A milliárdos üzletember, volt New York-i polgármester hivatalosan is bejelentette, hogy megmérkőzne jövőre Donald Trumppal. A demokrata párt egyelőre nem lelkes. Nem véletlenül.
Michael Bloomberg amerikai üzletember, volt New York-i polgármester hivatalosan is bejelentette pénteken, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. A korábban liberális republikánusnak számító politikus márciusban még határozottan állította, hogy nem indul a tisztségért, sőt, visszavonul a politikától is, most azonban egyik közeli munkatársa révén tudatta újságírókkal, hogy mégis fontolgatja az indulást.
Miután lényegében a legutolsó pillanatban adta le a küzdelemhez szükséges dokumentumokat Alabama államban, Bloomberg még nem szerepelhet a jelöltaspiránsok első, 20-án esedékes tévévitáján. Kampánya várhatóan személyiségének három vonására fókuszál: arra, amely
„Amerika legnagyobb városának irányítása, a semmiből felépített vállalkozás és Amerika egyik legnagyobb hatású filantróp tevékenysége tapasztalatain alapszik”.
A The New York Times elemzése szerint Bloomberg döntésével „felbomlasztja a demokrata elnökjelölt-aspiránsok táborát”.
Ezt igazolja is két prominens demokrata első reakciója: A nem szélsőséges balszárny vezetőjének számító Elizabeth Warren hűvösen annyit közölt a Twitteren, hogy „ha olyan politikai elképzeléseket szeretne, amelyek javára válnak a dolgozó embereknek és nagyon népszerűek, akkor tessék indulni!”.
A radikális baloldal, így a négy szélsőséges, Izrael-ellenes politikusnő kedvencének számító Bernie Sanders pedig szinte fenyegetőzött, ugyancsak a Twitteren: „a milliárdosok osztálya megrémült és jó is, ha megrémülnek.” Az biztos, hogy a Wall Street-i „kötődésű” Bloomberg indulása meg fogja mozgatni a demokraták egyre aktívabb balszárnyát.
A demokratáknál keletkezett zavarra utal már döntésének motivációja is, munkatársa ugyanis a döntés előtti napon úgy fogalmazott: „Muszáj gondoskodnunk arról, hogy Trumpra vereséget mérjünk, csakhogy Mike egyre jobban aggódik amiatt, hogy a jelenlegi (demokrata párti) jelöltek nem alkalmasak erre.”
A legfontosabb meglátást azonban David Axelrod, Barack Obama volt kampánystratégája tette közzé, ő egy interjúban úgy vélekedett, hogy Bloomberg álláspontjának megváltozását valószínűleg a Joe Biden volt alelnök körüli bizonytalanság válthatta ki.
Maga Trump is úgy reagált a hírre: ha a hozzá hasonlóan milliárdos, 77 éves vállalkozó indul az elnökjelöltségért, akkor szerinte nem lesz sikeres, de „gyöngítheti Bident”. Ez nagyon is valószínű, és nemcsak Biden centrista pozíciója miatt.
A Trumppal szemben tervezett demokrata impeachment-eljárás fő „botrányköve” a Biden korábbi alelnöksége idejére esett, fiát érintő korrupciógyanús botrány, amelynek kivizsgálását Trump az ukrán elnöknél sürgette. Az ügy Trumphoz köthető, de a demokratákat is elbizonytalanította , Biden ugyanis Warren mellett az egyik legesélyesebb kihívója az elnöknek, és egyáltalán nem biztos, hogy megerősödött pozícióval kerül ki az eljárásból, sőt.
Az 1942-ben született, orosz-zsidó bevándorló családból származó Michael Bloomberg 57 milliárd dollárra becsült vagyonával az Egyesült Államok kilencedik, a világ 14. leggazdagabb embere. 2001 előtt demokrata volt, utána republikánus, tavaly óta ismét regisztrált demokrata, aki már az előző választási kampányban is Hillary Clinton elnökjelöltségét támogatta. 2002-ben, 2005-ben és 2009-ben is megnyerte a New York-i polgármesterválasztást.
Bloomberget – aktuális párthovatartozásától függetlenül – általában mérsékelt, „centrista” politikusnak tartják, aki társadalmi kérdésekben (környezetvédelem, abortusz, melegek jogai stb.) liberális, a klímaváltozást különösen aggasztónak tartja, ezért komoly filantróp tevékenységének fókuszában is ez áll. Külpolitikai és gazdasági nézetei viszont inkább konzervatívak. Libertárius kritikusai túl paternalistának tartják, szerintük „a bal- és a jobboldal legrosszabb ösztöneit kombinálja.”
Kemény fellépést sürgetett a terrorizmus ellen 9/11 után, támogatta az iraki háborút, sőt, a korai amerikai visszavonulást is ellenezte. Mint mondta, a terror elleni háború nemcsak az amerikaiak megvédéséről szól: Amerikának kötelessége megvédeni azokat, akik szabadon akarnak élni.
Bloomberg világi zsidó identitású politikus, csak az ünnepekkor látogat zsinagógát, brit feleségével sem zsidó szellemben neveli gyermekeit. Adományozóként zsidó ügyeket, projekteket is támogatott, így például gyermekkora zsinagógájának restaurálására adományozott másfél millió dollárt, és segítette az izraeli Hadassza kórház egyik szárnyának felépítését.
A politikus elkötelezett híve a zsidó államnak, 2014-ben, a gázai offenzíva idején harcosan kiállt Izrael önvédelmi joga mellett. Felháborítónak tartja az Izrael-ellenes, antiszemita BDS mozgalmat – itt nyilván várhatók még összeütközések a demokrata párt négyes fogatával, amely egyetlen alkalmat sem mulaszt el Izrael ellen ágálni.
Elemzők szerint a politikus nagyon nem hagyományos választási kampányt folytat majd, éppen azért, mert későn lépett az elnökjelöltségre pályázók soraiba. Amerikai lapértesülések szerint a milliárdos és tanácsadói úgy döntöttek: Bloomberg nem kampányol abban a négy tagállamban, ahol az elsők között szavaznak jövőre.
Kihagyja tehát, hogy kampánnyal győzze meg Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina szavazóit. Helyette az úgynevezett nagy államokra – tehát azokra, amelyek sok elektort adnak, mint például Texas vagy Kalifornia – összpontosítja majd a figyelmét és a kampányát.
