Cato Intézet: Magyarország kevésbé szabad, mint tíz éve

Vannak területek, ahol Magyarország bizony rosszul teljesít. Legalábbis erről írnak a Cato Intézetnek a személyes, a polgári és a gazdasági szabadság globális helyzetéről készített jelentésében.

A pszichológia jelen állása szerint igenis van értelme hasonlítgatni magunkat másokhoz, mert ha levonjuk a tanulságokat, akkor az jobb teljesítményre sarkallhat bennünket.

Érdemes tehát elgondolkodni a Cato Intézet humán szabadság index listáján szereplő országok rangsoráról. Az amerikai libertárius elemző központ (a Fraser Intézettel és a Friedrich Naumann Alapítvánnyal együttműködésben) 162 országot vizsgált meg a személyes, a polgári és a gazdasági szabadság 76 különböző aspektusa alapján, konkrétan a jogállamiság, a biztonság, a jogi rendszer, a vallás- és szólásszabadság mértéke szempontjából, így osztályozta őket egy egytől tízig terjedő skálán.

A Cato szerint az emberi szabadság lényege „a kényszerítő korlátozások hiánya”, pozitív oldalról pedig minden olyan korlátozás eltávolítása, amely akadályozza az egyén fejlődését, képességeinek kiteljesedését.

Orbán Viktor. Fotó: MTI

A felvilágosodás híres angol filozófusa, John Locke felfogásának megfelelően a Cato abból indult ki, hogy amely társadalmat a jog, és nem emberek igazgatnak, ott a törvény mindenkire vonatkozik, így a hatóságokra is, ezért a hatalmon lévők kevesebb döntést hoznak esetlegesen. Mint a Cato a jelentésében a klasszikus liberalizmus alapelvének megfelelően írja:

a szabadság azt jelenti, hogy az egyén úgy éli az életét, ahogyan akarja, egészen addig, amíg tiszteletben tartja mások egyenlő jogait.

Mindezeket tekintetbe véve nem meglepő, hogy a humán szabadság index lista élén Új-Zéland (8,88 pont), Svájc (8,82), Hongkong (8,81), Kanada (8,65) és Ausztrália (8,62) áll. Az egyik helyi újság szalagcímben gratulált az alpesi országnak, amely egyébként gyakran kerül a globális felmérések élére az életminőségtől kezdve az életszínvonalon át a versenyképesség és a biztonság szempontjából.

Az első tízbe az európai országok közül bekerült még Dánia és Luxemburg (holtversenyben a hatodik helyen), Finnország és Németország (ugyancsak megosztozva a nyolcadik helyen), és a tizedik helyen futott be Írország.

Az 1974-ben alapított washingtoni központi Cato Institute a világ vezető szabadpiaci intézete, amelynek szakpolitikai elemzéseire (adópolitika, egészségügyi privatizáció, külpolitikai izolacionizmus), publikációira azok az amerikai döntéshozók is odafigyelnek, akik nem osztják libertárius elveiket.

Egy 2017-es felmérés szerint az egyéni jogok, a limitált kormányzat és a szabad piacgazdaság talaján álló Cato Institute a világon a 15., az Egyesült Államokban a 10. legbefolyásosabb think tank-je.

Magyarország a kelet-európai térség országai között eléggé hátra szorult, és Lengyelországgal együtt a negyvenesek csoportjában „tanyázik” (Lengyelország a 40. 7,78 ponttal, Magyarország pedig négy helyet rontva a 45. 7,65 ponttal). Magyarország a gazdasági szabadság listáján ráadásul csak az 54. (7,27 pont).

Hazánk sokat rontott tíz év alatt a jogállamiság, a biztonság (elsősorban a nők biztonsága), de a vallásszabadság és a civil szféra szabadsága területén is.

A kelet-európai térség legsikeresebb országa a Cato szerint Észtország, amely 15. az összesített listán (8,46 pont). A balti ország a személyes szabadság szempontjából 9,02 pontot ért el. A csehek a 21. helyen vannak a listán (8,34 ponttal), de a többi balti ország is szépen teljesít: Litvánia 22. (8,32), utána pedig Lettország következik (8,29).

Ismét elmarasztalták Magyarországot a médiahelyzet miatt

Az IPI szerint 2010 óta a magyar kormány szisztematikusan leépítette a független magyar médiát.

Viszonylag előkelő helyre került még Románia (30., 8,29 ponttal), Szlovákia (33., 8,02), Szlovénia (35., 7,97), Horvátország (37., 7,86).

Érdekesség, hogy Fehéroroszország – bár a térségben hátul kullog – az összes ország közül a legtöbbet, harminc helyet javított és feljött a 93. helyre (6,65 pont).

A világ legszabadabb térségének számít Észak-Amerika és Nyugat-Európa. A listán – nem meglepő módon – leghátul foglal helyet Irak, Szudán, Jemen, Venezuela és Szíria.

Fontos megjegyezni, hogy a gazdasági szabadságot a Cato a következő aspektusokból vizsgálta: mekkora a kormányzat mérete, mennyire stabil a jogi rendszer és a vagyon jogi védelme, mennyire erős a valuta, mennyire könnyű nemzetközi kereskedelmet bonyolítani, és mennyire bonyolult a hitelfelvételre, a munkaerőre és a vállalkozásokra vonatkozó szabályozás.

A személyes szabadság területei a jogbiztonság (jogállamiság és biztonság, mint amely nemcsak szavatolja, de ki is terjeszti az egyéni szabadságot), valamint az egyéni szabadságjogok (a mozgás, a vallás, a gyülekezés, a civil társadalom, a szólás, az identitás és kapcsolatok szabadsága, valamint a bűnözés és erőszak mértéke).

A Cato indoklása szerint a magas az egy főre eső jövedelem a szabadságnak csak az egyik aspektusa. Mint írták: „erős a kapcsolat a személyes szabadság és a demokrácia” között.

Európai zöld megállapodás: szabadságellenes fenyegetés

Az átállásra százmilliárd eurós költséget irányoznak elő – az adófizetők kontójára. Ez biztos recept egy újabb gazdasági válsághoz. Gallai Tamás írása.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.