A budai zsidó élet fellendüléséről ír a JTA zsidó hírügynökség

A ma működő négy budai zsinagóga közül három 2010 után nyílt meg, 2016-tól pedig zsidó gimnázium is elindult – írja a JTA.

A magyar főváros nagyjából 20 zsinagógája három kerületre koncentrálódik Pesten, ahogy öt zsidó közösségi központ, számos zsidó iskola és kóser bolt is működik a Dunától keletre eső városrészen.

A budapesti éjszakai élet központjában lévő pesti zsinagógák a megújulás figyelemre méltó történetét mesélik el a holokauszt szörnyű pusztítása és a több évtizedes kommunista elnyomás után – írja Cnaan Liphsiz.

A 23 éves várandós anyuka, Perlaki-Myers Cintia számára azonban azok az imaházak elhalványulnak a budai oldal jellemzően kevésbé ismert zsinagógái mellett a város nyugati, csendesebb részén, ahol a budapesti zsidóság története kezdődött, körülbelül ezer évvel ezelőtt.

Óbudai Zsinagóga

„Ez a folyamatosság győzelem” – mondta Perlaki-Myers a két évvel ezelőtti esküvőjén, amelyet Buda legnagyobb zsinagógájában, az Óbudai Zsinagógában tartottak, a kétszáz éves, francia birodalmi stílusú épületben, ahol dédszülei is házasodtak.

„A hüpe alatt állva, azon a helyen, ahol ők is álltak egykor, azt éreztem, hogy mi győztünk, a zsidók győztek. Bármit is tettek ellenünk, hogy elpusztítsanak, még mindig itt vagyunk”

– fogalmazott Perlaki-Myers.

A zsidó közösségi élet lassú, de jól látható fejlődésen ment keresztül Budán az elmúlt években. Az itt található, jelenleg is működő négy zsinagóga közül három az elmúlt kilenc évben nyílt meg, három éve pedig egy zsidó középiskola is elindult, száz év óta először.

A legújabb zsidó intézmény az egyik legszimbolikusabb is egyúttal. Tavaly nyílt meg a Budai Várban a Budavári Zsinagóga, a legrégebbi imaház a városban, amely több száz évig nem üzemelt.

1346-ban alapították, majd három évszázadon keresztül működött, egészen addig, amíg a törököktől vissza nem foglalták a Budai Várat 1686-ben. Zsidók a 12. század második felétől kezdve éltek Budán, Pesten csak egy évszázaddal később, 1406-ban említik őket először.

A zsidók először Budán építettek zsinagógát, mert ez volt az egyetlen hely, ahol ezt megtehették – mondja a JTA-nek nyilatkozva Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, egyben az Óbudai Zsinagóga vezetője.

Faith Aser rabbi viszi a Tórát a Budavári Zsinagógába. Fotó: Merész Márton

A zsidók később a pesti oldalon telepedtek meg a város 19. századi egyesítése után. Azért költöztek oda, mert üzleteik is ott működtek. Ez azonban együtt járt a budai oldal zsidó életének a hanyatlásával, de a nácik 1944-es bevonulásáig ennek ellenére is volt közösségi élet.

Az jelenleg senki sem tudja, hogy jelenleg hány zsidó élhet Budán, de jelenlétük lassú növekedésnek indult a második világháború után, amikor ez a városrész lett a magasabb életszínvonalra vágyók lakhelye a zsúfolt Pest helyett.

Jelenleg az Óbudai Zsinagóga sok bankár, befektető és vállalkozó számára jó hely arra, hogy találkozzanak és üzletről beszéljenek. Ők alkotják a helyi zsidó közösség meghatározó részét – írja a hírügynökség. Lang János holokauszt-túlélő, aki Budán született, a 82. születésnapját szintén az Óbudai Zsinagógában ünnepelte nemrég. A már visszavonult zenész és üzletember minden péntek este lejár a zsinagógába és tagja a Tóra-tanuló csoportnak is.

Azt mondja, számos csodálatos emléke fűződik az Óbudai Zsinagógához, de a korábbiak félelmetesek és fájdalmasak. Hét éves volt, amikor családjával a zsinagógához közeli csillagos házban kellett élniük. Később a pesti gettóba került, ahol nagy nehezen túlélték, volt olyan is, hogy döglött lovak húsát ették.

„Szörnyű az az emberveszteség, ami a holokauszt alatt történt, pótolhatatlan”

– mondja Lang, hozzátéve, hogy a zsidó élet újjászületése Budán csak enyhíteni tudja a veszteségek egy részét.

A négy budai zsinagóga közül kettő ortodox és a chabados EMIH-hez tartozik, a másik kettő pedig neológ és a Mazsihisz-hez.

A Verő Tamás rabbi vezette Frankel Leó úti, 400 ülőhelyes neológ zsinagóga volt az egyetlen, amely a kommunista időszakban is működött. A legbarátságosabb zsinagógaként írják le magukat, amely arról híres, hogy szívesen lát fiatal, gyerekes családokat.

A Köves Slomó vezetésével létrehozott Maimonidész angol-magyar két tannyelvű zsidó gimnázium jelentős lökést adott a budai zsidó élet fejlődésének – mondja Klein Péter üzletember, aki az Óbudai Zsinagógába jár, lányát pedig szintén az EMIH gimnáziumába íratta be.

„Számít, hogy már van zsinagóga a közelünkben, és hogy már iskola is van a közelben. Budapest nem óriási, Pest itt van a Duna túloldalán, de mégis így sokkal kényelmesebb zsidónak lenni”

– mondja Klein.

Számos új, budai zsidó intézmény, például iskola, imaház, vagy zsinagóga, a magyar kormány támogatásának köszönhetően jött létre, pedig a kormányt sokan vádolják antiszemitizmussal, például a hírhedt Soros-kampány miatt.

Diákok a Maimonidész Gimnáziumban

Lang János ugyanakkor ezzel nem ért egyet, szerinte Orbán Viktor jó barátja a zsidóknak és Izraelnek. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az antiszemitizmusnak Magyarországon nagy hagyományai vannak.

„Ez mindig a hatalmon lévő kormányon múlik”

– mondja Lang.

Kapcsolódó cikkeink