A Politico információja már a harmadik verzió arról, miért nem javasolta az EP szakbizottsága Orbán volt miniszterét a biztosi posztra.
Nem a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodával kapcsolatos összeférhetetlenség az egyetlen probléma Trócsányi Lászlóval az Európai Parlamentben — írja amerikai lapinformációra hivatkozva a hvg.hu. A Politico c. lap ugyanis úgy tudja, a magyar biztosjelöltet csütörtökön leszavazó jogi szakbizottság (JURI) szerint a volt igazságügyi miniszter Oroszországhoz fűződő kapcsolatai is közrejátszottak abban, hogy a testület tagjai nem támogatták a meghallgatását.
Mint arról lapunk is hírt adott, a hivatalos verzió eddig az volt, hogy a JURI összeférhetetlenséget állapított meg Trócsányi biztosi pozíciója, valamint az Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda állami megrendelései miatt.
A szakbizottság 11 tagja így az ellen szavazott, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgassa az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciójára jelölt magyar politikust. Kilenc képviselő támogatta Trócsányi László meghallgatását.
Orbán Viktor a Kossuth rádió reggeli műsorában már a történtek másfajta értelmezését adta. Trócsányi segített megvédeni Magyarországot a migrációtól, és most ezt „dörgölik az orra alá” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint volt miniszterének az a „bűne”, hogy az ő segítségével alkották meg a jogszabályokat ahhoz, hogy senki se érkezhessen okmányok nélkül, szabálytalanul az ország területére.
A Politico viszont megszerezte a bizottság elnökének levelét, melyből kiderült: az exminiszter „oroszországi kapcsolatai” is előkerültek a zárt ajtók mögött — írja a hvg.hu.
Lucy Nethsingha, a szakbizottság elnöke kifogásként jelölte meg, hogy problémát okozhat a jelölt Oroszországhoz való kapcsolata, „különös tekintettel arra, hogy igazságügyi minisztersége alatt orosz gyanúsítottakat adtak ki Moszkvának, akiket később ott szabadlábra is helyeztek annak ellenére, hogy az Egyesült Államok is kérte kiadatásukat.”
Az említett ügyet a Direkt36 tényfeltáró portál derítette ki: eszerint a férfiakat 2016. november 9-én fogták el egy tököli fegyverraktárnál, amikor egy mexikói drogkartellnek akartak eladni a magyar honvédségtől származó fegyvereket. A Terrorelhárítási Központ csapott le rájuk egy összehangolt nemzetközi műveletben, amelyet az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal irányított.
Az amerikaiak kérése dacára azonban Magyarország az oroszoknak adta ki őket, arra hivatkozva, hogy ott is eljárás indult ellenük, és annak az országnak adták ki őket, amelyiknek az állampolgárai.
„Az amerikai kiadatás meghiúsulása tovább növelte a feszültséget az amúgy is több konfliktus által terhelt amerikai-magyar viszonyban. Az amerikaiak régóta bírálják a CEU ellen tett lépéseket és Ukrajna NATO-csatlakozásának akadályozását, és általában is aggódva figyelik az Orbán-kormány közeledését a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországhoz” — írta akkor a Direkt36.
Pompeo külügyminiszter februári budapesti látogatása előtt a The Wall Street Journal arról írt: Washingtont az is aggasztja, hogy Budapest kínai befektetőket hív az országba internetes üzletekkel, és az ukrán oktatási törvény miatt blokkolja az ukrán-NATO kapcsolatokat.
Szijjártó Péterrel tartott sajtóértekezletén egyébként Pompeo külön hangsúlyozta: „Nem engedhetjük meg, hogy Putyin éket verjen a baráti NATO-országok közé. A magyarok túlságosa is jól tudják a saját történelmükből, hogy egy tekintélyelvű Oroszországnak nem érdeke a kisebb országok szabadsága és szuverenitása.”
