Vajhiány Izraelben: lejönni a szerről

Névtelen források szerint a vajhiányt maga a cég okozta, azzal a céllal, hogy rákényszerítse az államot, vonuljon ki a piacról.

Izraelben, akik megszokták a reggeli vajas pirítós vagy a bögrés mákos süti mámorító ízét, valamint a hasonló, jó minőségű vajjal készülő ínyencségeket, kénytelenek lemondani kedvencükről, mivel a legendás Tnuva jelenleg hiánycikk országszerte. A régi időket idéző izraeli vaj, már aki emlékszik még az ízére, páratlan minőségű és pótolhatatlan alapélelmiszer, legalábbis mi izraeliek így érezzük. Főleg most, hogy alig jut belőle néha egy kis kóstoló.

Az év eleje óta tartó vajhiány mellett kivételes szerencse, ha valaki pontosan akkor érkezik a “szuperba”, amikor a kereslethez képest ugyancsak korlátozott mennyiségű áru éppen kikerül a polcokra és azon nyomban el is tűnik.

Az izraeliek azonban, mint mindent, ezt sem adják fel egykönnyen, és ahelyett, hogy tömegesen inkább “lejönnének” a szerről, vagy áttérnének a vegán vajpótló margarinra, ráálltak a közösségi oldalak fórumainak nyomkövetőire.

Az interneten kis szerencsével beazonosítható, hol lehet a jól ismert kék címkés finomságot kapni és körülbelül milyen készlet áll azok rendelkezésére, akik sietve a helyszínre tudnak érni.

A piac törvényei szerint, a hiánycikk következménye a spontán fogyasztói reakció, a felvásárlás. Bolti eladók elmondása szerint, akinek egy csomag vajra lenne szüksége, most akár a nyolcszoros mennyiséget is levenné a polcról, ezért az is előfordulhat, hogy kénytelenek korlátozni az egy főre eső vajvásárlást.

Tnuva vaj: kincs, ami (jelenleg) nincs

Külföldről behozott és olajjal higított vajszerű margarinok természetesen kaphatóak, de ízben és minőségben meg sem közelítik a százszázalékos hazai vajat, ráadásul mindezt dupla áron.

A fórumokon keringő és leginkább a kormányt, a kínaiakat valamint természetesen a globális klímaváltozást okoló találgatások mellett a helyi oknyomozó média is igyekezett utánajárni a dolgoknak, de egyértelmű magyarázatot nem sikerült kapni.

A riporterek vagy akár a fogyasztók által megkérdezett Tnuva cég szóvivőinek válasza mögé a tejtermelők is összezárnak, és mindannyian ugyanazzal érvelnek. Vagy azt mondják, hogy a  probléma egyetlen oka a tejből származó zsír hiánya, vagy egyszerűen azzal zárják rövidre a kérdést, hogy “túl bonyolult” lenne elmagyarázni.

A szakma szerint azonban a probléma egyik fő forrása valóban a tejipar állami szabályozása lehet.

A Tnuva céget 1926-ban kibuc- és mosávtermelők hozták létre azzal a céllal, hogy egyesítsék a friss mezőgazdasági termékek feldolgozásának, előállításának és forgalmazásának szakaszait. Idővel óriás céggé és a zsidó állam egyik szimbólumává nőtte ki magát. Nagysága miatt az Izraeli Trösztellenes Hatóság a Tnuvát monopóliumnak nyilvánította, és működését szabályozás alá vonta.

A kibuctermelők hajdan szövetkezeti alapon működő cégéből lett óriásvállalat 56%-os többségi tulajdonjogát végül 2014-ben a Bright Foods kínai élelmiszer megacsoport 2,5 milliárd dollárért vásárolta fel, a másik fő tulajdonos az Apax londoni székhelyű cég és Meir Shamir befektető. Ezenkívül a Tnuva Food Industries Ltd. 26%-os tulajdonjogával a kibuctagok rendelkeznek, akik eleinte tiltakoztak, végül 2017-ben elkezdték kiárusítani részesedésüket.

Az izraeli törvények szigorúan szabályozzák a tejipart, kvótához kötik az egyes tejgazdaságok termelését és azt is, hogy milyen mennyiséget dolgozhatnak fel a cégek, valamint hányan és mennyiért értékesíthetik a kész tejtermékeket, beleértve a vajat is.

Havi hét tehénnyi „tiszta” hús fejlődik egy izraeli cég minden tartályában

Egy izraeli cég elsőként képes ipari mennyiségű húst termelni Tel-Aviv melletti üzemében. A Future Meat Technologies állati sejtekből növesztett, környezettudatos és génmanipuláció mentes csúcstermékekkel jelentkezik.

