A magyar kormány és az ellenzéki pártok „hivatalosan” még hallgatnak, de a politikai és celebvilág több prominense is megszólalt már az iráni tábornok amerikai likvidálásának ügyében.
Ha eltekintünk a magyar külügy nagyon óvatos közleményétől, valamint a DK parlamenti kezdeményezésétől, akkor a sort érdekes módon egy olyan közszereplő kezdte, akitől talán a legkevésbé várnánk: Kelemen Anna.
Facebookon közzétett posztjában „Annácska” kijelenti (a helyesírást változatlanul hagytuk): „Az iráni Szulejmani nemzeti stratéga, aki hivatalosan Irán kémfőnöke volt, a legtöbbet tette azért, hogy kiterjessze Irán befolyását a közel-keleten csütörtökön amerikai dróntámadásban meghalt.
Az USA már korábban terroristának nyilvánította. Az olajárak azonnal emelkedni kezdtek a tőzsdéken! Ennek a gazdasági-politikai következményei nem tudni hova vezetnek el a jövőben.
Nagyon félő, hogy ezzel a radikális támadással Trump csak meg jobban összekovácsolja az Amerika ellenes erőket. Tudósítást eddig csak az Euronewson láttam. Itthon a Mi pártjaink is megvívják a maguk kis csatáit de félő, hogy a világ ilyen méretű dolgai Ránk is ki fognak hatni.”
Kelemen Anna precíz, euroatlanti orientáltságú megszólalását az LMP politikusa, Ungár Péter védte meg, ugyancsak Facebook-posztban:
„Egyetértve Kelemen Annával, ma még nem lehet, innen, Budapestről megmondani, hogy ez a döntés jó volt-e, és hogy mik lesznek a következményei. Ez egy bonyolult térség. Még a régió olyan jelentős hatalmai, mint Izrael és Törökország is kivárnak, és óvatosan fogalmaznak az eseménnyel kapcsolatban.
Ezért is döbbenetes, hogy nálunk vannak olyan belpolitikai szereplők, akik ezúttal is a szokásos paneljaikat puffogtatják, minden önreflexió nélkül.
A liberális ellenzék egyes szereplői ezt az eseményt is csak Orbán Viktorral kapcsolatban tudják értelmezni, amikor pontosan tudjuk, hogy ez sem Orbánról szól. Megnehezíti a kormányváltást, ha világpolitikai eseményekről sem tudunk Orbán Viktor említése nélkül beszélni. Helyes, hogy a kormány nem hamarkodja el álláspontja kialakítását.
A woke hippi újbaloldaliak pedig megint elmondják a szokásos NATO-ellenes, vesszen Amerika mantrájukat. Ezzel az a baj, hogy még ők sem tudják, mi lesz ennek a következménye.
Ráadásul a NATO garantálja Magyarország biztonságát. Aki tehát a NATO ellen foglal állást, az válaszoljon arra: hogy ki és hogyan fogja megvédeni Magyarország határait, ha nem a NATO, mert a morális felsőbbrendűség, a nem létező közös európai hadsereg, a szabad szerelem és a slam poetry sem hatásos fegyver a tankok ellen.”
Hogy kik lehetnek a „liberális ellenzék egyes szereplői”, nem teljesen világos, mert liberális szereplő még nem szólalt még meg az ügyben. Cikkünk írásakor az egyetlen kivétel a Momentum politikusa, Berg Dániel, aki viszont pártja blogján szinte neokon hangot üt meg: „Irán felelőtlen és provokatív külpolitikájába kódolva van a konfliktusok eszkalációja az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, mint ahogy a Közel-Kelet destabilizációja is.
Szulejmáni kezéhez több százezer ember vére tapadt, és tevékenysége valós veszélyt jelentett az Egyesült Államok érdekeire, így likvidálása racionális stratégiai döntés volt, bár hatásai még bizonytalanok.”
A Momentum külpolitikusa szerint „a nyugati szövetségi rendszer és az Európai Unió tagjaként Magyarországnak is elemi érdeke és külpolitikai felelőssége közreműködni az olyan lator államok visszaszorításában, mint Irán.
