Erdogán véget vetne a vérontásnak

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán felszólította a szíriai kurd fegyvereseket, hogy azonnal, még szerda éjjel hagyják el azt a sávot Észak-Szíriában, ahol Ankara a jelenlegi hadműveletét követően biztonsági övezetet akar kialakítani.

Erdogan a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén tartott ötvenperces beszédében arra is felszólította a milíciákat, hogy hagyják hátra fegyvereiket, harci felszereléseiket és semmisítsék meg a korábban állított csapdákat. A török államfő rámutatott:

amennyiben a „terroristák” megteszik, amit Ankara mond, a török offenzíva magától értetődően véget ér.

Asszád kormányerői kormányellenes lázadókkal vállvetve harcolnak a törökbarát lázadók ellen

Oroszország nem hagyja valódi összeütközés kialakulását Szíria és Törökország között, mert abban – mint mondta – senki sem érdekelt.

Törökország terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tekinti a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciát, amely ellen múlt szerdán katonai beavatkozást indított Északkelet-Szíriában.

Ankara szerint az YPG a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a szíriai ága, amely évtizedek óta folytat szakadár fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség önrendelkezéséért.

Erdogan szerdai felszólalásában az YPG-re utalva megerősítette: nem ül tárgyalóasztalhoz egy terrorszervezettel és nem keres közvetítőt sem a két fél számára. Rámutatott:

„Törökországnak van annyi tapasztalata, hogy tudja, terroristákkal nem egyezkedünk, ha mégis, annak se értelme, se eredménye nincs”.

Erdogan nem ül tárgyalóasztalhoz terrorszervezettel

Az amerikai Demokrata párt felszólítaná Erdogánt, hogy hagyja abba, Kanada pedig felfüggesztette a fegyverszállításokat török szövetségesének.

Az államfő nyomatékosan hangsúlyozta: Ankarát senki nem állíthatja meg addig, amíg 30-35 kilométeres mélységben ellenőrzése alá nem vonja nyugaton a szíriai Manbídzs, keleten pedig az iraki határ közötti sávot. „Utolsó leheletünkig, utolsó csepp erőnkig nem fordulunk vissza erről az útról” – hangoztatta Erdogan.

Egyúttal jelezte, hogy

amikor Szíriában legitim kormány alakul, Ankara átadja számára azokat területeket, ahol biztonságot teremtett.

A török elnök arról is beszámolt, hogy eddig 1220 négyzetkilométert „tisztítottak meg a terrorizmustól” Északkelet-Szíriában. A török védelmi minisztérium szerdán pedig azt közölte, hogy eddig 637 „terroristát” tettek harcképtelenné.

Mindeközben Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerda délután Ankarában találkozik majd Robert O’Briennel, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. O’Brient később Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő is fogadja az államfői palotában.

Cavusoglu a nap folyamán a parlamentben beszámolót tartott a hadműveletről. Arra reagálva, hogy Washington hétfőn szankciókat vezetett be két török minisztérium és három tárcavezető ellen az offenzíva miatt, valamint Trump „pótlólagos, erőteljes” büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett, a török diplomácia vezetője azt mondta: semmilyen szankció és fenyegetés nem elfogadható, jöjjön bárhonnan is. „A szóban forgó büntetőintézkedésekre a kölcsönösség keretein belül természetesen megtesszük a szükséges válaszlépéseket” – hívta fel a figyelmet.

Erdogan a szerdai beszédét követően újságíróknak azzal kapcsolatban is nyilatkozott, hogy Trump november 13-ra meghívta az Egyesült Államokba. Jelezte: a washingtoni látogatást az amerikai delegáció szerdai és csütörtöki ankarai tárgyalásait követően felülvizsgálják.

„A személyemet, a családomat, a minisztereimet illető megannyi vita és beszéd az amerikai kongresszusban, nagyon nagy tiszteletlenség a Török Köztársaságra nézve”

— fogalmazott.

O’Brient követően Mike Pence amerikai alelnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is Törökországba érkezik hivatalos látogatásra, abban a reményben, hogy sikerül tűzszünetet kieszközölniük a török és kurd erők között Északkelet-Szíriában.

Török offenzíva: Trump tűzszünetet akar

Amerika, úgy tűnik, most már határozottan kiáll a kurdok mellett, és megbüntetné Ankarát, ha etnikai tisztogatásba kezdene.

Erdogan szerdán a Sky News brit hírcsatornának azt nyilatkozta, hogy nem találkozik az amerikai küldöttséggel. Ezzel szemben később Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója Twitter-fiókján azt írta: Erdogan „csütörtökön a tervek szerint fogadni fogja a Pence-vezette delegációt”. Ez utóbbi állítást pontosítani látszik annak a videofelvételnek a tartalma, amelyet Altun az említett Twitter-bejegyzés mellékleteként csatolt. A felvételen Erdogan a parlamenti beszéd után újságíróknak nyilatkozik és úgy fogalmaz:

„jelen pillanatban nincs arról szó, hogy Pence-en és Pompeón kívül a többiekkel is találkozom”.

Az Anadolu török állami hírügynökség szerdán azt jelentette, hogy a hatóságok eddig 186 embert vettek őrizetbe azért, mert a közösség médiában „lejárató kampányt” folytattak a török hadművelet ellen. Közülük 24 gyanúsítottat le is tartóztattak, 40 embert bírósági felügyelet mellett, 78-at szabadon engedtek – írta az Anadolu.
A Yeni Safak török kormányközeli napilap szerdán arról írt, hogy

egy friss közvélemény-kutatás szerint a török társadalom 75,6 százaléka támogatja a katonai beavatkozást.

A felmérésben megkérdezettek 46,5 százaléka úgy vélte: már korábban el kellett volna indítani az akciót.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az YPG, továbbá az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Törökország vállalta ugyanis, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó iszlamista szélsőségesek felügyeletét azon a területen, amelyet ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A török katonai beavatkozás azután vette kezdetét, hogy kivonult a térségből az amerikai hadsereg, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta el az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban.