nagykövet „antiszemita nézeteiben teljes szolidaritást fejezett ki Hitlerrel.” A lengyel nagykövetet Putyin „gazembernek” és „antiszemita disznónak” nevezte.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Putyin állításait történelem hamisításnak nevezte és utalt a Szovjetunió és a náci Németország közötti szövetségre Lengyelországgal kapcsolatban.
„Sztálinnak Lengyelország felosztásában való bűnrészessége nélkül, és azon természeti erőforrások nélkül, amelyekkel Sztálin ellátta Hitlert, a náci német bűnözőgépezet nem vette volna át Európa irányítását. Putyin elnök többször hazudott Lengyelországról, és ezt mindig szándékosan tette.”
Duda elnök távolmaradásának másik oka a lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatok megromlása, amely az ominózus lengyel holokauszt-törvénnyel kezdődött. Lengyelország 2018. februárjában megszavazott egy törvényt, ami bűncselekménynek nyilvánította a náci Németország Lengyelországban elkövetett bűneinek áthárítását a lengyel államra vagy népre, ezzel nagy felháborodást váltva ki Izraelben.
A felháborodást követő diplomáciai patthelyzet végül egy törvénymódosítással, valamint Netanjahu izraeli és Morawiecki lengyel miniszterelnök közös nyilatkozatával tavaly június 27-én úgy tűnt, hellyel-közzel megoldódott.
Az ügy azonban ennyivel nem ért véget, és a gyenge lábakon álló diplomáciai kapcsolat tovább romlott tavaly februárban Varsóban, amikor Netanjahut az Izrael és Lengyelország közötti vitatott megállapodásról kérdezték.
Az izraeli miniszterelnök tagadta a történelmi revizionizmussal kapcsolatos felvetéseket: „Itt kijelentem, hogy volt lengyel kollaboráció a nácikkal. Ismerem a történelmet, és nem mosom tisztára” – mondta, hozzátéve, hogy nem elhanyagolható számú lengyel működött együtt a nácikkal, és „nem ismerek egy olyan személyt sem, akit bepereltek volna ezért a kijelentésért.”
A The Jerusalem Post interneten megjelent, de azóta eltűnt cikke akarva-akaratlanul rosszul idézte Netanjahu szavait, amikor azt írta, hogy a miniszterelnök szerint a „lengyel nemzet” együttműködött a nácikkal (más riportokban „a lengyelek együttműködtek a nácikkal” verzió jelent meg). A Miniszterelnöki Hivatal később tisztázta Netanjahu szavait, megerősítésül lejátszva az elhangzottakról készült felvételt.
| Auschwitz felszabadításáról a 75. évforduló napján, január 27-én a volt haláltáborban fog megemlékezni több ország államfőjével és túlélőkkel együtt – jelentette ki Andrzej Duda.
Kilátásba helyezte, hogy az auschwitzi emlékhelyen leróják tiszteletüket a vörös hadsereg azon katonái előtt is, akik 1945-ben (miután a németek a tábort nagyrészt evakuálták) “a haláltáborban még megmaradt foglyok felszabadításáért harcoltak”, valamint megemlékeznek az ott korábban meggyilkolt orosz foglyokról. Az auschwitzi megemlékezéseket kiemelt biztonsági intézkedések kísérik, a közel-keleti helyzetre való tekintettel – közölte Duda. (MTI) |
A The Jerusalem Postban megjelent hibás verzió után Andrzej Duda Twitteren megjegyezte, amennyiben megerősítést nyernek Netanjahu kijelentései, a Visegrádi Négyek (V4) országainak le kellene mondani a pár nappal később esedékes jeruzsálemi találkozót, ahova a négy miniszterelnök Netanjahu meghívására utazott volna.
A konfliktust oldására a berendelt izraeli nagykövet, Anna Azari kijelentette: Netanjahu „soha nem említette a ‘lengyel nemzetet’ ebben a kontextusban, a sajtó közölte hibásan a miniszterelnök szavait.”
