DK: haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból?

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezi a Demokratikus Koalíció, hogy megvizsgálhassák: az iráni tábornok megölése után elővigyázatosságból haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból.

Vadai Ágnes, a párt országgyűlési képviselője, a bizottság tagja közleményében emlékeztetett: pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte az iráni Kászim Szulejmáni tábornokot, ezt követően pedig a NATO és az Egyesült Államok vezette nemzetközi szövetség biztonsági okokból felfüggesztette iraki kiképzőműveleteit.

A misszióhoz Magyarország 200 katonával járult hozzá, ők jelenleg is Erbílben tartózkodnak – tette hozzá a politikus.

Azt írta, álláspontjuk szerint a honvédelmi tárca 2018 óta mind a hadsereg létszámát, mind a felszerelését illetően titkolózik, és kérésre sem hajlandó érdemi információt adni a Magyar Honvédséggel kapcsolatban.

Kétszázmillióval támogatja az iraki menekülteket a kormány

A mostani kormányhatározatban új elem, hogy míg eddig kizárólag helyi egyházi szervezetek részesültek a támogatásban, ezúttal egy magyar civil szervezet is kapott 167 millió forintot.

Hozzátette: a most kialakult veszélyhelyzetben ezért azt kezdeményezik, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság vizsgálja meg, elővigyázatosságból haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból.

A DK szerint a kormány felelőssége, hogy egyetlen magyar honvéd életét se kockáztassák, ezért elvárják Benkő Tibor honvédelmi minisztertől, hogy adjon részletes tájékoztatást az ülésen – közölte Vadai Ágnes.

Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milíciavezér péntekre virradóra vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a csapásméréssel egy „küszöbön álló támadásnak” vették elejét.

Bosszút forral Amerika és Izrael ellen az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka

A Kaszim Szulejmáni hírhedt iráni kémfőnök elleni támadást megtorló akciótervben a lehetséges célpontok között Tel-Aviv mellett a Hormuzi-szoros is említésre került.