Jó hír, hogy Tel-Aviv nem tűnik el az évszázad végére, de légkondi nélkül nem fogják kibírni.
A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat – jelentette a Háárec című újság honlapja szombaton.
A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig.
Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.
Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.
Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének professzora szerint 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. „Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés” – hangsúlyozta.
Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően.
A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal. A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb, míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél, és intenzív zivatarok növekedését jósolják, gyakran jégesővel és áradásokkal.
Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva. Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben. Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye.
Izraelnél a tengerből már mostanra kihalt több állatfaj: amióta 30 fok felé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a Bibliában is említett bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez. A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, ínvazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák, amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban.
A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete, a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet. Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet. A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart.
Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd. Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban.
Iránban és Irakban nem lesznek légkondik? Ha már annyi olajuk van. „Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének
professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban
számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet
feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően.”
Bizonyosan ezt is meg fogják tudni oldani, mint ahogyan eddig is minden akadályt leküzdöttek. A légkondicionáló és az azt helyettesítő/javító technológiák is sokat fejlődnek majd mindeközben, energiatakarékosabbá válnak majd, és a megújuló energiatermelés is egyre nagyobb teret nyer majd Izraelben is. A nagyvárosokat, főleg Tel-Avivot sokkal zöldebbé kell majd varázsolni, hiszen a zöld növényeknél jobb menedéket nem is találhatunk a meleg ellen, illetve a betonfelületek csökkentése is némiképp kompenzálja a felhevülést. A géntechnológia és GMO iparág is fel kell vegye a versenyt, mert ha így haladunk nem csak ott, hanem máshol is elveszítünk rengeteg értékes haszonnövényt, amelyek nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az életet. Viszont megfelelő módosításokká hőség-ellenállóbakká tehetjük a növényeinket is. Talán a legaggasztóbb probléma mind közül az a tengerek élővilágainak átalakulása, hiszen ami onnan egyszer kihalt, azt már nem igen tudjuk pótolni. Ráadásul rengeteg invazív faj melyet a cikk említ egyéb szempontbókból is fejtörést okoz még az embernek is. De most legutóbb ugye arról is halhattunk, hogy a fügekaktuszt is megtámadta egy invazív kártevő rovar, amely már most rengeteg kárt okozott a flórának. Reméljük a szakemberek még időben vissza tudják szorítani ezt a problémát is.
Nem lettél volna még eddig Tel Avivban?? Nem minden rész zöld, de egyes negyedek parkosítottak, fásítottak, zöldebbek mint Budapest, – aminek ugyancsak nem minden utcája fasor. Csakhogy itt évi 8 hónapon át egy csepp eső sem esik, Bp-vel ellentétben. Mellékeljek néhány képet az öntözött virágerdőkről, pázsitról, fasorokról, parkokról, szökőkutakról? Ez mind Tel Aviv.
https://uploads.disquscdn.com/images/3dbb2e2b6f68f1aeb8b0fb0b6ef9fdc14c14ce7772f1a103f82e75f2b6645486.jpg https://uploads.disquscdn.com/images/507fe586342728d836a16a0ca6fd044419d644bfdbf4e7b92c44ab8506571ffc.jpg
Voltam már, sajnos eddig csak egyszer és nem sok időre akkor sem, a Jerusalem Beach közelében szálltunk meg (egészen közel, a part mindössze 30 lépésre volt), az Allenby és a HaYarkon utcák kereszteződésétől nem messze. A közelben amire emlékszem nagyobb zöld területre, amit meg is néztünk az a Meir Park volt, meg persze voltunk sokfelé még ahol láttam.
Azt nem vitatom, hogy vannak zöldterületek, hiszen van jó néhány, de ugye a zsúfoltság és a szennyezés elől sajnos így sem menekülhet egy nagyváros (ezt már szegény Ofra is megénekelte, nyugodjon békében, a Shir HaFrecha utolsó sorában miszerint „…v’elef kivunei ashan!”). És ehhez ugye hozzájön még a terület fekvése/éghajlata, ami miatt különösen kevés csapadék éri éves szinten, mint ahogyan írod, szóval így nehéz lenne felvennie a versenyt mondjuk egy Holland városkával. De persze én azt mondom, hogy csak így tovább, találjanak fel új módszereket mind az öntözésre mind az ültetésre (pl függőleges/futó növények, mohatáblák stb), mind pedig a növények ellenállóbbá tételére (muszáj lesz), hiszen a jövőben számos kihívás elé néz még az emberiség.
Szeretnék köztudottabbá tenni egy furcsának tűnő tényt. Angliát szinte állandóan esős országnak tartják, Izraelt majdnem menthetetlenül száraznak. Igaz, Angliában 3-5 naponként csepeg az eső, Izraelben 8 hónap alatt semmi. De: az évi átlag Angliában 883 mm, Izraelben 550 mm. (egyes tájain évi 23 mm, másokon 1100 mm!). Ez nem akkora megdöbbentő különbség, mint amit gondolnánk az évi csapadékos napok alapján. De ha itt esik, akkor 1 nap alatt úsznak az autók, ha hó esik a sivatagban, akkor az 2 hét múlva kivirágzik, mint egy színes szőnyeg (hogy aztán esetleg 3 évre ismét sárga homoksivatag legyen). Kevesen tudják, hogy ebben a sivatagos országban maláriás mocsarakat kellett lecsapolni, eukaliptuszok behozatalával felszívatni. Ezért aztán már az ókortól megtanulták az itteni emberek, hogy javítsák meg a víz időbeli és a térbeli elosztását. Minden városnak voltak víztárolói, csatornái, már az ókorban is, sokan máig láthatók. Ma is az egyik legnagyobb projekt a Nemzeti Vízhálózat, a tározóival, csatornáival, szivattyúival, a felhőket belövő „kályhacsövek”, stb, bár az édesített víz korában már kisebb a szerepük.
