Harmadszorra pályázza meg pártja elnökjelölti posztját Joe Biden volt alelnök. Ha a 76 éves veterán demokrata sikerrel veszi az akadályt, kiderül, mi marad az értékrendjéből, azaz kész-e a párt ifjú generációja nyomására balra tolódni.
Joe Biden 2015-ben nagy eséllyel pályázhatott volna a demokrata elnökjelöltségre. Azonban a demokrata pártvezetés és Barack Obama is Hillary Clinton győzelmét igyekeztek előremozdítani és lebeszélték az indulásról.
Ráadásul a kezdődő kampány közepette Bident személyes tragédia is érte; 46 esztendős fia, Beau meghalt agydaganatban. Így az alelnök nem lépett be a versenybe. Három évvel később, 76 évesen harmadszor pályázza meg a demokrata párt elnöki jelölését. Azonban míg 2015-ben hangos kórus követelte az indulását, 2019-ben már a bejelentése előtt elindították ellene a balról érkező negatív kampányhadjáratot.
Joe Biden az átlagember politikusa, aki sosem azt mondja, amit kellene, aki bár centrista eszméket hirdet, de nem a saját kimondott elvei szerint szavaz. Egyértelműen vezeti a népszerűségi listákat, de a túltelített demokrata versenyben, az egyre balra tolódó pártban kérdés, állva tud-e maradni.
Joseph R. Biden Jr. a Pennsylvania állambeli Scranton városában született 1942-ben. A Biden család az 50-es évek amerikai jómódjában élt, a négy gyerek katolikus iskolába járt, és minden vasárnap templomba vonult a család. A könnyű élet azonban gyorsan megszakadt, mikor az állandóan üzletelő apa tönkrement, és a jólét soha nem tért vissza.
A család Delaware-be költözött, és később Joe az állami egyetemre ment tanulni. Egyetemista volt, mikor egy bahamai nyaraláson találkozott Neilia Hunterrel, akit 22 évesen feleségül is vett, majd jogi pályára lépett. A Biden házaspárnak három gyermeke született.
Nem adja fel
Joe nem szerette az ügyvédi munkát, ezért belépett a helyi politikába. 1972-ben a demokrata párt megkérte, hogy induljon el egy népszerű, már tizenkét éve a szenátusban ülő szenátor ellen. A 29 éves Biden meglepetésre megnyerte a választást. A váratlan siker azonban hamar elhomályosult, mert a győzelem után egy hónappal Hallie Biden és az egyéves Naomi Biden meghalt autóbalesetben, a két fiú Hunter és Beau pedig súlyosan megsérült.
A tragédia után Joe Biden vissza akart lépni a politikai pályától, de meggyőzték, hogy ne adja fel a székét. Biden Washington DC-be ment és pályája során hatszor választották újra. 1977-ben újranősült és a második házasságából született egy lánya.
Először 1988-ban próbálkozott meg az elnöki szék megszerzésével. A Pulitzer-díjas Richard Ben Cramer What it Takes című könyvében, amely a ’88-as választások történetét örökíti meg, részletesen írt Biden sikertelen kampányáról. Cramer leírása alapján
Biden bukásának oka elsősorban az volt, hogy a szenátor nem tudott a plágiumvádakra jól reagálni. Több beszédével kapcsolatban felmerült ugyanis, hogy a mondatait más híres politikusok beszédeiből kölcsönözte.
Miközben a botrány dagadt, s az újságok Bident bombázták, aközben zajlott az azóta is hírhedt Robert Bork bíró meghallgatása, amelyet az igazságügyi bizottság vezetőjeként Biden elnökölt. Bork-ot Ronald Reagan jelölte a Legfelsőbb Bíróságba, azonban a konzervatív bírót a demokrata párt igyekezett szabotálni. Ez volt az első eset az Egyesült Államok történetében, amikor politikai csatározások központjába került egy bírói jelölés, és azóta ez a rossz gyakorlat szokássá vált.
Cramer könyve szerint Biden félt attól, hogy nem sikerül megbuktatni Bork-öt, ha a kampányával foglalkozik. Így kénytelen volt húsz évet várni, hogy újra felélessze elnöki ambícióit. 2007-ben egy olyan elszólással buktatta meg magát, amire a demokrata párt nem szeret emlékezni. Miközben a jelöltsége papírjait adta le, a kamerák rögzítették, hogy a szenátor így beszél Barack Obamáról:
„Itt az első mainstream fekete, aki közérthető, okos, tiszta és még jól is néz ki. Hát ez öregem, mesekönyvbe való.” Ennek ellenére vagy talán pont ezért Obama őt választotta alelnök-jelöltjének.
Az alelnöki pozíció majdnem annyira szimbolikus állás, mint a first lady szerepe. Viszont mivel Biden harmincöt éven át szenátor volt, így nézeteiről és szavazásai történelméről rengeteg adat áll rendelkezésre.
Támadási felületek
Biden az a fajta amerikai politikus, akinek jelszava az: mindegy, mit hisz az ember személyesen, attól még dönthet más irányban politikailag. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy bár Biden többször kijelentette, hogy az élet a megfogantatásnál kezdődik, ettől függetlenül politikailag mindig támogatta az abortuszt, és az azt legalizáló Roe vs. Wade döntést.
