Hova tűnt Amir Perec bajsza?

Három héttel a választások előtt a kampány utolsó dobására készülő pártok erős nyomás alatt vannak, a szavazásokra azonban nemcsak ők készülnek teljes erőbedobással, hanem a választások tisztaságáért felelős bíróságok és bizottságok is. Nagy Gabriella elemzése.

A szíriai és az állítólagos libanoni, valamint iraki Hezbollah és pro-iráni célpontok ellen indított támadások, illetve a Hamász pénteki, határ menti zavargásaira rájátszó rakétázások — annak ellenére, hogy Izrael átengedte a katari készpénz segélyt –, ugyanúgy a közelgő választások belpolitikai színterévé váltak, mint a pénteki brutális robbantásos terrorakció. A 17 éves Rina Snerb életét kioltó, profi módon kitervelt terrortámadás még az Izraelből kitiltott BDS-aktivista amerikai képviselő, Rashida Tlaib szerint is tragikus és szörnyű terrornak minősíthető.

Három héttel a választások előtt a kampány utolsó dobására készülő pártok erős nyomás alatt vannak, a szavazásokra azonban nemcsak ők készülnek teljes erőbedobással, hanem a választások tisztaságáért felelős bíróságok és bizottságok is.

A voksolás előtt a pártok különböző kizáró okokra hivatkozva fordulhatnak a Központi Választási Bizottsághoz és a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Munkapárt és a Merec az Ocma Jehudit kizárását kezdeményezte, a párt egyes tagjait rasszizmussal vádolva, míg az említett Ocma ugyanitt az arab pártok likvidálását szorgalmazta, a zsidó államot veszélyeztető terrorista felbujtás miatt.

Ugyanakkor Avigdor Liberman pártja, a Jiszráel Bejtenu — a haredi pártokkal korábban ápolt gyümölcsöző viszonyát megszellőztető hírekre válaszul — az ultra-ortodox közösségek szavazóhelyiségeinek bekamerázását kérelmezte a bizottságnál, mondván, „a magas haredi részvétellel kapcsolatban az a pletyka járja, hogy még a halottak is szavaznak”.

A szavazóhelyiségek megfigyelésének ügye áprilisban kezdődött, amikor 1200 Likud-aktivista testkamerákkal titokban ellenőrizte az arab szavazókat, és miután a Likud bejelentette, hogy szeptemberben is szándékában áll megfigyelés alatt tartani az arab voksolókat a választások tisztasága érdekében, az eset felkeltette a bíróság figyelmét is.

Az ügy következményeként, Avichai Mandelblit legfőbb ügyész javaslatát is figyelembe véve, tegnap este Hanan Melcer, a Központi Választási Bizottság elnöke bejelentette, hogy betiltja az arab helyiségek (Likud általi) bekamerázását. A sok vihart kavart „bekamerázás” a kritikusok szerint csak megfélemlítésre szolgál az arabok távoltartását célozva, egyúttal előnyhöz juttatva Benjamin Netanjahut és pártját. A Likud szerint mindössze a választások tisztaságáról van szó.

A főügyész javaslata szerint az egyes szavazóhelyiségek bekamerázása, mivel nem szerepel a választási törvényben, nem jogszerű, így a vita lezárult.

A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor engedélyezte, hogy a Központi Választási Bizottság nagyszámú, testkamerákkal felszerelt megfigyelőt küldjön a helyszínekre egy kísérleti program keretében. A testkamerák bekapcsolása azonban csak Mercel jóváhagyásával, és csak amennyiben fennáll a csalás esélye, engedélyezett. Ugyancsak a program részeként, azok a pártoktól független dolgozók is kaphatnak kamerákat, akik a szavazóhelyiségben a voksolást felügyelik. Az izraeli választási törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy a szavazóhelyiségben a négy szavazást megfigyelő személy közül csak három kerüljön ki az egyes pártok delegáltjai közül, ily módon a negyedik független képviselő rendelkezhet szükség esetén használható testkamerával.

Másrészről, a választási bizottság és a Legfelsőbb Bíróság vasárnap döntött az Ocma Jehudit párt kizárásával kapcsolatban beadott kérelem ügyében. Az izraeli bíróságok és a választási bizottság évtizedek óta nem szóltak bele a belső ügyekbe, vagyis a pártok határozataira bízták a döntést és fellebbezés esetén sem avatkoztak be tevőlegesen.

Sok éves gyakorlatot megszakító precedensként, az áprilisi választások előtt a Legfelsőbb Bíróság kizárta a korábbi Knesszet-képviselő, Michael Ben-Ari szélsőjobboldali Ocma Jehudit jelöltet. A precedenst folytatva a Bíróság vasárnap helyt adott az ugyancsak Ocmás Baruch Marzel és Bentzi Gopstein elleni kérelemnek, így ők nem indulhatnak a szeptemberi választásokon.

A baloldali Merec által kezdeményezett panasz elbírálása után Gopstein így nyilatkozott:

„nyilvánvaló, hogy a bíróságot a Merec irányítja”.

Közben a sajtóban megjelent visszhangok is azt sérelmezték, hogy a bíróság az arabokat részrehajlóan nem zárta ki.

A bíróság viszont azzal érvelt, hogy a Merec részéről konkrét személyeket megnevező, és bizonyítékokkal alátámasztott panasz kivizsgálása után hozta meg döntését. Nem magát a pártot zárta ki, hanem annak két képviselőjét. Az Ocma részéről benyújtott panasz viszont az arab pártok teljes kizárását várta el a bíróságtól, nehezen bizonyítható érvekkel alátámasztva.

