Az Egység interjút készített Castel Anna pszichológussal az október 7-i támadások, valamint az azt követő háború izraeli társadalomra gyakorolt hatásairól. Steiner Zsófia interjúja.
Az egész világ szemtanúja volt annak, hogy az izraeli túszok, Or Levy, Ohad Ben Ami, Eli Sharabi teljesen lefogyva és meggyötörve tért vissza Gázából. Most új részletek derültek ki a gázai fogságukról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap kijelentette, hogy elkötelezett amellett, hogy „megvásárolja és birtokba vegye Gázát”, de a terület egyes részeit más közel-keleti államoknak adhatja, hogy segítsenek az újjáépítésben.
Donald Trump amerikai elnök egy szombaton megjelent interjúban kijelentette, hogy szívesebben kötne megállapodást Iránnal, mintsem, hogy „a pokolba bombázza” az országot, és hozzátette, hogy Izrael sem hajtana végre csapást az iszlám köztársaság ellen, ha létrejönne egy megállapodás. Iráni vezetők kijelentették, csak a nemrég újraindított szankciós politika abbahagyása mellett hajlandók tárgyalni.
Az Egyesült Államok „vörös vonalat” húzott és kijelentette, hogy nem fog elismerni olyan libanoni kormányt, melynek a Hezbollah, Irán által pénzelt síita terrorszervezet is tagja – közölte Morgan Ortagus Amerika közel-keleti megbízott helyettese pénteken Libanonban.
183 palesztin foglyot, köztük másfél tucat, terrorizmusért életfogytiglani büntetését töltő személyt engedett Izrael szombaton, amiért a folyamatban lévő gázai tűzszüneti megállapodás részeként három túszt engedett el a Hamász palesztin terrorszervezet.
Izrael két lehetséges kilépési pontot jelölt ki, hogy a palesztinok önként elhagyhassák a Gázai övezetet, Donald Trump amerikai elnöknek az övezet lakosságának áttelepítésére vonatkozó közelmúltbeli javaslatával összhangban.
Irán új drónhordozója csatlakozik az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) flottájához, nagysebességű támadóhajókat és helikoptereket is szállít különböző küldetésekhez.
Or Levy, Eli Sharabi és Ohad Ben Ami túszokat 491 nap fogságban töltött idő után szombaton végre szabadon engedték, cserébe közel 200 palesztin terroristáért.
A palesztinok átköltöztetése alapvetően már a negyvenes-években felmerült a zsidó-palesztin konfliktus megoldásaként. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet-kutató írása.
A nemrég újraválasztott amerikai elnök, Donald Trump a múlt héten kijelentette, hogy első külföldi útja Szaúd-Arábiába vezethet, annak ellenére, hogy az amerikai elnökök hagyományosan az Egyesült Királyságban teszik első diplomáciai látogatásukat. Az Ovális Iroda nem-konvencionális vezetője már előző ciklusában is szakított ezzel a hagyománnyal, amikor Rijádba látogatott először. Trump elmondta, hogy ismét eltérne a konvenciótól, ha sikerülne 450-500 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást kötnie az arab királysággal.
Ha Donald Trump amerikai elnök Gázával kapcsolatos terve komoly, akkor valószínűleg a következő hetekben az finomításra kerül, és az elnöknek és csapatának több alapvető kérdésre is választ kell adnia. Az arab államok ellenállásától kezdve az amerikai adófizetőkre háruló hatalmas költségekig. Íme a megvalósításhoz vezető út legfőbb kihívásai.
A rendszerek költséghatékonysága kulcsfontosságú elem a hosszú távú védelem szempontjából, tekintve, hogy magukat a támadó drónokat is gyakran nagyon alacsony költséggel állítják elő.
