A Kasztner-vonatra emlékeznek

Budapest Főváros Levéltára a Holokauszt 75. évfordulójára a „Falba zárt sorsok, Házak és emberek, 1944. Budapest – Bergen-Belsen – Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai” kiállítással emlékezik — írja az MTI.

A kiállítás egyik része a kalandos módon előkerült adatszolgáltatási ívek fővárosi házak és lakóik sorsába enged bepillantást a zsidók összeköltöztetése előtti pillanatban. 2015-ben, egy Kossuth téri lakás felújításakor több ezer oldalnyi irat került elő, amelyet a megtalálók Budapest Főváros Levéltárának adtak át. A mintegy 7000 kitöltött formanyomtatványon írták össze 1944-ben a főváros házainak, lakásainak, tulajdonosainak, bérlőinek a fővárosi zsidóság csillagos házakba költöztetéséhez elengedhetetlen adatait.

„Közelgett a lakás elosztása ez volt a legszörnyűbb a mit átéltem, bejött a lakásunkba 3 család annyi holmival legalább mint nekünk volt és én nem találtam a helyemet a lakásomban.”

Munk Gáborné Gruber Irma visszaemlékezéséből kiderül, családja ekkor hozta meg a döntést:

„az életünk úgyis a legkevesebb volt már, mindegy csak ki ebből a pokolból.”

A Munk család szerencsés volt, bekerült a Kasztner-csoportba, amely 1944. június 30-án hagyta el Magyarországot, hogy hosszú és izgalmakban bővelkedő utazás, valamint a Bergen-Belsen-i táborban töltött hetek, hónapok után megérkezzen a biztonságot jelentő Svájcba.

A látogatók az Aulában a Kasztner-vonat utasai közül tíz család sorsát követhetik nyomon.

Az igazság két oldala: A Kasztner-ügy

Kasztner Rezső embermentő tevékenységének ellentmondásos történetéről Veszprémy László Bernát, Gellért Ádám és Olosz Levente beszélgetett.

Kapcsolódó cikkeink