Ennek ellenére a The New York Times „nyugtalanítónak” nevezte Biden abortuszról vallott nézeteit. Ennek oka, hogy Biden még szenátorként nem támogatta a harmadik harmadban végrehajtott terhesség-megszakításokat, ma viszont ez már része az elfogadott demokrata normának. Így Biden, aki szenvedélyes beszédeket tartott arról, hogy a lányának és unokáinak is joga legyen az abortuszhoz, mára olyan politikusként van feltüntetve, aki nem támogatja a nők jogait.
A másik támadási felület Bidennel szemben, hogy sokszor pozitívan nyilatkozik republikánus politikusokról.
Mike Pence alelnököt még idén februárban „rendes csávónak” titulálta, ami online hisztériát robbantott ki. Biden kénytelen volt hivatalosan bocsánatot kérni az amerikai LMBT-közösségtől, amiért a keresztény értékrendű Pence-t rendesnek nevezte, annak ellenére, hogy az nem támogatja a melegjogokat.
Hiába volt Biden a kifejezetten progresszív Barack Obama alelnöke, az interszekcionalitás korában a 76 éves férfi már nem rendelkezik a megfelelő életrajzzal. Ezt jól illusztrálja Jill Filipovic véleménycikke a The Guardian-ben, amely szerint Biden
„centrista nézetei nincsenek szinkronban a jelen Demokrata pártjával”
és, hogy a harmincöt éven át szolgáló szenátor és kétszeres alelnök az újságírónő szerint csak egy „közepes fehér pasas.”
Balra mozdulna?
Biden főbb nézetei valójában tökéletesen megegyeznek a demokrata párt elveivel és az elmúlt évtizedekben evolúción áteső nézetei is azt bizonyítják, hogy hajlandó a balratolódásra. Az őt érő támadások tehát leginkább a párt azon irányából jönnek, ahol már senki nem lehet elég progresszív.
A fiatal vonal inkább a Buttigieg-, Harris-, Beto- irányba szeretné tolni a jelölést. Valószínűleg Biden minden szempontból az Obama-vonalat követné, és ez különösen igaz a külpolitikára. Már a hetvenes években azon a liberális állásponton volt, hogy az Egyesült Államok nem lehet a világ rendőrsége. Szerinte diplomáciával kell elsősorban megoldani a dolgokat.
Érdekes módon Kínával kapcsolatban hasonlóan támadó stratégiát támogatott a 2000-es évek elején, mint amit Trump folytat.
| Biden és Izrael
Izraellel kapcsolatban az ír származású, katolikus, magát ezzel együtt „cionistának” valló jelölt továbbra is a klasszikus demokrata vonalat követi, tehát azt, hogy egyensúlyozni próbál az amerikai zsidóság és Izrael között. Biden alapvetően a Nancy Pelosi– és Chuck Schumer-féle, Izraelt kritikusan támogató nézeteket vallja, kiáll Izrael mellett, ugyanakkor szentül hisz a kétállami megoldásban. Ezt jól illusztrálja, hogy 2013-ban (és utána 2016-ban is, lásd a videót) elment az amerikai izraeli lobbi, az AIPAC rendezvényére, de utána meglátogatta a JStreet baloldali szervezetet is. Míg az elsőn Izrael biztonságáról beszélt, addig a másodikon Netanjahut kritizálta. Ez történt néhány hete is, amikor a J Street rendezvényén kijelentette: „a telepek szisztematikus és folyamatos terjesztése és a földek lefoglalása Izraelt rossz irányba sodorják.” Ugyanakkor távol áll tőle a demokrata párt legújabb generációjának radikális Izrael-ellenessége, esetenkénti antiszemitizmusa. A 76 éves szenátor nagycsoportos óvodás korától eredezteti „zsidó identitását„, azt, hogy neki mennyire fontos Izrael létezése: édesapja, egy katolikus kereskedő 1948-ban egy vacsorabeszélgetés alatt tette egyértelművé számára: még egyszer nem történhet meg a holokauszt, és a zsidóknak joguk van saját államra. Az elnökségért harcba szálló demokrata képviselő két gyermeke is zsidó házastársat talált magának. Mindkét új családtaggal jó a kapcsolata, sőt lánya révén az egyik veje sikeres orvos, akire Biden sokszor utal, hogy milyen szerencsés mindez számára. |
Joe Biden legnagyobb kampányüzenete jelenleg az, hogy ő a legalkalmasabb arra, hogy Trumppal szemben győzzön. Azt ígéri, hogy visszahódítja a rozsdaövezeti szavazókat, akiket Trump elvitt az előző választásokon.
Biden előnye Trumppal szemben, hogy a demokrata politikus rendelkezik azzal az empátia faktorral, amivel az elnök nem. Viszont az éppen csak elindult kampányból úgy tűnik, hogy Biden azt a stratégiát fogja választani, amit mindenki más, vagyis két lábbal beleszáll Trumpba, ami, mivel még másfél év van a választásig, nem biztos, hogy a legjobb taktika. Ugyanis a sárdobálós Clinton versus Trump kampányból is az utóbbi jött ki jobban.
Eddig, ha Biden indulni akart, mindig magának köszönhette a bukást, kérdés, harmadszor sikerül-e eljutni a jelölésig. Ráadásul most a saját pártja mellékszárnyai azok, amelyek mindent meg fognak tenni a megbuktatásáért. Ha sikerül a jelöltség, akkor majd kiderül, mi marad Joe Biden értékrendjéből, hogy idomul-e a pártja változó normáihoz vagy lesz-e határ ameddig ő már nem lesz hajlandó elmenni.
