Ezt állítja legalábbis a The Washington Times publicistája, aki szerint az ADL mérése és a valóság távol áll egymástól.
Ahogy arról korábban írtunk, az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) november 21-én megjelent kutatása szerint Magyarország a negyedik leginkább antiszemita ország a világon, a lakosság 42 százaléka vall antiszemita nézeteket.
A hír, hogy a zsidógyűlölet növekszik Kelet- és Közép-Európában, bejárta az egész világsajtót, megjelent a legnagyobb lapokban, például a The Wall Street Journalban is.
Ironikus módon, mind az ADL, mind a nemzetközi sajtó Magyarországot emelte ki, mint különösen bűnös helyszínt – jegyzi meg a szerző, Lee Cohen, aki a Danube Institute vendégkutatója volt korábban. Szerinte az őszinteség érdekében helyre kell tenni a globális félreértést a magyarországi antiszemitizmus mértékéről.
Mint írja, budapesti tartózkodása alatt abban a szerencsés helyzetben volt, hogy személyesen is láthatta, Magyarország milyen sokféle módon küzd az antiszemitizmus ellen, például az oktatásban, a jogalkotásban, vagy ahogy az ország vezetői hozzáállnak és cselekednek ebben az ügyben, valamint a zsidó közösségek megerősítésében.
Az ADL közvélemény-kutatása az antiszemita attitűdökkel kapcsolatos véleményeket vizsgálta, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta az Orbán-kormány politikáját és intézkedéseit, amelyek a zsidók számára Európában az egyik legbiztonságosabb és legbefogadóbb hellyé alakították Magyarországot – írja a szerző.
Csak az elmúlt fél évben két új zsinagóga nyílt meg Budapesten, a Chabadhoz tartozó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) megkapta a legmagasabb kategóriában elismert egyházi státuszt, valamint itt rendezték az idei Maccabi Játékokat.
„Az a tény, hogy a magyar kormány mekkora hangsúlyt fektet a zsidó identitás minden formájának felismerésére, és halad előre a magyarországi zsidó élet újjáépítésében, sokat elmond arról, hogy számukra jelenleg mennyire fontos a zsidó közösséghez és Izraelhez fűződő kapcsolat”
– idézi a cikk Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának múlt hónapban a The Jerusalem Postnak tett nyilatkozatát.
„Európában Magyarországnak van az egyik legpozitívabb kormánya Izrael iránt, a zsidók számára pedig ez az egyik legbiztonságosabb hely a kontinensen”
– tette hozzá.
2018 júliusában Orbán Viktor először látogatott el Izraelbe, ahol bocsánatot kért Magyarország holokausztban betöltött szerepéért, a leghatározottabban elutasította az antiszemitizmust, és kifejezte szándékát a magyar-izraeli kapcsolatok erősítésére.
Ez nem diplomáciai fordulat volt, és nem is új jelenség. Magyarország fellépéseivel következetesen bizonyítja az antiszemitizmus elleni küzdelem iránti elkötelezettségét, valamint Izrael iránti barátságát és támogatását – állítja Lee Cohen, aki fel is sorol néhány elért eredményt:
- A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény hivatalosan is elismerte a magyar zsidóságot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének.
- Néhány hónappal azután, hogy Orbán 2010-ben visszatért a hatalomba, elkezdődött Budapest legrégibb zsinagógájának, az Óbudai Zsinagógának a felújítása. Az újranyitást Netanjahu a zsidó reneszánsz szimbólumának nevezte.
- Megemelték a holokauszt-túlélők nyugdíját.
- Globális szinten Magyarország Izraelnek nyújtott támogatása folyamatos volt.
- A múlt héten jelentették be: Magyarország blokkolja, hogy az Európai Unió tagállamai együttes nyilatkozatot tegyenek közzé, amelyben elítélik az Egyesült Államok azon döntését, hogy az izraeli településeket már nem tekinti illegálisnak.