Ehelyett az Orbán-kormány az elmúlt években egyre jobban próbál nyitni az ajatollahok felé, több gazdasági és stratégiai együttműködési egyezményt kötött Iránnal. Ezzel Orbánék veszélyeztetik Magyarország helyét a nyugati demokráciák szövetségének körében, és csökkentik érdekérvényesítő képességünket a világpolitikai színpadon” – írja egyebek mellett Berg Dániel.
Egészen másképpen látja a helyzetet a Jobbik külpolitikusa. Az emlékezetes listájáról elhíresült Gyöngyösi Márton szerint „nem kell nagy világpolitikai jártasság ahhoz, hogy bárki belássa: egy magas rangú iráni vezető megölése az amerikai elnök utasítására kevés jót jelent a világnak.
Csak reménykedni tudunk benne, hogy mindkét félben lesz annyi bölcsesség, hogy leállítsák az elszabadulni készülő borzalmas folyamatokat.
Jobbikos európai parlamenti képviselőként én azért fogok dolgozni, hogy Európát, és benne Magyarországot megóvjuk, és az emberek biztonságát garantáljuk” – írja a radikális jobboldali párt képviselője.
Megszólalt az ügyben Schiffer András, az LMP alapítója is (aki azóta kilépett a pártból), és a következőképpen reagált: „Ha egy állam minden további nélkül kiiktathatja egy másik – mégoly borzalmas – állam – mégoly elvetemült – tisztviselőjét egy harmadik állam területén, mi szükség van a nemzetközi jogra?
Teszi mindezt egy szövetséges állam, a szövetségi rendszertől függetlenül. Valahogy nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy ’97 őszén a „NEM” mellett kampányoltam, ’03 elején pedig az iraki háború ellen tüntettem.” Magyarországon 1997 novemberében tartottak népszavazást az ország NATO-tagságáról.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
„Ha egy állam minden további nélkül terrortámadásokat hajthat végre külföldön, gyilkoltathat meg ellenzékieket, heti rendszerességgel megsemmisítéssel fenyegethet egy népet, proxy háborúkat indíthatakkor mi szükség van a nemzetközi jogra?
Szerintem Schiffer András-nak baj van az arány és realitás érzékével
A nap amikor rájössz, hogy Kelemen Anna is normálisabb mint Schiffer András… 🙂
Nem tudom melyik milyen csak reagáltam egy meglehetősen képmutató kijelentésre ami nagyon jellemző az európai politikára.
„Ha egy állam minden további nélkül terrortámadásokat hajthat végre külföldön, gyilkoltathat meg ellenzékieket, heti rendszerességgel megsemmisítéssel fenyegethet egy népet, proxy háborúkat indíthatakkor mi szükség van a nemzetközi jogra?
Szerintem Schiffer András-nak baj van az arány és realitás érzékével
Az amcsik Pakisztánban, drónokkal elkövetett mészárlásaira gondolsz?
Mutasd meg konkrétan. ne csak lebegtesd.
https://www.google.com/search?q=pakisztán+amerikai+drón+támadások&oq=pakisztán++amerikai++drón++támadások&aqs=chrome..69i57.18874j0j8&client=tablet-android-samsung&sourceid=chrome-mobile&ie=UTF-8
Parancsolj..
https://tinyurl.hu/e3H5/
Hol itt a mészárlás?
Igen, nem is kevés… mindig, minden téren ilyen volt, menthetetlen…
A Privátbankárban megjelent Káncz Csaba közel-kelet-szakértő jegyzete az ügyről, ebből idézek, majd reagálok rá.
„….az amerikai elnök parancsára kioltotta az életét egy magasrangú iráni államférfinak, aki hivatalos úton járt egy harmadik, szuverén országban – mindezt úgy, hogy az USA és Irán nem állnak egymással hadiállapotban”.
„…Szulejmáni odaadóan szolgálta Irán nemzeti érdekeit”.
„…mártírt faragtak Irán legnépszerűbb személyiségéből”.
