A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója épp Teheránban tárgyalt, amikor kiderült: a szervezet gyanús uránium-nyomokat talált az egyik iráni üzemben.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) magyarázatra szólította fel a teheráni vezetést azon uránium-nyomok miatt, amiket az egyik létesítményükben találtak – jelentette a Reuters. Irán még nem tett eleget a felszólításnak.
Az ügy egyik érdekessége, hogy épp arról a teheráni üzemről van szó, amelyről egy évvel ezelőtt Benjamin Netanjahu beszélt, „titkos atomraktárnak” nevezve a létesítményt (lásd a videót). Az izraeli miniszterelnök akkor fel is szólította a NAÜ-t, tegyen látogatást a helyszínen. Netanjahu számára a légifelvétel egyértelműen azt bizonyította, hogy Irán nem hagyott fel nukleáris fegyverkezési terveivel.
Az ügy másik érdekessége, hogy a NAÜ épp azon a hétvégén prezentálta a hírt, amikor közel két év „adásszünet” után ott tárgyalt a szervezet megbízott főigazgatója.
A megbeszélések pont az iráni atomlétesítményekben végrehajtott NAÜ-ellenőrzésekről szóltak, amelyeket az Irán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás ír elő. A tárgyalások végén a főigazgató csak annyit mondott, hogy a szervezet „további együttműködésre törekszik Iránnal.”
A 2015-ös megállapodás alapján Irán folytathat kis mértékű urándúsítással járó kutatást és fejlesztést, de nem halmozhatja fel a dúsított uránt, és bizonyos típusú urándúsító centrifugákat nem használhat.
Előbb azonban Donald Trump mondta fel tavaly részvételét a megállapodásban, mondván, Irán nem tartotta be azt, ezért ismét szankciókat fogadott el Iránnal szemben. Washington célja a lépéssel az volt, hogy újra tárgyalóasztalhoz kényszerítse a rezsimet, egy szigorúbb feltételek melletti új megállapodás megkötése érdekében. Ezután azonban Teherán is kilépett, sőt, legutóbb a kilépés „harmadik lépcsőfokaként” közölte:
most már egyáltalán nem korlátozza az urándúsítással kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységét.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a teheráni rezsim egyoldalúan bővíti nukleáris fejlesztési munkálatait. Megfigyelők szerint a teheráni lépés egyértelműen arra irányul, hogy az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) modernebb és gyorsabb centrifugákon dolgozhasson, hogy felpörgethesse az urániumdúsítást, amiről a teheráni vezetés valójában sosem mondott le.
Ezt a feltevést igazolja, hogy egy nappal a NAÜ-főigazgató látogatása előtt közölte az AEOI szóvivője: Irán üzembe helyezett negyven korszerű, urándúsító centrifugát. Szavai szerint erre „az ország energiaszükségletének fedezése” érdekében van szükség.
Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az új centrifugák üzembe helyezésével megnő-e az urániumdúsítás foka is.
Irán két hónappal ezelőtt 4,5 fokot jelentett be hivatalosan. Az atombomba előállításához 90 százalék szükséges, viszont a 20 és 90 százalék közti távolságot már nagyon könnyű megtenni.
Irán azt állítja, hogy már ma is képes lenne 20 százalékos uránium-dúsításra, csak ehhez még nem látta elérkezettnek az időt.
Valószínű, hogy Irán a bécsi megállapodás egyre fokozódó felrúgásával inkább gazdasági nyomást gyakorol, tehát a briteket, franciákat és németeket akarja arra késztetni, hogy találjanak módot az Iránnal való kereskedésre, megkerülve a visszahelyezett amerikai szankciókat. Iránnak elsősorban az olajkereskedelmet sújtó szankció megszüntetése kulcsfontosságú, olajexport nélkül ugyanis még válságosabbá fordulhat az iráni gazdaság helyzete.
Német lapértesülés szerint egyébként Iránnak egyszerűen csak pénz kell: a legutóbbi párizsi egyeztetéseken állítólag kiderült, hogy egy 15 milliárd dolláros hitelkeretért cserébe hajlandó visszatérni a bécsi atomegyezményhez.
Igazán veszélyessé attól válhat a nemzetközi közösség által nehezen ellenőrizhető iráni nukleáris fejlesztések helyzete, hogy a bécsi megállapodást eddig is csak igen szelektíven betartó teheráni vezetés (miközben változatlanul folytatja agresszív retorikáját Amerika és – főleg – Izrael ellen), szinte havonta mutat be új rakétarendszereket, illetve katonai drónokat.
Augusztus elején Irán bejelentette, hogy három új, nagy találati pontosságú, távirányítású rakétát fejlesztett ki, ami szerintük „azt mutatja, hogy az ország kész megvédeni magát” (a rakéták a Jasszin, Balaban és Gaem elnevezést kapták). Három hétre rá új bejelentés érkezett: a rezsim saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú, hordozható föld-levegő rakétavédelmi rendszert mutatott be Bavar-373 néven.
Két napja pedig új légvédelmi rendszert mutattak be, amely az Euronews leírása szerint „középhatótávú föld-levegő rakétákat lő ki nagy magasságra, és egyszerre hat ellenséges vadászrepülőt, rakétát vagy drónt tud célba venni.”