- Az ENSZ-ben is hasonló (valójában: igen változó – a szerk.) Magyarország hozzáállása az Izraellel szembeni határozatokhoz, például az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése ügyében.
Ha ezek a lépések nem lennének elég egyértelműek, a szerző személyes tapasztalatokat is megoszt. Budapesti tartózkodása alatt zsidó fiatalokkal is találkozott, és más európai, például francia zsidókhoz képest biztonságban érezték magukat, még akkor is, ha például kipát viseltek nyilvános helyen.
Nagyon megdöbbentő, hogy annak ellenére, hogy az Orbán-kormány mennyire barátságos Izraellel, és zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus és a holokauszt tagadása terén, valamint komoly lépéseket tesz a zsidó közösségi élet támogatására, ezekről a lépésekről alig számol be a sajtó.
Magyarország jelenlegi vezetése dicséretesen túllépett elődei bűnein. Itt az ideje, hogy a világ felismerje, a mai Magyarország bátran elutasítja az antiszemitizmust, és védi, támogatja a zsidó közösségeket – írja a szerző.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Húúúú de lájtos. Valószerűbb ha úgy mondták volna: globális hazugság amit az ADL csinál. Nem lehetne mindenkor a gyereket a nevén nevezni?
A helyzet a következő: itt is van antiszemitizmus, meg máshol is van. Lényegében ahol valaha élt zsidó, ott biztos hogy van antiszemitizmus.
A kérdés tehát nem az, hogy „van-e”, hanem hogy „milyen formában manifesztálódik”? Ha fogadhatnék, akkor azt mondanám, hogy Magyarországon elég nagy számban használják a „zsidó” kifejezést pejoratív értelemben, tehát mondhatjuk, hogy a kollektív magyarságtudatban a zsidók inkább mint negatív motívum léteznek. Ez probléma, igen. Az is probléma, és szégyen, amikor a Jobbik mint nyíltan antiszemita párt a második legerősebb párttá vált anno, és a legnagyobb ilyen jellegű párt lett az EU parlamentben. És igen, a történelemben is ritka szégyentelen helyen szerepel Magyarország a téma kapcsán, rögtön ott Németország mellett, és igen, a németekhez képest a magyarok nem voltak képesek feldolgozni a történelmüket.
Ha viszont az a kérdés, hogy hol vannak a zsidók nagyobb veszélyben, azaz hol érhet valakit zsidó származása, vallása vagy külső megkülönböztető öltözéke alapján nagyobb atrocitás: itt vagy Nyugat-Európában, akkor a válasz egyértelműen és vitathatatlanul az utóbbira esik. És igen, eléggé egyszerű belátni, hogy mi a nagyobb, közvetlenebb probléma manapság. Ironikus módon az új antiszemitizmus, azaz a baloldalon hatalmas mértékben jelen levő Izrael- és burkoltan zsidóellenesség is inkább a nyugati országokban burjánzik, ellentétben a kelet-európai régióval, ahol inkább csak a fenti, „szalonnácizmus” van jelen.
Tehát igen, van is különbség, meg nincs is. Mind a két „világban” létezik az antiszemitizmus mint jelenség, de annak mértéke és változata elég erősen különbözik, így ebből a szempontból jobb, részletezőbb magyarázatra szorul a jelenség. Ma Budapesten sokkal kisebb eséllyel köpnek le, molesztálnak, vernek meg, vagy égetnek fel egy embert kipában, mint mondjuk Párizs, London vagy Malmö városában. Ez pedig nem a mi szégyenünk, hanem a nyugaté.
A „szalonnáci” az mit jelent? Tagja a szalon-német nemzetiszocialista munkáspártnak?
„Ma Budapesten sokkal kisebb eséllyel köpnek le, molesztálnak, vernek
meg, vagy égetnek fel egy embert kipában, mint mondjuk Párizs, London
vagy Malmö városában.”
