Irán rakétazáport zúdított az amerikaiakra Irakban

Irán 17 rakétával támadta szerda hajnalban az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot, amelyen az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció különböző nemzetiségű kontingensei teljesítenek szolgálatot, valamint támadást intéztek az iraki Kurdisztánban lévő erbíli támaszpontra is -, hogy megtorolják Kászim Szulejmáni tábornoknak, a Forradalmi Gárdához tartozó al-Kudsz különleges egység parancsnokának Washington által végrehajtott bagdadi meggyilkolását.

Az iráni állami tévé azt közölte, hogy „legalább 80 amerikai terrorista” meghalt a rakétatámadásban, több amerikai helikopter megsemmisült, és az Irakban lévő erőknek egyetlen rakétát sem sikerült elfogniuk. Az iráni állami tévé idézte a Forradalmi Gárda elitalakulatának egyik magas rangú tisztjét, aki szerint száz amerikai célpontjuk van a térségben arra az esetre, ha az Egyesült Államok megtorolná ezt a támadást. A Kászim Szulejmán iráni tábornok megölése miatti megtorlásuk forgatókönyvei közül az egyik legenyhébbet választották – jelentette ki.

A Sky News – Arabíja tévécsatorna szerint az iraki hadsereg egy tisztje meghalt, további öt katonája pedig megsebesült az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot ért szerda hajnali iráni rakétacsapásban.

A Pentagon közlése szerint amerikai katonák nem sebesültek meg a támadásban.

Minden Irakban szolgáló magyar katona jól van,

a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar folyamatosan figyelemmel kíséri a kialakult súlyos helyzetet, és kész haladéktalanul végrehajtani bármilyen olyan műveletet, amelyet az Iszlám Állam elleni globális koalíció vezetői szükségesnek tartanak – mondta Szíjjártó Péter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy az iraki Erbílben található magyar főkonzulátus négy munkatársa szintén jól van, és az ő biztonsági helyzetüket is folyamatosan elemzik.

A Bagdadba akkreditált magyar nagykövet jelenleg Magyarországon tartózkodik, mivel a magyar nagykövetség működésének helyet adó brit nagykövetség részéről azt a kérést kapták, hogy ne térjen vissza állomáshelyére – fejtette ki a tárcavezető.

Iraknak elege van az amerikai katonákból

A miniszterelnök szerint ez a döntés Irak számára elvi és gyakorlati vonatkozásban is a legjobb.

A külföldön szolgáló német csapatok potsdami bevetési központja szintén azt közölte, hogy az Erbílben szolgáló több mint száz német katona sértetlenül élte túl az iráni rakétacsapást.

A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint Erbílt két iráni rakéta érte el, az egyik a légibázis mellett csapódott be, de nem robbant fel, a másik pedig az észak-iraki várostól 33 kilométerre csapódott be, de robbanása károkat nem okozott.

A televízió kurd biztonsági tisztekre hivatkozó értesülései szerint az egyik rakéta a kurdisztáni Erbíl nemzetközi repülőtere mellett csapódott be, de nem robbant fel. A másik rakéta pedig Erbíltől mintegy 33 kilométernyire nyugatra csapódott be, és nem okozott sebesüléseket.

Szintén a CNN jelentette elsőként, hogy

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Maszúr Barzánival, az autonóm iraki Kurdisztán miniszterelnökével.

Az iraki válság fejleményeit vitatták meg, és az amerikai sajtó információi szerint Barzáni javaslatokat tett arra, hogyan lehetne enyhíteni a kialakult feszültségeket.

A telefonbeszélgetés után Barzáni a Twitteren közölte: „egyetértettünk az iraki feszültség visszafogottság és párbeszéd révén történő enyhítésének fontosságában”.

Barzáni mikroblog-bejegyzését követően, még éjszaka Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közleményben erősítette meg az egyeztetés tényét. „A külügyminiszter és Barzáni miniszterelnök megállapodott a folyamatos kapcsolattartásban” – tudatta Ortagus.

Idegesen reagáltak szerda reggel a nemzetközi piacok az amerikai erők által használt két iraki támaszpont ellen végrehajtott iráni rakétacsapásokra, miközben a térségbeli bizonytalanságot élezi, hogy Teherán közelében – egyelőre tisztázatlan körülmények között – lezuhant egy ukrán utasszállító repülőgép.

Röviddel 8 óra után

az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 65 centtel (0,95 százalékkal) 68,92 dollárra emelkedett.

Eközben drágult az arany is a kockázatos időkben betöltött értékőrző szerepe miatt: unciánkénti jegyzése 1,14 százalékkal (18,05 dollárral) 1592,35 emelkedett. A kereskedés korai szakaszában az arany ára 1610,90 dolláron, 2013 márciusa óta legmagasabb szinten is járt.

Ugyancsak a közel-keleti fejleményeknek tudják be szakértők a bitcoin drágulását. Röviddel 8 óra után a kriptodevizát tavaly november óta legmagasabb szinten, 8340 dolláron jegyezték, ami 3,6 százalékos drágulás keddhez képest.

Szerdán valamennyi ázsiai tőzsde mínuszban zárt és elemzők szerint gyengüléssel kezdenek a vezető európai börzék is.