NATO 70: „Agyhalott” vagy a béke garanciája?

A közös teherviselés a megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő NATO kedden kezdődő londoni csúcsértekezletének kiemelt témája. Tárgyalnak Kína erősödésének várható következményeiről is. 

A tagországok vezetői a kétnapos informális találkozón ezen kívül áttekintik a közös védelem, illetve elrettentés helyzetét, a külföldi missziók ügyét, valamint az Oroszországgal folytatott viszonyt. A tanácskozáson részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

A londoni találkozó részleteit ismerő diplomaták tájékoztatása szerint a megbeszélés napirendjén kiemelt helyen szerepel az a tagállamok 2014 szeptemberében tett két vállalása, amely szerint a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot fejlesztésre.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg ezzel összefüggésben pénteken adott tájékoztatása szerint 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek.

„Európa nem képes egyedül megvédeni magát”

Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a 400 milliárd dollárt.

„Ez példátlan előrehaladás, amely jelentősen erősíti a NATO-t” – fogalmazott Jens Stoltenberg, hangsúlyozva: a NATO továbbra is a béke és stabilitás alapja az euroatlanti térségben. A jelenlegi bizonytalan időkben nemzetek fölött álló erős intézményekre van szükség, ezért a NATO-t is erősíteni kell minden ember biztonságának megőrzése érdekében.

A tagországok állam- illetve kormányfői szerdai ülésükön áttekintik a védelmi és elrettentési berendezkedés állását, különös tekintettel a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) megszűnésére, illetve a NATO és Oroszország viszonyára.

Nincs egyetértés abban, „hogyan viszonyuljon a szervezet a hidegháború idején létezése okát szolgáltató Szovjetunió utódjához, Oroszországhoz – bár a hivatalos vonal az, hogy Moszkva ‘destabilizál, provokál valamint agresszív és felelőtlen retorikát folytat nukleáris kérdésekben’ ” – írja az Infostart.

World leaders prepare to meet for 70th anniversary NATO summit

NATO leaders meet this week in London to mark the 70th anniversary of the Alliance. It comes as the transatlantic Alliance faces mounting pressure for change…

A NATO-nak mint védelmi szövetségnek a megtartása nagyon fontos Németország számára – jelentette ki Angela Merkel német kancellár múlt szerdán a berlini parlament alsóházában elmondott beszédében.

„A NATO megtartása ma legalább annyira érdekünk, mint a hidegháború idején volt, ha nem jobban. Mert (…) Európa nem képes egyedül megvédeni magát” – mondta a kancellár.

Beszédében Merkel méltatta az Egyesült Államokat a NATO-ban való szerepvállalásáért, valamint leszögezte: a szervezet kulcsszerepet tölt be a stabilitás érdekében olyan helyeken, mint a Balkán vagy Afganisztán. „A NATO hetven éve biztosítja a békét” – jelentette ki Merkel.

A hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Emmanuel Macron nemrég bírálta, „agyhalottnak” nevezte a szervezetet. A francia elnök egy nemrég megjelent interjúban kijelentette, hogy

jelenleg a NATO agyhalála figyelhető meg, mert nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és a szövetségesek között.

Macron ugyanakkor a közelmúltban többször határozottan bírálta Törökországot – és a szerinte tehetetlen NATO-t is – az október 9-én indított északkelet-szíriai török offenzíva miatt. Erre Recep Tayyip Erdogan török elnök Isztambulban arra szólította fel francia hivatali kollégáját, Emmanuel Macront, hogy vizsgáltassa ki magát, nem agyhalott-e.

Az iráni veszélyről egyeztetett Trump és Netanjahu

A vezetők megvitatták az iráni fenyegetést, valamint más kritikus kétoldalú és regionális kérdéseket.

Erdogan azt mondta, hogy a francia elnök legutóbbi kijelentései annak a „beteges, sekélyes felfogásnak” a megnyilvánulásai, mely szerint a mindenféle kockázatvállalást nélkülöző, a sorozatos győzelemhez szokott országok nem tudják elviselni a Törökország jogainak és szuverenitásának védelmét célzó erőfeszítéseket.

Az Infostart tudósítója azt írja: „Erdogan a csúcs fekete báránya lehet, mivel egy ellenséges szövetségi rendszer tagjaként látványosan barátkozik Putyin orosz elnökkel és rakétavédelmi rendszert is vett tőle. Az sem zavarta, hogy emiatt hazája nem kaphat F-35-s amerikai lopakodó harcigépeket.”

A kínai és a terrorista kihívás

Az észak-atlanti szövetség megbeszélést folytat Kína erősödésének várható következményeiről is. Ezzel összefüggésben a vezetők első ízben tekintik át a Kínával való kapcsolatokat tartalmazó jelentést. Információk szerint az iránymutatás egyszerre tekint Kínára lehetőségeket és kihívásokat jelentő partnerként.

A tagállami vezetők megvitatják az egyes NATO-missziók aktuális ügyeit, illetve a műveletek állását is. A NATO terrorizmusellenes küzdelemben játszott szerepéről is tárgyalnak, amellyel összefüggésben egyebek mellett az Afganisztánban és Irakban tevékenykedő kiképzőmissziók jövőjét tekintik át.

Egyebek mellett vitára bocsátják a hibrid fenyegetésről, a terrorizmus elleni küzdelemről és a hibrid hadviselőről készült jelentések tartalmát is. A szíriai helyzet kapcsán röviden kitérnek majd Törökországra, mint a térség legfontosabb stabilizációs tényezőjére.

Megvitatják továbbá azt a dokumentumot is, amely a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja.

Mennyire veszélyes Oroszország a Nyugat szabadságára?

Oroszországnak az az érdeke, hogy gyengítse Amerikát és Európát. Európának azonban újra az egyéni szabadság útjára kell lépnie. Gallai Tamás publicisztikája.