Válaszom:
Ha egy „magasrangú német államférfi” ellen, aki „odaadóan szolgálta a (hitleri) Németország nemzeti érdekeit”, pl Heinrich Himmlert (ő is az egyik legnépszerűbb személyiség volt országában), vagy akár Göbbelst, még a hivatalos hadbalépések előtt (és az Anschluss előtt) bécsi látogatásuk alatt egy angol ügynök felrobbantotta volna, – ma, utólag okos fejjel, hogy ítélte volna meg a történelem? Talán jobb lett volna a világ egy kicsivel nélkülük? Mert akkor, azon nyomban, bizonyára elítélte volna a gyilkosságot a legtöbb európai ország, közöttük azok is, akik később szenvedtek a német megszállástól. No meg az objektív sajtó…
Köztünk szólva, de Káncz úr akkora Közel-Kelet szakértő, mint amekkora űrhajós vagyok… 🙂
Volt olyan régebbi cikke, ami alá beírtam, hogy gyakorlatilag nem volt olyan bekezdés, amiben ne tévedett, hibázott, csúsztatott volna Izrael és története kapcsán.
Nekem a megszövegezésen és a tálaláson kívül egy apróság ütötte meg a szemem: a témában otthonos szakértő az IL-i vezérkari főnököt Avivi Kocsavi-nak nevezte. Nos, a helyes név nem Avivi, hanem Aviv, és a vezetékneve Kochavi, olyan ch-val, mint az a mechanika szóban van. Mintha egy magyar fizikus a „hullámi-mecsanika” címet adná a dolgozatának. Szakértő. Furcsa.
Igazad van, olvastam, és én is ki szoktam javítani az ilyen jellegű hibákat, bár engem már az is kiakaszt, amikor a magyar sajtó magyarosítani akarja, a már angol sajtóban fellelhető héber átiratokat, különösképpen a nevekre.
Pl. „Ganz” üti a szememet (korábbi hvg cikk), Gantz helyett, mivel a csak magyarul beszélő olvasóban ilyenkor beindul a spekuláció, hogy akkor ez most „z” vagy „c” hang, vagy még rosszabb, be se indul, és rosszul tanulja meg kiejteni z-vel!
Az átlag olvasó honnan tudná a helyes kiejtést, ha nem tudja mi az a ‘tsadee (sof)’, és nem ismeri az (eredeti) angol átiratot se a „tz” hanggal? Ez megtévesztő, inkonzisztens, és sokkal egyszerűbb lenne egy az egyben átemelni az angolszász sajtóban használt formát, de lehet ez csak az én vesszőparipám… 🙂
Az ominózus Káncz cikk, ami pedig kiverte nálam a biztosítékot, az ez volt:
https://privatbankar.hu/makro/trump-amerika-erdekei-ellen-dontott-az-erosebb-kutya-jogan-329743
Ugyan, Gantz vagy Ganz… Vagy háromszor írtam a szimpatikus, művelt barátnőnknek, aki az Új Kelet live-t szerkeszti nagy odaadással, továbbá az MTI itteni tudósítónőjének, aki egyúttal az Izraelinfo munkatársa – hogy ne írjanak Gánc-ot és Iszrael Kac-ot, mert az olyan, mintha például Sekszpír-t írnák így. De hajába…! Marad a Gánc.
Pontosan, vagy Thatcher, Tecsörnek, vagy Jules-t Verne Gyulának. Na, ezt se értettem soha, és gyerekként éveken át azt hittem emiatt, hogy magyar író… 🙂
Nem értem mire jó ez a nyelvi félrevezetés, bár ez olyan káros magyar gyakorlat lehet, mint a szinkronmánia… aminek köszönhetően a legrosszabb nyelvtudású országok közé sorolnak minket az EU-ban, és utána azzal jönnek, hogy „milyen jó szinkronjaink vannak”…
Néha betévedek ide, hogy helyretegyék a hozzászóló „szakértők” az eltévelyedő gondolataimat, amit csak összezavarnak a kizárólag ezzel a területtel foglalkozó tudatlan sarlatánok. Mindig megerősödik ezután bennem a tudat, hogy aki nem az itteniek szerint látja a világot, az ostoba.