Az izraeli települések lakossága nem homogén. Vannak, akik ideológiai alapon költöznek oda, mások az olcsóbb lakhatás miatt. A földet a sajátjuknak érzik – ahogy palesztin szomszédaik is. A Reuters riportjáról a Ynet News számolt be.
A zsidók kötődése ehhez a földhöz a bibliai időkre nyúlik vissza – mondja egy képregényeket rajzoló grafikus az egyik településről. Szomszédja, egy palesztin földműves viszont úgy véli, a föld az őseié volt és ellopták.
Az izraeli települések létesítése ezen a területen az egyik legvitatottabb kérdés az izraeli-palesztin konfliktusban.
Az Egyesült Államok hétfőn döntött úgy, hogy Izraelnek joga van településeket építeni a területen, ezzel Washington feladta korábbi, negyven éven át képviselt álláspontját, hogy az építkezések ellentétesek a nemzetközi joggal, a cikk szerint ez a lépés tovább nehezíti a megegyezést az izraeliek és a palesztinok között.
Izrael több mint 120 települést épített Júdea-Szamária területén, és Netanjahu választási ígérete szerint ezeket a területeket izraeli fennhatóság alá szeretné vonni.
A nemzetközi közösség többsége szerint ezek a települések illegálisak, és a fő akadályai az izraeli-palesztin békének, ezt azonban Izrael vitatja.
Michael Netzer 1985-ben költözött Ofrára, egy évtizeddel a megalapítása után. Ez volt az egyike az első településeknek Júdea-Szamária területén.
„Nevetséges azt mondani, hogy a zsidók nem élhetnek itt. Ez a Biblia része. Ha bárkit megkérdezek, hogy könnyű-e elveszíteni a kapcsolatot az őseiddel és a földeddel, hát persze, hogy nem. A zsidó népet a története tette azzá, amik vagyunk.”
Az Ein Yabrud palesztin faluban élő Azmi Musleh, 53 éves helyi földműves viszont azt mondja, Ofra azon a földön fekszik, amelyen az ő családja termesztett korábban.
„Az a föld a szívem és a lelkem, a családom szíve és lelke. Szezámmagot, fügét, olajbogyót termesztett ott apám, az ő apja, és a nagyapja is”
– fogalmazott Musleh.
Az odaköltöző izraeliek eltérő okokból döntenek így, vannak, akik vallási okokból mennek a településekre, másokat az olcsóbb lakhatás vonz. A határral szomszédos településekre a legtöbb izraeli mint egy átlagos városra tekint, a távolabbi telepekre viszont már nem.
„Nem érzem magad telepesnek. Annektálni kell-e a települést? Igen, egy város vagyunk, 41 ezer emberrel. Még bevásárlóközpontunk is van”
– mondja Michele Coven-Wolgel, 60 éves jogász Maale Adumim településről, amely 15 percnyi autóútra van Jeruzsálemtől.
Havat Gilad már távolabb van Izraeltől. 45 zsidó család lakik itt. Azt mondják, jelenlétük beteljesíti Isten bibliai ígéretét a zsidó népnek, valamit elősegítik Izrael biztonságát.
„Ez a föld Izrael népéhez tartozik, efelől nincs kérdés” – mondja a 43 éves Itai Zar, aki 2002-ben alapította meg a települést, miután bátyját palesztin fegyveresek ölték meg a közelben. „18 éve jöttünk ide, egy család, és ma virágzó közösségünk van.”
Ugyanakkor a 47 éves Bothena Turabe a szomszédos palesztin faluból követte végig a zsidó település fejlődését.
„Éjszaka kinéztem és még semmi se volt, a következő reggel kinéztem és már több lakókocsi volt ott. Ez a föld nem a tiéd, hogy elvedd, ez lopás”
– mondja a palesztin nő.
A teljes riport itt olvasható el.
