Herzl Tivadar a cionista mozgalom legendája, a zsidó állam megálmodója és a zsidó nép történetének egyik legkiemelkedőbb alakja.
Herzl Tivadar 1860. május 2-án született Pesten, – születésekor a Benjámin Zeév héber nevet kapta – egy Dohány utcai zsinagóga melletti házban, amelynek helyén ma a Zsidó Múzeum épülete áll, 1931-óta. Az épület falán napjainkban egy márványtábla emlékezik arra,hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója.
Később a Herzl család átköltözött a Vigadó mellé, ahonnan Herzl könnyen átsétálhatott a Sütő utcába, ugyanis iskolai tanulmányait az akkor még ott működő Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol 1878-ban érettségizett.
A család kapcsolata a Dohány utcával azonban nem szűnt meg, hiszen a 13 éves Tivadarnak a nagy zsinagógában volt a bar micvója a város egyesítésének évében. Herzl gyerekkora Pest-Buda felvirágzásának idejére esett. Pest Európa egyik legdinamikusabban fejlődő metropolisza volt, amely ebben az időben nagy léptekben magyarosodott.
A pesti születés tényének szellemtörténeti jelentősége elvitathatatlan, intellektuális kötődését nagyban meghatározta. Herzl Tivadar élete végéig tökéletesen beszélt magyarul, és az ország újjáéledő és sokféle irányultságú modern magyar kultúráját is jól ismerte.
Családja 1878-ban Bécsbe költözött, és a neológ légkörben nevelkedett Herzl az ottani jogi karon tanult tovább, később kisebb sikerű drámákat írt, végül újságíró lett.
1896-ban írta meg Der Judenstaat (A zsidó állam) című röpiratát, amiben így fogalmazott:
„A zsidókérdés nem társadalmi vagy vallási, hanem világpolitikai kérdés, amelyet a civilizált nemzetek világtanácsának kellene megoldania, és csak ez a szervezet oldhatja meg”.
Ekkor kezdett politikával is foglalkozni. 1897. augusztusában Baselben megszervezte a Zsidó Világkongresszust, és létrehozták a cionisták szervezetét, melynek elnöke is lett.
Herzl elképzelése szerint a megszületendő a zsidó állam semleges, és világi jellegű ország lehet.
Külön foglalkozott ennek az államnak a politikai rendszerével, a bevándorlással, törvényeivel, de nem hagyta figyelmen kívül az állam és a vallás viszonyát sem. Kevés gondolat lett ilyen nagy hatással Európa és a világ zsidóságára. 1897 és 1902 között létrehozták a Zsidó Nemzeti Alapot, és a mozgalom újságját, a Die Welt-et is.
Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Végakaratának megfelelően földi maradványait édesapja mellé temették Döblingben, majd holtestét 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
A magyarországi Herzl-központ 2013-as megnyitóján – amelynek a budapesti Izraeli Kulturális Intézet ad otthont – Ilan Mor, Izrael akkori budapesti nagykövete így fogalmazott:
Herzl Tivadar olyan magyar ember volt, aki felkarolta a zsidóság ügyét.
Herzl Teodor (Theodor Herzl) részére a posztumusz díszpolgári cím adományozása hiánypótló erkölcsi elismerés. Olyan elismerés, amellyel Erzsébetváros tiszteletét és megbecsülését fejezte ki 2018. március 15-én.