A litván kormányfő szerint indokolatlanul zárták be a zsidók a vilniusi zsinagógát

A litván államfő szerint pedig országa mindig is a toleranciájával tűnt ki, ami a zsidók vonatkozásában azért erős kognitív disszonanciának tűnik.

Gitanas Nauseda litván elnök és Saulius Skvernelis kormányfő szerdai nyilvános felhívásában síkraszállt az antiszemita uszítás és a nemzetiségi ellentétek szítása ellen, miután a litvániai zsidó közösség határozatlan időre bezáratta a vilniusi zsinagógát antiszemita fenyegetések miatt.

„Nem adunk okot Litvánia ellenségeinek az örömre, legyenek belső vagy külső ellenségek”

— hangoztatta Nauseda a miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján, amelyet az új litván kormány jóváhagyása alkalmából tartottak Vilniusban.

Határozatlan időre bezárták a vilniusi zsinagógát antiszemita fenyegetések miatt

A litvániai zsidó közösség beszámolója szerint az utóbbi időben fenyegető leveleket és telefonhívásokat kaptak.

Nauseda szerint Litvánia mindig is toleranciájával tűnt ki.

„Országunkban egy fedél alatt mindig békésen éltek különböző nemzetiségek. Szentül hiszem, hogy ez a továbbiakban is így lesz”

— fogalmazott a litván államfő.

A miniszterelnök ugyanakkor hangot adott annak a véleményének, hogy nem látja indokoltnak a litvániai zsidó közösség keddi döntését.

„A közbiztonságra nézve nincs fenyegetés, de szeretnénk figyelmeztetni azokat, akik ilyen vagy olyan módon konfliktusokat próbálnak szítani, illetve megosztottságot előidézni, hogy a rendvédelmi szervek szükség esetén készen állnak reagálni”

— hangsúlyozta a miniszterelnök.

Litván zsidók tiltakoztak a nácimosdatás ellen

Ismét emlékezetpolitikai blamázsról jelentettek. 

A litvániai zsidó közösség keddi közleménye szerint az utóbbi időben fenyegető leveleket és telefonhívásokat kaptak, ami miatt arra kényszerültek, hogy határozatlan időre bezárják a vilniusi zsinagógát és a hozzátartozó irodát. Emellett a közleményben hangsúlyozták:

a hatóságok egyértelmű állásfoglalását szeretnék hallani a zsidók megsemmisítésében szerepet játszó személyek dicsőítésével összefüggésben.

Az ügy a Litvánia szovjet megszállása ellen folytatott harc két egykori vezéralakjának emlékével kapcsolatos. A zsidóellenes indulatokat ugyanis az váltotta ki, hogy levették Kazys Skirpa emléktábláját, és átnevezték a korábbi Jonas Noreika utcát.

Mindketten antiszemita tevékenységükről ismertek. Híveik viszont azt vallják, hogy a két történelmi figura szovjetellenes szerepe hangsúlyosabb állítólagos antiszemita meggyőződésüknél. Szerdára egyébként a litván nacionalista erők felvonulást szerveztek „Litvánia szabadságharcosai” emlékének támogatására.

Litvánia zsidó közössége a második világháború kitörése előtt több mint kétszázezer főt számlált, a német náci megszállás idején azonban 90 százalékuk a holokauszt áldozata lett.