A hazai vajat rögzített áron, vagyis 100 grammonként 3,94 sékelért értékesítheti a Tnuva és a Tara. Miközben a Tnuva 2018-ban folyamatosan növelte termelését, a Tara (Milco Industries Ltd.) mostanára szinte teljesen kivonult a piacról, mondván, nem éri meg hazai piacra értékesíteni a szabályozások miatt, pedig a vaj iránti kereslet jelentősen nőtt. Még furcsább, hogy 2019 első felére már a Tnuva is elkezdte visszafogni a vajtermelést, holott 2018-ban még 20%-al növelte a megelőző évhez képest.

A Calcalist gazdasági lapnak nyilatkozó névtelen források szerint a tavaly decemberben kezdődő vajhiány katasztrófáját maga a Tnuva cég okozta, azzal a céllal, hogy rákényszerítse az “államot”, vagyis a kormányt, hogy vonuljon ki a piacról.

A szakma és a riporterek kérdésére a Tnuva szóvivői azzal magyarázták a drasztikus csökkentést, hogy tavaly decemberre elfogyott az óriáscég tejzsír készlete, ami a vaj alapanyagát képezi. A Calcalist riportalanya szerint viszont a kereslet kielégítésére elegendő vaj termeléséhez az államnak növelnie kellene a tejkvótákat.

A hiányzó készlet külföldi behozatallal is pótolható lenne, de az importvaj szintén szabályozott. Mennyiségileg korlátozott vagy túlságosan magas adót kell fizetni utána.

A vajhiány csökkentésére mindenesetre a Pénzügyminisztérium az év elején jóváhagyott egy jelentős tétel vámmentes vajimportot, amelyet azonban rögzített áron kellett volna értékesíteni. Így aztán az importőrök közül sokan túl alacsonynak találták az értékesítési árat és úgy döntöttek, nem éri meg foglalkozni vele.

Az import nehézségeihez még hozzáadódik a messze földön híres izraeli bürokrácia, következésképp sokszor hetekig felfüggesztett konténerekben várakoznak az importvaj készletek Asdod és Haifa kikötőiben az Egészségügyi Minisztérium engedélyére várva.

A Tnuva visszaeső termelésére és a megnövekedett keresletre hivatkozva helyi értékesítők azzal fordultak a Pénzügyminisztériumhoz, hogy bár azokat részesíti előnyben, akik alacsonyabb értékesítési árat kínálnak, növelje a kvótákat és engedélyezze számukra a szabályozatlan vajimportot.

A Pénzügyminisztérium általában támogatja a vámdíjak csökkentését és a piac megnyitását, de ilyen intézkedést a jelenleg működő ügyvezető kormány nem hozhat, a következő működőképes kabinet pedig nem lehet tudni, mikor fog megalakulni.

A legjobb megoldás persze az lenne, ha a Tnuva jóvoltából visszakerülne az izraeli vaj a polcokra. Többen is feltették ugyanis a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy a tavaly év végére elfogyott tejzsírkészlet azóta sem állt helyre.

A klímaváltozás elméletének eddig nem bizonyított fejezete szerint a megváltozott körülmények és a szárazság miatt csökken a szarvasmarhák tejhozama.

Klímaváltozás és szigorú kvóták eddig is léteztek, mégis volt vaj a boltban. Sokkal valószínűbb magyarázatnak tűnik, hogy a Tnuva, hasonlóan a Tarahoz, nem tartja elég jövedelmezőnek a hazai értékesítést, ezért egyszerűen kiviszi a vaj egy részét az országból, és jóval kedvezőbb áron értékesíti.

Rossz nyelvek szerint a többségi tulajdonos Bright Food szívesebben látja el a kínai piac egyre jobb anyagi helyzettel rendelkező és minőségi táplálékra vágyó feltörekvő középosztályát a saját cége által gyártott izraeli vajjal. Lehet benne valami igazság, ugyanis külföldön egyre több helyen jelenik meg az izraeli vaj a polcokon, lapinformációk szerint újabban Kanadában is lehet Tnuva vajat kapni, ráadásul még olcsóbb áron, mint itthon.

Összességében a tej csökkent zsírtartalma és az izraeli vaj külföldi értékesítése mellett sem teljesen reménytelen a hazai piac ellátása, ugyanis valamilyen rejtélyes oknál fogva a hazai termelőktől a tejtermelés mindössze 80%-át vásárolja fel a Tnuva és Tara. Arra a kérdésre azonban, hogy a fennmaradó részt miért nem hajlandóak megvenni, legfeljebb ismét azt a választ kaphatjuk, hogy “túl bonyolult”.

Negyedmillió új palesztin munkahelyet teremthet egy izraeli gazdasági terv

Izrael az amerikai megbízottak elé terjesztette gazdaságfejlesztési javaslatát, mely kedvező fogadtatásban részesült.