Bár a miniszterelnök korábban azt ígérte, „halála árán is megteszi”, most csütörtökön nem léptetheti ki országát az EU-ból.
A hétfői nap több szempontból is mérföldkövet jelentett Nagy-Britannia EU-s tagságának megszűnése ügyében. Az Európai Unió tagállamai mellett Boris Johnson miniszterelnök kormánya és a brit parlament is olyan lényeges döntéseket hozott a régóta zajló folyamatokban, amik további fordulatokat rejthetnek a jövőben.
Az EU engedett elsőként
Tegnap elsőként az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk közölte a Twitteren: az EU 27 tagállama jóváhagyta a Brexittel kapcsolatos brit halasztási kérelmet, és akár 2020. január 31-ig elhalasztják az Egyesült Királyság kiválását az unióból.
Az erről szóló bejelentés szerint a tagországok nagykövetei sikeresen megegyeztek az eredetileg október 31-re kitűzött határidő rugalmas kiterjesztéséről, ami az MTI által idézett szakértők szerint lényegében azt jelenti, hogy
amennyiben esetleg korábban sikerül a brit kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés ratifikálása, akkor a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet.
Ez a lehetőség azonban az ország döntéshozóinak korábbi lépései alapján közel sem borítékolható. Hiszen ahogy lapunk is beszámolt róla, egy héttel ezelőtt már egyértelműen kifejezték, hogy – bár a feltételekkel elégedettek – nem hajlandóak támogatni a Johnson által diktált feszes menetrendet, és több vezető politikus hangsúlyozta:
az elfogadott kiválási feltételekről szóló dokumentum ratifikációjához több időre lesz szükség.
Utána Johnson engedett, de folytatja
A brit miniszterelnök korábban mégis többször kifejezte, hogy szándéka szerint mindenáron kilépteti országát október 31-én. Még akkor is ezt tette, mikor egy korábbi törvény előírásának engedelmeskedve október 19-ét követően maga küldött kérelmet az EU felé a halasztáshoz (Johnson az erről szóló formális levelet nem írta alá, és egy külön levélben is kifejezte, hogy ellenzi a csúszást).
Ugyanakkor hétfő este nyilvánosságra került levelében már azt üzente Donald Tusknak, hogy a brit kormányra „akarata ellenére ráerőltetett törvény” alapján nincs más lehetősége, mint formálisan beleegyezni a halasztásról szóló uniós döntésbe.
„mindez károsan hat a demokráciánkra és az európai barátainkkal fennálló kapcsolatainkra is”
– írta a miniszterelnök a folyamatokról, ugyanakkor ismét megerősítette: a patthelyzet feloldása végett új parlament felállását sürgeti.
Újabb ellenállás az alsóházban
A brit miniszterelnök már múlt héten bejelentést tett arról, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-re. A kormány az indítványt szintén hétfőn terjesztette a londoni alsóház elé vitára és szavazásra, ám tegnap este nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.
Mivel 299 támogató és 70 ellenszavazat mellett a Munkáspárt tagjai tartózkodtak, így Johnson nem szerezte meg a választások kiírásához szükséges 434 szavazatot.
Mi várható most?
Ugyan a fennálló parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, a BBC úgy tudja, Johnson máris olyan törvénytervezet beterjesztésére készül, aminek köszönhetően december 12-én mégis érvényt szerezhet akaratának.
A tervezett törvényjavaslat értelmében ugyanis nem kizárt, hogy Johnsonnak legközelebb
elég lesz egyszerű többséget szereznie az előrehozott választások kihirdetéséhez.
Nem mellesleg az Európai Tanács elnökének írt hétfői levelében a brit miniszterelnök azt is előrevetítette, hogy arra kéri az EU-s tagállamok vezetőit: semmiképp ne tegyék lehetővé a következő év januárjára szóló új határidő meghosszabbítását.