Minden diplomáciai erőfeszítés ellenére Morawiecki miniszterelnök akkor végül úgy döntött, nem utazik Izraelbe, helyette Czaputowicz külügyminiszter képviselte volna az országot a Visegrádi 4-ek jeruzsálemi csúcstalálkozóján.
A találkozót megelőző napon Jiszráel Katz, akit aznap nevezett ki Netanjahu megbízott külügyminiszternek, egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, a lengyelek „az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust.” Így aztán végleg eldőlt a lengyelek távolmaradása az egyébként nagy várakozásokkal beharangozott csúcstalálkozóról.
A lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolat legutóbbi mélypontja májusban volt, amikor a lengyelek hűvösen lemondták izraeli tisztviselők varsói látogatását, röviden azzal érvelve, hogy a holokauszt idején lefoglalt zsidó tulajdon visszaszolgáltatásának kérdését, amiért a delegáció utazott volna, Varsó lezártnak tekinti.
Nagy Gabriella összes cikkét elolvashatja itt.
A polyákokat ismerjük, semmi meglepő nincs a viselkedésükben. Szarházi antiszemita mind, kevés kivétellel. Putyin ugyanakkor megpróbálja a zsidókat felhasználni a történelemhamisítási törekvéseihez, és ez legalább annyira elítélendő, mint a hagyományos lengyel-katolikus antiszemitizmus.
Nem csodálom, hogy nem kedvelnek túlságosan.
És ha kérdezhetem, miért ?
LG antiszemita, es igy szolidaris a bajtarsakkal.
Lengyel, magyar két jóbarát…
sőt , rokonok mint én
Van a fickónak még egy kellemes tulajdonsága : tapad, mint egy pióca.
Probalom megerteni, hogy mi ez a mentalitas. Kb. olyan a mukodese, mint egy rossz gyereke, aki bemegy a nagyok kellemes osszejovetelebe, es ott egy jot fingik, vagy bofog, hogy valahogy beleronditson a kepbe.
A kulonbseg annyi, hogy a legtobb gyerek kinovi…
Valójában egy fingós/böfögős társaságban vagyok kívülálló, ebben az esetben is csak arra próbáltam rámutatni, hogy egy szarházi antiszemitának nevezett nép nem fogja megkedvelni a zsidókat. Amúgy nem a lengyeleknél verik le a kipát a sétálók fejéről.
A zsidók nem fogják megszaggatni a ruhájukat amiatt, hogy nép szarházi antiszemita része nem kedveli őket. Az az érzésem, hogy a te szimpátiádért se nagyon karmolnak.
1. „Valójában egy fingós/böfögős társaságban vagyok kívülálló”…Ezek szerint mazohista vagy, mert senki sem kenyszerit, hogy kivulallokent itt rontsd a levegot.
2. Mire a lengyeleknek lehetosege lett volna megkedvelni a zsidokat, nem maradtak zsidok Lengyelorszagban. Termeszetesen ebben a zsidok hibasak. Ajanlott olvasmany:
Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk.
Ez a szemétláda – a nyilaskás söpredéket megértéssel kezelő moderátor ingerküszöbét megközelítve, de el nem érve – kellemetlenkedik.
Mivel csak a kellemetlenkedésben érdekelt, se konstruktív se destruktív vitát folytatni nem akar, fölösleges a piszkálódásaira reagálni.
Putyin a zsidókról nem szólt semmit, legalábbis legutóbb. Tudom, akkor meg az a baj.
Sajnálatos és nem is szívesen állítok egy népről ilyet, de a lengyelek az elmúlt pár száz év alatt, a leg antiszemitább nép volt Európában. Még ma is, pedig nem is élnek zsidók Lengyelországban. Sajnálatosnak tartom, hogy a lengyel politikusok még Auschwitz után sem mertek, a németekhez hasonló felvilágosító kampányba kezdeni.
Szerintem igazsagtalan vagy nehany balti allammal szemben, es meg nehanyan versenyben vannak azert az elso helyert :-)))