Beleszólhat-e a diaszpóra Izrael politikájába?

A zsidó állam és az azon kívül élő zsidóság között fennálló vallási, politikai és sokszor ideológiai törésvonal és a mégis létező összetartozás kettőssége rendkívül összetetté teszi a kérdést, vajon kell-e, hasznos-e kikérni a diaszpóra véleményét politikai kérdésekben.

Nem egyszerű fába vágja a fejszéjét az, aki Izrael és a diaszpóra-zsidóság kapcsolatát vizsgálja, hiszen számos tanulmány, elemzés, véleménycikk született a témában, mégis úgy tűnik, sosem érünk a végére ezen izgalmas, kiemelt fontosságú témának.

Az izraeli Mitvim Institute független think tank 2019 Izraeli Külpolitikai Indexéhez készített felmérése többek között arra is rámutat, hogy a megkérdezettek fele gondolja úgy, országuk politikusainak fontos lenne figyelembe vennie döntéseik a világ más tájain élő honfitársaikra gyakorolt hatásait.

A válaszadók 14%-a vélte úgy, kiemelt fontosságú lenne, 36%-uk szerint bizonyos mértékben, 29%-szerint egy kicsit, 6% szerint pedig egyáltalán nem kellene bevonni az egyenletbe a diaszpórát.

Ezt adta az apropót, hogy utánanézzek egy kicsit, mennyire lenne megoldható, megvalósítható, illetve működőképes a diaszpórával folytatott rendszeres politikai egyeztetés az izraeli vezetés részéről.

Az első kérdés, ami az emberben felmerülhet, hogy vajon lehetséges-e a hatékony egyeztetés, amennyiben az egész diaszpórának közös, reprezentatív vezetői jelenleg nincsenek. Mivel maga a nem Izraelben élő zsidóság sem egységes, merész elképzelés lenne közös képviseletben gondolkodni.

Amennyiben mégis létrejönne egy egységes politikai fórum, kérdés, milyen természetű lenne, és milyen hatáskörrel rendelkezne. Csak országára vonatkozó külpolitikai kérdésekkel foglalkozna? Vagy más belpolitikai, katonai, egyéb kérdésekbe is volna beleszólása?

Konzultációs és tanácsadó testület volna-e csupán, vagy nagyobb hatásköre lenne a politikába való beleszólásra? Izrael állama jelenleg is egyeztet különböző diaszpóra-vezetőkkel, szervezetekkel az őket érintő kérdésekben (Jewish Agency, World Jewish Congress, World Zionist Organization, stb.)

Ha pedig beleszólhatnának a politikai döntésekbe, hol volna igazságos, hogy távol élők hozzanak döntéseket helyi lakosok által napi szinten saját bőrükön érzékelt, sokszor égető kérdésekben? A fizikai távolság mellett természetesen az ideológiai, vallási problémák is jelentkeznének.

Egy nagyrészt konzervatív, nacionalista értékek talaján álló, ellenségei által körülvett maroknyi ország, amelynek mindennapi politikáját és a jogot is mélyen áthatja a vallás, és amelynek polgárait a terror elleni harcban való kollektív részvétel is összeköti, hogyan tud irányvonalához hű maradni, miközben egy nagyrészt liberális, mérsékelten vallásos, globalizmusban hívő zsidóság érdekeit és véleményét is igyekszik figyelembe venni?

De még így is általánosítok, hiszen nincs egyfajta diaszpóra érdek, régiónként, sőt országokként változó, melyet annak helyi vezetői sem mindig helyesen mérnek fel, így nem mindig az ő általuk képviselt irány a legjobb a helyi közösségre nézve.

A diaszpórának jelenleg, valószínűleg többek között ezen okoknál fogva is, csekély ráhatása van az izraeli politikára.

A Jewish People Policy Institute felmérése szerint mégis jelentős igény van az Izraelen kívüli zsidóság oldaláról arra, hogy kifejezzék a zsidó állam politikai kérdéseivel kapcsolatos véleményüket, illetve hogy Izrael figyelembe is vegye azokat egy bizonyos szinten döntéshozatalaikor.

Az intézet által megkérdezettek 31%-a gondolja úgy, Izraelnek nem szükséges konzultálnia a diaszpóra zsidósággal a fegyveres konfliktusok kérdésében, 38%-uk szerint valamennyire mégis figyelembe kell venni őket, hiszen az Izraelben hozott döntések rájuk is hatással vannak, 21%-uk állítja, hogy Izraelnek már azért is érdemes meghallgatnia az azon kívül élő zsidóság véleményét, hogy azok cserébe támogassák saját országukban a meghozott katonai döntéseket, 11% pedig úgy gondolja, a zsidóság egészének kellene döntenie a zsidó moralitáshoz kapcsolódó kérdésekben.

Forrás: JPPI

A diaszpóra legerősebb érve az, hogy Izrael végső soron a világ zsidóságának egészét képviseli, természetes elvárás tehát, hogy az azon kívül élő zsidóságot is bevonja az állam jellegét érintő kérdésekbe, illetve a katonai döntéseket befolyásoló etikai-morális megfontolásokba.

Egy másik sokszor felmerülő érv, hogy világ zsidósága, főleg az amerikai diaszpóra, sokat tett Izrael biztonsági érdekeinek képviseletéért külföldön, így megérdemli, hogy véleményét figyelembe vegyék az izraeli döntéshozók ezeken a területeken.

Izrael biztonságpolitikája által is befolyásolt képe potenciálisan hathat arra, hogyan tekintenek a diaszpóra-zsidóságra nem zsidó társaik, sőt, ellenséges fellépést is kiválthat részükről, szól a következő érv, miért is jogos a politikai igény.

Végül, de nem utolsó sorban, az izraeli politika a világ zsidóságának Izraellel kapcsolatos hozzáállására is hat. E hatásra való előzetes felkészülést elősegítő konzultáció kritikus jelentőségű lehet.

A JPPI felmérése arra a következtetésre jutott tehát, hogy míg a múltban a világ zsidó közösségei számára az izraeli politikára való komoly ráhatás gondolata furcsának hatott, hiszen inkább a zsidó állam támogatására és segítésére koncentráltak,

az elmúlt években a diaszpóra-zsidóság véleménye jelentősen megváltozott a kérdésben.

Nyilván megoszlik, hogy ki milyen szinten igényelné a beleszólást a politikai kérdésekbe: van, aki minden ügyben fontosnak tartaná hallatni a hangját, még biztonságpolitikai kérdésekben is, mások inkább csak a zsidó élettel kapcsolatos ügyekhez szólnának hozzá.

A politikában való részvétel és a beleszólás igénye és elvárása rendkívül elterjedt tehát a nem izraeli zsidók körében. Ez pedig Izrael és a diaszpóra kapcsolatának új fejezetét jelzi.

Számvetés: Gyarapodik az amerikai zsidóság

Az elmúlt hét évben 10 százalékkal nőtt az amerikai zsidó népesség, jóval többen vannak, mint Izraelben.