A világ tévesen látja a magyarországi antiszemitizmus mértékét?

 Ezt állítja legalábbis a The Washington Times publicistája, aki szerint az ADL mérése és a valóság távol áll egymástól.

Ahogy arról korábban írtunk, az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) november 21-én megjelent kutatása szerint Magyarország a negyedik leginkább antiszemita ország a világon, a lakosság 42 százaléka vall antiszemita nézeteket.

A hír, hogy a zsidógyűlölet növekszik Kelet- és Közép-Európában, bejárta az egész világsajtót, megjelent a legnagyobb lapokban, például a The Wall Street Journalban is.

Ironikus módon, mind az ADL, mind a nemzetközi sajtó Magyarországot emelte ki, mint különösen bűnös helyszínt – jegyzi meg a szerző, Lee Cohen, aki a Danube Institute vendégkutatója volt korábban. Szerinte az őszinteség érdekében helyre kell tenni a globális félreértést a magyarországi antiszemitizmus mértékéről.

Magyarország a világ negyedik legantiszemitább állama?

A Tett és Védelem Alapítvány titkára lapunknak megbízhatatlannak nevezte az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) friss felmérését.

Mint írja, budapesti tartózkodása alatt abban a szerencsés helyzetben volt, hogy személyesen is láthatta, Magyarország milyen sokféle módon küzd az antiszemitizmus ellen, például az oktatásban, a jogalkotásban, vagy ahogy az ország vezetői hozzáállnak és cselekednek ebben az ügyben, valamint a zsidó közösségek megerősítésében.

Az ADL közvélemény-kutatása az antiszemita attitűdökkel kapcsolatos véleményeket vizsgálta, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta az Orbán-kormány politikáját és intézkedéseit, amelyek a zsidók számára Európában az egyik legbiztonságosabb és legbefogadóbb hellyé alakították Magyarországot – írja a szerző.

Csak az elmúlt fél évben két új zsinagóga nyílt meg Budapesten, a Chabadhoz tartozó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) megkapta a legmagasabb kategóriában elismert egyházi státuszt, valamint itt rendezték az idei Maccabi Játékokat.

„Az a tény, hogy a magyar kormány mekkora hangsúlyt fektet a zsidó identitás minden formájának felismerésére, és halad előre a magyarországi zsidó élet újjáépítésében, sokat elmond arról, hogy számukra jelenleg mennyire fontos a zsidó közösséghez és Izraelhez fűződő kapcsolat”

– idézi a cikk Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának múlt hónapban a The Jerusalem Postnak tett nyilatkozatát.

„Európában Magyarországnak van az egyik legpozitívabb kormánya Izrael iránt, a zsidók számára pedig ez az egyik legbiztonságosabb hely a kontinensen”

– tette hozzá.

2018 júliusában Orbán Viktor először látogatott el Izraelbe, ahol bocsánatot kért Magyarország holokausztban betöltött szerepéért, a leghatározottabban elutasította az antiszemitizmust, és kifejezte szándékát a magyar-izraeli kapcsolatok erősítésére.

Ez nem diplomáciai fordulat volt, és nem is új jelenség. Magyarország fellépéseivel következetesen bizonyítja az antiszemitizmus elleni küzdelem iránti elkötelezettségét, valamint Izrael iránti barátságát és támogatását – állítja Lee Cohen, aki fel is sorol néhány elért eredményt:

  • A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény hivatalosan is elismerte a magyar zsidóságot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének.
  • Néhány hónappal azután, hogy Orbán 2010-ben visszatért a hatalomba, elkezdődött Budapest legrégibb zsinagógájának, az Óbudai Zsinagógának a felújítása. Az újranyitást Netanjahu a zsidó reneszánsz szimbólumának nevezte.
  • Megemelték a holokauszt-túlélők nyugdíját.
  • Globális szinten Magyarország Izraelnek nyújtott támogatása folyamatos volt.
  • A múlt héten jelentették be: Magyarország blokkolja, hogy az Európai Unió tagállamai együttes nyilatkozatot tegyenek közzé, amelyben elítélik az Egyesült Államok azon döntését, hogy az izraeli településeket már nem tekinti illegálisnak.
  • Az ENSZ-ben is hasonló (valójában: igen változó – a szerk.) Magyarország hozzáállása az Izraellel szembeni határozatokhoz, például az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése ügyében.

Ha ezek a lépések nem lennének elég egyértelműek, a szerző személyes tapasztalatokat is megoszt. Budapesti tartózkodása alatt zsidó fiatalokkal is találkozott, és más európai, például francia zsidókhoz képest biztonságban érezték magukat, még akkor is, ha például kipát viseltek nyilvános helyen.

Nagyon megdöbbentő, hogy annak ellenére, hogy az Orbán-kormány mennyire barátságos Izraellel, és zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus és a holokauszt tagadása terén, valamint komoly lépéseket tesz a zsidó közösségi élet támogatására, ezekről a lépésekről alig számol be a sajtó.

Magyarország jelenlegi vezetése dicséretesen túllépett elődei bűnein. Itt az ideje, hogy a világ felismerje, a mai Magyarország bátran elutasítja az antiszemitizmust, és védi, támogatja a zsidó közösségeket – írja a szerző.

A budai zsidó élet fellendüléséről ír a JTA zsidó hírügynökség

A ma működő négy budai zsinagóga közül három 2010 után nyílt meg, 2016-tól pedig zsidó gimnázium is elindult.