A felsorolt jelenségek Budapesten ritkábbak, mint a lottó ötös.
Azert En meglepve konstatáltam mikor a zakomat a szekrénybe teve a hatan egy egy paca volt. Budapesten történt néhány evvel ezelőtt. Ha vikenek érzékenyebb a lelke es jo a füle, a Budapesti metrón utazás is feler egy lelki torturaval. Nekem egyik sincs, igy atveszeltem. Mindettől eltekintve valo igaz, h morszagon biztonsagban erezheted magad. Zsidok ugyan joforman nincsenek de a mondás igazságát tanusithatom. Az antiszemitizmushoz nincs szükség zsidokra.
Nem értem amit irtál – milyen paca volt a hátadon és mi baj van a metrón utzással BP-n?
Egy hatalmas nyak volt, mert vki lekopott hatulrol. A sok rosszindulatu pillantasok, megszolasok, mint ha lepras lennel ugy neznek rad. Igencsak kellemetlen erzes, amikor egy kozepkoru holgy tuntetoleg vegigmer, majd arcan heveny undorral, atul a masik oldalra, mintha mondjuk budos lennel. Ezen tulmenoen masrol beszamolni nem tudok. Ez ugy 6-8 evvel ezelott tortent, azota volt-e valtozas azt nem tudom. Meg egy erdekes storym is van. Egy Szombat delutan hazafele setalva egy hitsorsosommal, a Deak Ferenc teren athaladva vettuk eszre, h egy hatalmas Jobbikos rendezvenyt tartanak. En persze talpig feketeben, kalapban, teljes ‘harci diszben’ alltam ott. Baratom nyugtatgatott, de En rettenetesen megijedtem. Utolag mondhatom, teljesen feleslegesen. Az O-nak hala, vagy nem vettek eszre, vagy csak nem hittek a szemuknek, de semmi reakcio nem volt a reszukrol. Eletemnek egy maradando emleke maradt.
Leköpni valakit….. normális és jóérzésű ember ilyet soha nem tenne.
Remélem ők vannak és maradnak többségben Magyarhonban, valamint Európában és szerte a világon is.
„A helyzet a következő: itt is van antiszemitizmus, meg máshol is van. Lényegében ahol valaha élt zsidó, ott biztos hogy van antiszemitizmus.”
Ez igy ebben a formában nem teljesen igaz. Mert pl az asiai regioban ismeretlen fogalom az antisemitism. Europaban kifejezetten a kereszténység vezetoi – terjesztoi tehetoek ezert felelősse.
Tehát attól, hogy a Köveséket akik a zsidóságnak kb. 1%-át képviseli, öleli Orbán a keblére, az antiszemitizmus már el is tünt. Hát nem egészen. Tessék olvasni kommenteket ahol minden második hozzászólás le büdös zsidózza a vele nem egyetértőket. Horthy-t mosdatja tisztára a kormány ami megalapozhatja majd egy zsidóellenes tömeghisztéria alapjait. Azért mert az érdekei úgy kívánják persze látszólag védi a zsidóságot. Viszont abban a pillanatban amikor már akadály lesz a hatalomban maradásának, ő lesz az első aki újra hatályba helyezi a zsidótörvényeket.
Remeljuk ez nem igy lesz. Nem mintha barmi mast is tehetnenk ezen kivul.
Köves viszont ugy is nez ki mint ahogyan egy zsidonak ki kellene neznie. Ha O igy tapasztalja, akkor az igy is van.
Mint fentebb megjegyeztem, nem minden az, aminek latszik! Morszagon cca. 10-15 orthodox család el, akik a hagyomanyt követve élnek, oltozkodnek. A magyarok 99% meg eleteben nem talalkozott igazi zsidoval, joforman semmit sem tudnak a szokásos hazug antiszemita toposzokon kivul, amiknek valojaban zéró kozuk van nepunkhoz.