Azt bevallom nem tudom, hogy mekkora Anglia éves csapadékmennyisége, bár semmibe nem telne megnéznem a neten. Az biztos hogy ha fogadnom kéne, akkor azt mondanám hogy ott szinte mindig esik az eső (bár amikor egyszer kint voltam egy egész nyarat, akkor ott alig esett, de hát van ilyen). Viszont a statisztikát értem, meg ugye nagyon is fontos az eloszlás, ahogyan mondod is, nyilván ott is van nedvesebb és szárazabb terület is, ez teljesen világos. Izraelnek sem csupán egy klímája van, hanem legalább négy különböző, legalábbis a Köppen-féle osztályozás ezt mutatja.
A maláriát és a mocsarak lecsapolását valóban nem sokan ismerik Izrael történetében, bár én pont olvastam erről még évekkel ezelőtt Zichron Yaakov kapcsán.
🙋♂️🤝🌞
Nagyon jól ismered az izraeli viszonyokat, jobban, mint néhány helyi lakos. Nyilván azt is tudod, hogy a csepegtetéses öntözés, a hozzá tartozó különböző szórófejek, elemes chip-vezérlő, szenzorok, plasztik csövek, stb – izraeli újítás, megvan már fél évszázada, de még tökéletesedik, Vele 1/3-ra csökkent bizonyos ültetvények vízigénye, egyúttal nagyobb termés mellett. Függőlegesek: azt is tudhatod, hogy a koktélparadicsomot két izraeli fejlesztette ki egy perui vadparadicsomból, állami ú.n. életmű-díjat kaptak érte nemrég. A lényege, hogy a szőlőhöz hasonlóan felkötve, függőlegesen termeljenek. Ma ilyen a kaliforniai paprika ls az uborka termelése is. Izrael fedezi ma Európa paradicsomtermelésének 40%-át, palántákkal és magokkal. Kína többezer falujának mezőgazdaságá szereljük így át, néhány milliárd dolláros bevétel ellenében. Nekik megéri, nekünk is megéri, a Föld lakóinak is megéri. A növények szárazságtűrésének elérését (és más fejlesztéseket) a „Vulcani” intézet végzi, minden 2-3 évben kihoznak 5-6 új fajt, van amelyik beválik, van amelyik eltűnik (lila banán, 20-féle citrushibrid, alma nagyságú „személyes” sárgadinnyék, már rég mag nélküliek a görögdinnye, a szőlők egy része, ma már van ilyen avokádó és mangó is, stb). Egyes túl nagy vízigényű növények termesztését felszámolták, pl eltűntek a valaha nagy gyapotföldek, csökkent a banán és a narancs termelése, stb.
https://uploads.disquscdn.com/images/1cd847982b34b68629136b0a18d898cfd9ff84e8cbecba4a632b3fd255f18db3.jpg
https://uploads.disquscdn.com/images/365651e8d8443c1985be48326696dbfcf8b4d81a1fb4d735ccfb5095bc0464d6.jpg
Így igaz, tudom ezeket a dolgokat is (nagyjából), és meg is szoktam említeni esetenként amikor valaki ezt firtatja. Izrael az egyik, ha nem a legnagyobb megújítója a különböző öntözés- és vízgazdálkodási technológiáknak, illetve a modern mezőgazdasági technológiáknak is. Pont a Vulcani intézet egyik tagjának, Prof. Zvika Mendelnek a tevékenységéről olvastam múltkor a Times of Israelen, ő az aki küzd most a sabrat pusztító invazív kártevő rovarok ellen, reméljük sikerrel jár!
Még Tel Aviv. Nem elég zöld? (a Rotschild-fasor végén, a Nemzeti Színház felé).
https://uploads.disquscdn.com/images/37717f2308411c13a04bb8f362984f1dcf5bce49e1dd0062aa3d6bba09a909c4.jpg https://uploads.disquscdn.com/images/83fbdad419f82746d9e86eedb23a0c23b93a0d1cd865424018fb8a4fbfd6121c.jpg
A zöld területből sosem elég… 🙂 Persze tudom hogy ez különösen nagy kihívást jelent arra, hiszen nem elég hogy a legsűrűbben lakott övezete Izraelnek, de még ráadásul amúgy is óriási problémát jelent a lakhatás helyzete manapság. Pont ezért nehéz ezt kiegyensúlyozni a zöldterületek megtartásával. Egyrészt nincs elég lakás és mindenki a lehető legközelebb akar lakni a központhoz (ez remélhetőleg változni fog, hisz a jövőben egyre kevésbé lesz jelentős a személyes jelenlét a munkahelyeken), másrészt viszont jó lenne ha maradna fa és fű is. De ez nem egyedül egy Tel-Aviv specifikus jelenség, ez minden nagyvárosra igaz sajnos. Szerencsére Izraelben különösen nagy a befolyása az egyébként ténylegesen független polgármestereknek és községeknek (nem úgy mint máshol, ugyebár), így nem olyan könnyű csökkenteni a zöldterület mennyiségét ilyen-olyan tendereken keresztül. Budapestet az utóbbi időben különösen sok ilyen eset övezte, ahol egyre csak csökkentették (vagy tervezik csökkenteni) a zöldfelületet.