Kelemen Annától Schiffer Andrásig: magyar közéleti szereplők a Szulejmáni-ügyről

A magyar kormány és az ellenzéki pártok „hivatalosan” még hallgatnak, de a politikai és celebvilág több prominense is megszólalt már az iráni tábornok amerikai likvidálásának ügyében.

Ha eltekintünk a magyar külügy nagyon óvatos közleményétől, valamint a DK parlamenti kezdeményezésétől, akkor a sort érdekes módon egy olyan közszereplő kezdte, akitől talán a legkevésbé várnánk: Kelemen Anna.

Facebookon közzétett posztjában „Annácska” kijelenti (a helyesírást változatlanul hagytuk): „Az iráni Szulejmani nemzeti stratéga, aki hivatalosan Irán kémfőnöke volt, a legtöbbet tette azért, hogy kiterjessze Irán befolyását a közel-keleten csütörtökön amerikai dróntámadásban meghalt.

Az USA már korábban terroristának nyilvánította. Az olajárak azonnal emelkedni kezdtek a tőzsdéken! Ennek a gazdasági-politikai következményei nem tudni hova vezetnek el a jövőben.

Nagyon félő, hogy ezzel a radikális támadással Trump csak meg jobban összekovácsolja az Amerika ellenes erőket. Tudósítást eddig csak az Euronewson láttam. Itthon a Mi pártjaink is megvívják a maguk kis csatáit de félő, hogy a világ ilyen méretű dolgai Ránk is ki fognak hatni.”

Trump: ha kell, nagyon keményen le fogunk sújtani

Az elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha az amerikai létesítményeket támadna.

Kelemen Anna precíz, euroatlanti orientáltságú megszólalását az LMP politikusa, Ungár Péter védte meg, ugyancsak Facebook-posztban:

„Egyetértve Kelemen Annával, ma még nem lehet, innen, Budapestről megmondani, hogy ez a döntés jó volt-e, és hogy mik lesznek a következményei. Ez egy bonyolult térség. Még a régió olyan jelentős hatalmai, mint Izrael és Törökország is kivárnak, és óvatosan fogalmaznak az eseménnyel kapcsolatban.

Ezért is döbbenetes, hogy nálunk vannak olyan belpolitikai szereplők, akik ezúttal is a szokásos paneljaikat puffogtatják, minden önreflexió nélkül.

A liberális ellenzék egyes szereplői ezt az eseményt is csak Orbán Viktorral kapcsolatban tudják értelmezni, amikor pontosan tudjuk, hogy ez sem Orbánról szól. Megnehezíti a kormányváltást, ha világpolitikai eseményekről sem tudunk Orbán Viktor említése nélkül beszélni. Helyes, hogy a kormány nem hamarkodja el álláspontja kialakítását.

A woke hippi újbaloldaliak pedig megint elmondják a szokásos NATO-ellenes, vesszen Amerika mantrájukat. Ezzel az a baj, hogy még ők sem tudják, mi lesz ennek a következménye.

Ráadásul a NATO garantálja Magyarország biztonságát. Aki tehát a NATO ellen foglal állást, az válaszoljon arra: hogy ki és hogyan fogja megvédeni Magyarország határait, ha nem a NATO, mert a morális felsőbbrendűség, a nem létező közös európai hadsereg, a szabad szerelem és a slam poetry sem hatásos fegyver a tankok ellen.”

Daniel Pipes: ebből nem lesz háború

A világ egyik legismertebb Közel-Kelet szakértője szerint Szulejmáni megölése nem befolyásolja alapvetően Irán képességeit.

Hogy kik lehetnek a „liberális ellenzék egyes szereplői”, nem teljesen világos, mert liberális szereplő még nem szólalt még meg az ügyben. Cikkünk írásakor az egyetlen kivétel a Momentum politikusa, Berg Dániel, aki viszont pártja blogján szinte neokon hangot üt meg: „Irán felelőtlen és provokatív külpolitikájába kódolva van a konfliktusok eszkalációja az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, mint ahogy a Közel-Kelet destabilizációja is.

Szulejmáni kezéhez több százezer ember vére tapadt, és tevékenysége valós veszélyt jelentett az Egyesült Államok érdekeire, így likvidálása racionális stratégiai döntés volt, bár hatásai még bizonytalanok.”

A Momentum külpolitikusa szerint „a nyugati szövetségi rendszer és az Európai Unió tagjaként Magyarországnak is elemi érdeke és külpolitikai felelőssége közreműködni az olyan lator államok visszaszorításában, mint Irán.

Ehelyett az Orbán-kormány az elmúlt években egyre jobban próbál nyitni az ajatollahok felé, több gazdasági és stratégiai együttműködési egyezményt kötött Iránnal. Ezzel Orbánék veszélyeztetik Magyarország helyét a nyugati demokráciák szövetségének körében, és csökkentik érdekérvényesítő képességünket a világpolitikai színpadon” – írja egyebek mellett Berg Dániel.

Egészen másképpen látja a helyzetet a Jobbik külpolitikusa. Az emlékezetes listájáról elhíresült Gyöngyösi Márton szerint „nem kell nagy világpolitikai jártasság ahhoz, hogy bárki belássa: egy magas rangú iráni vezető megölése az amerikai elnök utasítására kevés jót jelent a világnak.

Csak reménykedni tudunk benne, hogy mindkét félben lesz annyi bölcsesség, hogy leállítsák az elszabadulni készülő borzalmas folyamatokat.

Jobbikos európai parlamenti képviselőként én azért fogok dolgozni, hogy Európát, és benne Magyarországot megóvjuk, és az emberek biztonságát garantáljuk” – írja a radikális jobboldali párt képviselője.

Megszólalt az ügyben Schiffer András, az LMP alapítója is (aki azóta kilépett a pártból), és a következőképpen reagált: „Ha egy állam minden további nélkül kiiktathatja egy másik – mégoly borzalmas – állam – mégoly elvetemült – tisztviselőjét egy harmadik állam területén, mi szükség van a nemzetközi jogra?

Teszi mindezt egy szövetséges állam, a szövetségi rendszertől függetlenül. Valahogy nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy ’97 őszén a „NEM” mellett kampányoltam, ’03 elején pedig az iraki háború ellen tüntettem.” Magyarországon 1997 novemberében tartottak népszavazást az ország NATO-tagságáról.

DK: haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból?

Az ellenzéki párt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezi.