A történészek várakozása szerint az is tisztázódhat, miért maradt csendben XII. Pius pápa a zsidók tömeges meggyilkolásakor.
Újabb archív anyagokat tár fel hétfőtől a Vatikán — így eddig ismeretlen információk láthatnak napvilágot a történelem egyik talán legvitatottabb pápájának szerepéről és felelősségéről.
XII. Piusz a katolikus egyház fejeként nyilvánosan egyszer sem emelt szót a zsidók tömeges meggyilkolása ellen a holokauszt idején. Vannak, akik egyenesen „Hitler pápájaként” emlékeznek a vallásos vezetőre, míg a Vatikán eddig azt állította: nem tehetett volna többet, és valójában a háttérben dolgozott a zsidók megmentésén.
Szerteágazó forrásanyagok
XII. Piusz hallgatásának okát eddig többen kutatták. Az legújabb anyagokhoz máris kétszáz történész jelezte hozzáférési szándékát.
Közülük Hubert Wolf német történész a médiának elmondta, hat kutatótársával együtt készül arra, hogy belevesse magát a történelmi dokumentumokba — például a pápa egykori titkárságának anyagaiba, és olyan nagyköveti feljegyzésekbe, melyekből kiderülhet, miért hunyt szemet a második világháború több fontos eseménye felett a katolikus egyházfő 1939 és 1958 között tartó hivatali ideje alatt.
Várakozások szerint előkerülhetnek zsidó szervezetek részéről megfogalmazott segítségkérések, valamint Franklin D. Roosevelt egykori amerikai elnökkel folytatott egyeztetések részletei is.
Az újonnan felfedett archívum a második világháború utáni időszakból is rejthet írásokat, amik kommunizmussal szimpatizáló múltbéli papokról szintén tartalmaznak információkat.
A holokauszthoz kötődő első lényeges anyagokat a Vatikán négy évtizeddel ezelőtt tette hozzáférhetővé, egy jezsuiták által kidolgozott 11 kötetes formában. A mostani archívum megnyitásáról Ferenc pápa döntött egy évvel ezelőtt.
„A katolikus egyház nem fél a történelemtől, hanem szereti azt” — üzente a vezető, akinek szavaira akkor 17 millió oldalnyi dokumentum megnyitását rendelték el. Az új információk feldolgozása éveket vehet igénybe a történészek számára.
Mit tudhatott XII. Piusz pápa?
Az 1920-as években — akkor még még Eugenio Pacelli nevén — a Szentszék nagyköveteként személyesen kísérhette figyelemmel a nácik felemelkedését Németországban.
Majd később, pápasága idején is kapott információkat, és ahogy a BBC felidézi: jezsuita dokumentumok szerint egyértelmű, hogy tájékoztatták a koncentrációs táborok működéséről — ám a történészek mindeddig nem találkoztak olyan hivatalos válaszreakciókkal, amik a XII. Piusz nevéhez kötődnének.
„Nincs kétség afelől, hogy a pápának tudomása volt a zsidók meggyilkolásáról” — erősítette meg Hubert Wolf történész, aki szerint az igazán lényeges kérdés inkább az, hogy mikor hallott róla először és mikortól hitte el a hallottakat.
A ki nem mondott szó
Noha az új archívum megnyitásáért felelős Monsignor Sergio Pagano nemrég a Vatican Newsnak azt hangsúlyozta, hogy új részletek fognak napvilágra kerülni, a szakemberek eddigi ismeretei szerint XII. Piusz pápa nyilvánosan egyszer sem utalt a zsidóságra a nácik áldozataként.
1942. december 24-én XII. Piusz pápa elmondta a világ egyik legvitatottabb karácsonyi rádióüzenetét.
Hosszú beszédében egyszer sem nevezte meg a nácikat vagy zsidóságot, hanem utalást tett „több százezer emberre, akiket — önhibájukon kívül, és néha egyszerűen nemzetiségük vagy származásuk miatt — halálra vagy fokozatos kiirtásra ítéltek”.
XII. Piusz pápa visszafogottságát többen diplomata múltjával magyarázzák, és vannak, akik szerint ennél nem mondhatott volna konkrétabbat. Mások szerint azonban a katolikus egyházfőnek felelőssége lett volna híveinek beszélni a holokauszt borzalmairól — amit a háború után sem tett meg.
Többen azt is kiemelik: XII. Piusz pápa Izrael államának 1948-as születését sem ismerte el hivatalosan.
Az archívum megnyitása kapcsán egyúttal felelevenedtek az egykori titkos menekülési utakhoz kapcsolódó kérdések is, és az, hogy miként segíthettek egykor katolikus vezetők náci bűnösöknek Dél-Amerikába menekülni a háború után.