A világ egyik legismertebb Közel-Kelet szakértője szerint Szulejmáni megölése nem befolyásolja alapvetően Irán képességeit, és nem vezet háborúhoz Irán és az Egyesült Államok között.
A többi emberhez képest hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ez kevésbé jelentős esemény – így kommentálta Daniel Pipes az iráni tábornok, Kasszem Szulejmáni meggyilkolását. A közel-keleti helyzetet elemző Middle East Forum alapító-elnökét, aki Trump elnök egyik konzervatív kritikusa, saját állítása szerint meglepte az amerikai lépés, mivel az nem konzisztens Trump „kiszámíthatatlan” külpolitikájával.
Pipes szerint Szulejmáni valójában csak egy nagyon kompetens végrehajtó volt, nem egy önálló döntéshozó, „márpedig ilyeneket nem nehéz találni.” Korábban is előfordult már, hogy kiiktattak egy végrehajtót, akit valaki más helyettesített, talán még jobban is. A szakértő ezért úgy látja, a gyilkosságnak nem lesz jelentős kihatása Irán képességeire.
Pipes azt várja, hogy az irániak nem direkt és nem közvetlenül Amerikát érintő módon válaszolnak majd az amerikai lépésre, inkább kibertámadás vagy más, nem erőszakos formában. Lehet, hogy izraeli vagy zsidó érdekeltségeket vesznek célba, de szerinte nem akarnak közvetlenül Trumppal konfrontálódni.
Azt pedig, hogy Amerika milyen fog erre reagálni, Pipes képtelen volt megmondani, szerinte ezt senki se tudja, ahhoz az amerikai elnök túl kiszámíthatatlan. Álláspontja szerint Szulejmáni kiiktatása nem vezet háborúhoz a két ország között, de még az amerikai külpolitika sem fog lényegesen változni.
Trump az elmúlt hónapokban ajtót nyitott a török erőknek Szíriában, hogy azok leszámoljanak Amerika kurd szövetségeseivel, miközben nem reagált, amikor Irán kétszer is megtámadott jelentős szaúdi olajérdekeltségeket – „most pedig ez. Nem tudom megmagyarázni Trumpot”, pláne hogy azt olvasta, az elnök tanácsadóit is meglepte a lépés.
Ha viszont lesz folytatása ennek a döntésnek, az azt jelenti a szakértő szerint, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság negyven éve után Amerika katonailag is reagál annak agresszív lépéseire, nemcsak gazdaságilag: az atomfenyegetésre, a dzsihádra, az ideológiai agresszióra és arra, hogy Irán lényegében négy országot irányít: Jement, Libanont, Szíriát és Irakot.
Legtöbbször egyetértek Pipesal, és nyilván nem lesz ebből háború, de hogy Soleimani csak „végrehajtó” lett volna és hogy könnyedén „pótolható” az teljességgel téves megállapítás. Már maga a PR hatása, a morálra, a kapcsolati hálójára, a népre szignifikáns, és a lehető legrosszabbkor érte a rezsimet.
Pipes nagyon jól tudja, hogy Trump nem kiszámíthatatlan és nem ingyen dobta oda a törököknek a kurdokat, hanem izraeli érdekek védelmében. A törökök éppen azt a sávot akarják kisajátítani maguknak, amely összeköti a libanoni síitákat az iraki és iráni síitákkal. Izraeli érdekek védelmében ezért az USA amerikai gyerekeket küld a térségbe katonáskodni. Bevándorlókat, akik úgy kapnak engedélyt, ha vállalják a szolgálatot. És fiatalokat, akik azért vállalnak néhány évet, hogy utána tanulhassanak. Ha túlélik.
Másrészt nem Irán irányítja Jement, Libanont, Irakot, Szíriát, hanem a síiták.
Mint ahogy a zsidók sem pusztán Izraelt, hanem az USA-t és Magyarországot vagy Bolsonaron keresztül Brazíliát is irányítják, számos egyéb ország mellett. Nyilván nem teljességgel és nem felelősséggel, csak a számukra fontos kérdésekben.
Az USA mit mond, ha megbosszúljáto, akkor mi támadunk, ergo ez azt jelenti, hogy ezt nekünk szabad nektek nem.
Nos, egy kicsit árnyaltabb a kép. Az USA több mint 40 éve még a Sah idején kiszipolyozta az iráni javakat. Ezt unta meg Komeini és lett az ami most van. Iránt bosszúból „beszorította” az USA Izrael pedig ennek örül. Miért? Mert Irak után a másik fő ellenfél Irán. Ha Irán meggyengül ők lesznek a térség egyetlen atommal rendelkező kis katonai erő gazdasági potenciál nélkül.
Az USA támogatása nélkül Izrael lehet, hogy ma már nem létezne.
Izraelnek és az Újságnak más politikát kellene folytatni. Ugyan is nem nem lehet mindig mindenhol katonai erővel zsarolással lenyomni mindent. Anno Róma is elbukott felszámolódott.