A választások kimenetele szempontjából viszont az igazság az, hogy az elmúlt hónapokban sok vihart kavart, kahanista elveket való Ocma indulhat ugyan a választásokon, de azok után, hogy elutasította a jobboldali unióhoz való csatlakozást, nem valószínű, hogy eléri a bejutási küszöböt.

Bármilyen furcsán is hangzik, amennyiben a bíróság úgy döntött volna, hogy kizárja az Ocmát, ez akár Benjamin Netanjahu újraválasztását is jelenthette volna, ugyanis a kahanistákkal szimpatizáló, várhatóan harmincezer körüli szavazat arra ugyan nem elég, hogy az Ocmát bejuttassa a következő kormányba, a Likud számára viszont életmentő lenne.

Tegnap a helyi médiában a párt egyik tagja megszellőztette, hogy a miniszterelnök közvetve arra kérte az Ocma vezetőjét, Itamar Ben Gvirt, hogy a jobboldal győzelmét szem előtt tartva, lépjen vissza a szeptemberi választásokon való indulástól.

Ben Gvir azzal indokolta nemleges válaszát, hogy amennyiben vissza is lépnének, a szavazóik hűségesek a pártjához, és nem fognak átállni a Likudhoz. A kiesés szélén teljesítő Mose Feiglin és pártja (Zehut) hasonló megkeresés után szintén nemet mondott a miniszterelnök kérésére.

Benjamin Netanjahu április kormányalakítási kísérletének utolsó felütése volt az Avi Gabbajnak (a Munkapárt akkori elnöke) felajánlott kormánypozíció, négy miniszteri kinevezéssel megfűszerezve. Gabbaj akkor ellenállt, most azonban a Munkapárt még meglévő támogatói attól félnek, hogy a párt vezetését megszerző Amir Perec egyetlen célja, hogy bekerüljön Netanjahu kormányába. A médiában egyre többet hangoztatott félelmek sokba kerülhetnek a kiesés szélén álló Munkapártnak, és könnyen meglehet, hogy végül nemhogy a kormányba, de még a Knesszetbe sem fognak bejutni.

Így aztán Amir Perec merész döntésre szánta el magát. 47 éve hordott legendás bajusza nélkül jelent meg a 12-es csatorna stúdiójában vasárnap.

„Úgy döntöttem, leborotválom a bajuszomat, hogy egész Izrael pontosan megértse, amit mondok és képes legyen olvasni a számról: nem ülök Bibivel együtt (a Knesszetben)” — mondta Perec, Netanjahu közismert becenevét használva.

Amir Perec bajusz nélkül

Amir Perec félelmeit David Bitan is megerősítette, mondván, hogy végül a Munkapárt egyetlen lehetősége lesz bevállalni a Netanjahu-koalíciót. A bajuszától megváló Perec végül olyanná válna, mint Sámson, és egy többségében haredi és cionista ortodox kormányban kénytelen lenne megszavazni a baloldali szavazók rémálmát, Júdea és Szamária annektálását.

Az úgynevezett vitatott területek, vagyis a „C-zóna” Izraelhez való csatolása egyre inkább túllép a választási kampányok keretein és közelít a valósághoz, legalábbis Benjamin Netanjahu és az Ajelet Saked által vezetett jobboldali szövetség nem is olyan távoli terveinek perspektívájában.

Saked, Dvir Szorek tizedes és jesiva tanuló meggyilkolása után világossá tette, hogy az izraeli törvények kiterjesztése a területekre az egyetlen megoldás a terrorizmus ellen. Néhány nappal később a Jamina vezetője tovább szőve a gondolatot, azt nyilatkozta, hogy mivel Tel-Aviv sűrűbben lakott, mint Gáza és drágább, mint New York, az izraeliek áttelepítése és 110 ezer új lakás építése megoldaná félmillió izraeli lakhatási problémáját. A Rina Snerb és családja elleni brutális terrorakció után a Jamina vezetői tovább sürgették az annektálást.

Benjamin Netanjahu, bár korábban kijelentette, hogy támogatja a területeken az izraeli törvények kiterjesztését, a hétvégi robbantás után óvatosabban fogalmazott.

Tegnap este a pénteki robbantásban elvesztett lányát gyászoló rabbit a kórházban meglátogató miniszterelnök a Dolev közösség mellett megerősítette a „Micpe Rina” emlékére elnevezett 300 új telepes lakás megépítésére tett ígéretét.

Netanjahu korábban azt nyilatkozta, hogy szembe fog szállni a Donald Trump-féle béketervvel, amennyiben az sértené Izrael érdekeit a Júdea és Szamáriai területekkel kapcsolatban. A miniszterelnök akkor még nem tudta, hogy az amerikai elnök a béketervet nem a választások után, hanem akár azt megelőzően nyilvánosságra hozná. Trump ugyanis a napokban zajló francia csúcstalálkozón azt nyilatkozta, hogy a

békeszerződés ugyan nem fog létrejönni a szeptemberi izraeli választásokig, de lehetséges, hogy a terv részleteit hamarabb felfedik, és a palesztinok nagyon fognak örülni neki.

Még az izraeli választások előtt kiderülhetnek új részletek a béketervről

„Valószínűleg várni fogok, de lehetséges, hogy pár részletét közzé tesszük” – mondta Trump, aki szerint az izraeliek és palesztinok közötti béke a „lehető legkeményebb ügy.”