A vád szerint Assange életveszélybe sodort informátorokat

A WikiLeaks alapítója több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

Az amerikai igazságügyi minisztérium közleménye szerint Julian Assange törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett támogatta és szövetkezett is Chelsea Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson.

A tárca azt állítja, hogy a WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat — afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, elnyomó rezsimek máskéntgondolkodóit — azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat.

A minisztérium szerint a külügyi tárca próbált közbenjárni Assange-nál, hogy ne tegye közzé a neveket, de a WikiLeaks figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést.

A tárca döntését követően több civil szervezet a sajtószabadságra és újságírókra néző fenyegetésekről tettek említést — közölte a The Times of Israel. Valamint Assange ügyvédje is azt mondta: „Ezek a példa nélkül álló vádak bizonyítják mekkora fenyegetést jelent Julian Assange büntetőpere minden újságíróra, aki tájékoztatni akarja a nyilvánosságot az amerikai kormány tevékenységéről”.

A megfogalmazott aggodalmak kapcsán azonban az igazságügyi minisztérium képviselői azt felelték: Julian Assange nem újságíró.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ausztrál internetes aktivista kiadását az Egyesült Államok kezdeményezte. Az amerikai igazságügyi minisztérium április 11-én, Assange nagy-britanniai letartóztatása napján bejelentette: az USA-ban kormányzati számítógépes rendszerek feltörése érdekében elkövetett összeesküvés miatt emeltek vádat ellene. A jogi eljárásra vonatkozó szabályok értelmében az Egyesült Államoknak 60 nap állt rendelkezésére, hogy kiegészítse a vádakat.

Most összesen 18 vádpontot hoztak fel Assange ellen, aki több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

Julian Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána.

A sajtó szerint Assange valójában nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-t azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon, és 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték.