Általános fegyverszüneti megállapodást kötött Rijádban a nemzetközileg elismert jemeni kormány és a dél-jemeni szakadár lázadók, ennek az úgynevezett rijádi megállapodásnak hatalommegosztási megállapodás is része – jelentette az al-Arabíja szaúdi tévé, amely egyenesben közvetítette az aláírási ceremóniát.
Az ünnepségen jelen volt Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös, Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök és Mohamed bin Zájid Ál Nahajan emírségekbeli trónörökös is.
Mindkét aláíró fél tagja a Szaúd-Arábia vezette arab koalíciónak, amely az Irán támogatta síita muzulmán húszik ellen harcol a jemeni háborúban, mégis a Dél-Jemen függetlenségéért küzdő szakadárok augusztusban elfoglalták az ádeni elnöki palotát a kormányerőktől, és magukhoz ragadták a kikötőváros feletti ellenőrzést is.
(Irán egyébként korábban már elismerte, hogy a jemeni konfliktusban a húszik mellett áll, tagadta azonban, hogy fegyvert szállítana nekik, hangsúlyozva, hogy támogatása csupán „politikai jellegű”.)
Ezzel egy újabb front nyílt meg a jemeni háborúban, és ebben a harcban a jemeni kormányerőket Szaúd-Arábia, a déli szakadárokat pedig az emírségek támogatta, noha az Egyesült Arab Emírségek Szaúd-Arábia legfontosabb partnere a húsziellenes koalícióban.
A megállapodást a kormány részéről Szálem Ál Kanbasi kormányfőhelyettes, a szakadárok Déli Átmeneti Tanácsa részéről pedig Nászir Ál Kabdzsi írta alá. Célja a két fél között hónapok óta tartó harcok leállítása., de politikai megállapodást is tartalmaz.
A kormány hét napon belül visszatérhet Ádenbe, és a felek egyenlő arányú részvétellel megalakítanak egy 24 fős új kormányt. A déliek milíciáit integrálják a kormányhadseregbe és a rendőrségbe, amelyek a védelmi, illetve a belügyminisztérium alá tartoznak.
A megállapodást üdvözölte Donald Trump amerikai elnök.
Áden azután lett a nemzetközileg elismert kormány ideiglenes székhelye, hogy a húszik 2014 végén elfoglalták az ország tényleges fővárosát, Szanaát.
Mint megírtuk, a jemeni helyzetnek számos nemzetközileg is veszélyes kihatása van: Netanjahu miniszterelnök például október elején arra hívta fel a figyelmet: információi szerint Irán olyan fegyverek fejlesztésére és bevetésére törekszik, amelyekkel a Közel-Kelet bármely pontján képes lenne lecsapni.
Izraelt illetően azt mondta, hogy a perzsa fegyverek akár Jemenben is helyet kaphatnak, hogy onnan támadják meg a zsidó államot.
Emlékezetes, hogy szeptember 14-én az Aramco szaúdi állami olajvállalat két olajterminálját támadás érte és az üzemekben tűz keletkezett, ami fennakadást okozott a szaúdi olajkitermelésben és exportban is. Noha az akcióért akkor a jemeni huszi lázadók vállaltak felelősséget, Washington az őket támogató iráni vezetést nevezte meg valódi felelősként.
Egy szeptemberi ENSZ-jelentés szerint egyébként az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is bűnrészesei lehetnek a Jemenben elkövetett háborús bűncselekményeknek azzal, hogy fegyverekkel, illetve hírszerzési és logisztikai támogatással látták el a síita húszi lázadók ellen harcoló, Szaúd-Arábia által vezetett arab koalíciót, amely taktikája részeként a civil lakosságot éhezteti.
A világszervezet nyomozói megállapították: valószínű, hogy a négy éve húzódó konfliktusban egymással szemben álló mindkét oldalon elkövettek háborús bűncselekményeket.
