Az igazság két oldala: A Kasztner-ügy

Az igazság két oldala. A Kasztner-ügy címmel rendezte meg a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézete első szemeszterének záróbeszélgetését.

A rendezvényen közel 100 érdeklődő vett részt a La Vida DUNA Rendezvényházban, Budapesten.

A Milton Friedman Egyetem kutatóintézete elsősorban annak tanulmányozására jött létre, hogy a magyarországi zsidóság milyen szerepet töltött be az ország polgári fejlődésében, hogyan élte meg a két világháború közötti jogfosztó intézkedéseket és a vészkorszak tragédiáját, milyen módon hatott rá az új totalitárius rendszer kiépülése. Első szemesztere során olyan témákat vitattak meg hónapról hónapra, mint a magyar közigazgatási szervek szerepe a zsidóság gettósításában és a deportálás előkészítésében, a zsidóság helyzetéről a kommunista hatalomátvétel árnyékában vagy éppen a közösségek sorsáról az 1919-es vörös- és a fehérterror napjaiban.

2019 első félévében utolsó alkalommal Kasztner Rezső újságíró tevékenységének ellentmondásos történetéről Veszprémy László Bernát, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének munkatársa, Gellért Ádám, jogász-történész, a Clio Intézet társ-ügyvezetője és Olosz Levente, az Esterházy Károly Egyetem, Történettudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója beszélgetett.

A Kolozsváron született Kasztner Rezső ügyvéd, baloldali cionista újságíró 1944 nyarán egy Adolf Eichmann megbízottjával kötött alku keretében 1684 zsidó megmentését szervezte meg, akiket Svájcba menekítettek. („A Kasztner-vonat”) A háború után Izraelbe kivándorolt Kasztnert 1955-ben a bíróság bűnösnek mondta ki a nácikkal való együttműködésben. 1957. március 3-án egy aktivista Tel-Avivban rálőtt és néhány nap után belehalt sérüléseibe. 1958-ban az izraeli legfelsőbb bíróság posztumusz minden vádpontban felmentette őt, kivéve egyet, mely szerint a háború után a holokauszt egyes náci felelősei érdekében vallott Nürnbergben.

A bő egyórás diskurzus során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Kasztner-ügy máig borzolja a zsidó és nem-zsidó közélet kedélyeit, ezért is célszerű újra és újra áttekinteni a kutatások újabb eredményeit, vizsgálni a forrásokat. Ennek jegyében nem csak Kasztner Rezső Kolozsvárról indult életútját tekintették át, hanem a történetét terhelő ellentmondásokat, az izraeli tárgyalás részleteit is és kitértek arra, hogy napjainkban milyen tevékenységének a történészi megítélése. A magyar kutatók körében ugyanis az elmúlt 20-30 évben kialakulni látszott egy egyetemes álláspont, miszerint Kasztner – noha kényszer helyzetben sok hibát vétett – mindvégig emberéletek mentésére törekedett. A témát aktualizálja, hogy (Paul Bogdanov Kasztner’s Crime címmel 2016-ban megjelent könyve alapjaiban próbálta cáfolni ezt az elképzelést, amikor azt állította, hogy Kasztner a németekkel egyenlő mértékben felelős a magyar zsidóság pusztulásáért. A szerző szerint Kasztner nem csak a magyar zsidóságot csapta be, de sok kérdésben megtévesztette a nyugati világ közvéleményét is. A történészek napjainkban is vitatják a könyv forrásainak hitelességét, miként az hangot kapott a pódiumbeszélgetés résztvevőinek zárógondolataiban is.

A Magyar Zsidó Történeti Intézet következő pódiumbeszélgetése a nyári szünet után, szeptember utolsó hetében lesz. Témája a zsidóság megjelenése a dualista Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai elitjében. A beszélgetés résztvevői előreláthatóan Frank Tibor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és Konrád Miklós a MFE Magyar Zsidó Történeti Intézetének tudományos tanácsadója lesznek.

Kapcsolódó cikkeink