A német hatóságok „szélsőjobboldali” incidensekként könyvelik el a muszlimok vagy arabok által elkövetett antiszemita támadásokat — fejtegeti riportjában a Jewish Telegraphic Agency (JTA).
Mint azt lapunk is megírta, a hónap elején antiszemita szólamok hangzottak el a berlini Al-Kudsz meneten, ahol a Hezbollah libanoni siíta terrorszervezet is képviseltette magát.
Az ilyen esetek kapcsán írt cikket a JTA, melyben azt fejtegeti, hogy
a hasonló, muszlimok és arabok részéről érkező antiszemita eseteket a német hatóságok gyakran „szélsőjobboldaliként” könyvelik el
— így lehetséges, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter is arról beszélt nemrég, hogy a 2018-ban feljegyzett 1800 antiszemita atrocitás 90%-át a szélsőjobboldal követi el Németországban.
„Sokan, akik az eljárást kritizálják, azt mondják, hogy az Al-Kudsz menet és más, tévesen azonosított esetek az antiszemitizmus politikai eszközként való használatát segítik elő, és aláássák a kilátástalannak tűnő harcot vele szemben”.
A JTA számos európai szakértőt megszólaltatott a kérdésben, és többek között lapunk márciusi cikkére is hivatkozott Krisztina Koenen tollából.
Daniel Poensgen, az antiszemitizmust kutató német RIAS (Recherche- und Informationsstelle Antisemitismus) intézet kutatója szerint „nem igazán használhatóak a hivatalos statisztikák az antiszemitizmusról Németországban”, ugyanis az meghaladott módszereket alkalmaz, melyek hagyományosan a szélsőjobboldali antiszemitizmussal szembeni fellépésre lettek kialakítva.
A portál felelevenítette azt a 2014-es esetet, amikor egy német bíróság arra jutott, hogy nem az antiszemitizmus motiválta azt a három palesztint, akik felgyújtottak egy német zsinagógát. A döntést a német legfelsőbb tartományi bíróság 2017-ben megerősítette.
Poensgen más eseteket is idézett, mint azt a 2014-es incidenst, amikor férfiak azt kiabálták az akkori berlini Al-Kudsz meneten, hogy „Heil Hitler!” Az esetet szintúgy szélsőjobboldali incidensként könyvelték el, noha a menetek szinte kizárólagos arab résztvevői miatt ez vitatható.
A német kormány nemrég jelentést közölt az iszlamista antiszemitizmusról, ám a rendszerszintű hibákon ez sem segít — teszi hozzá a lap.
A JTA lapunk főszerkesztő-helyettesét, Veszprémy László Bernátot is megszólaltatta, aki a Migrációkutató Intézetnél közölt elemzésében a bevándorlók által elkövetett antiszemita támadásokat vizsgálta.
Veszprémy úgy vélte, hogy
„az a gond [a német kormány antiszemita támadások elkövetőit leíró rendszerével], hogy az iszlámot sehol nem említik meg, tehát egy iszlamista vagy »palesztin-párti« nézeteket valló muszlim vagy arab elkövető legalább három kategóriába kerülhet: jobboldali (nacionalista), idegen (szekuláris) vagy vallásos”.
Ennek eredménye, hogy „jelenleg lényegében bármilyen antiszemita támadást automatikusan a szélsőjobboldalhoz sorolnak Németországban”, elsősorban a meghatározási rendszer miatt.
A riport egy friss belga esettel zárul, mely szerint nemrég felmentettek egy török bolttulajdonost, aki liège-i boltjában kitette a feliratot, hogy kutyák bejöhetnek, de zsidók nem.
Az esetet Joel Rubinfeld belga antiszemitizmus-ellenes aktivista „szürreálisnak” nevezte a JTA cikkében.
