Az amerikai külügyminisztérium szankciókkal sújtja Irán űrkutatással foglalkozó állami szerveit, mivel a páratlanul peches perzsa űrprogram valójában alighanem Teherán ballisztikus rakétaprogramjának leplezésére szolgál.
Irán szerdán visszautasította és hatástalannak nevezte a polgári űrhivatala és két állítólagosan a vitatott teheráni ballisztikus rakétaprogramon dolgozó kutatóintézete ellen elrendelt amerikai szankciókat.
„Az amerikaiak szankciófüggővé váltak. Ezek a büntetőintézkedések teljességgel hatástalanok”
— idézte a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert.
Az amerikai külügyminisztérium kedden jelentette be, hogy szankciókkal sújtotta Irán űrkutatással foglalkozó állami szerveit, a 2003-ban alapított Iráni Űrhajózási Ügynökséget (ISA), az Iráni Űrhajózási Kutatóközpontot (ISRC) és az iráni kutatási, tudományos és technológiai minisztérium kebelében működő Asztronautikai Kutató Intézetet (ARI). A tárca közleménye – amelyet Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője írt alá – azt állítja, hogy az iráni űrprogram Teherán ballisztikus rakétaprogramjának leplezésére szolgál.
„Irán augusztus 29-én végrehajtott kísérlete hordozórakéta felbocsátására jelzi a fenyegetés sürgető jellegét”
— fogalmazott a kommünikében Mike Pompeo. Amerikai álláspont szerint mindhárom intézmény hozzájárul az iráni ballisztikus rakétaprogram fejlesztéséhez.
A szankciók értelmében befagyasztják az intézmények egyesült államokbeli vagyonát és javait, tilos velük üzleti kapcsolatokat folytatni, és további büntető intézkedések várhatnak a nemzetközi tudományos közösségben mindenkire, aki együttműködik velük.
Irán első alkalommal ismerte el hétfőn, hogy felrobbant egy műholdat hordozó rakétája az Imám Khomeini Űrközpontban. Ali Rabiei teheráni kormányszóvivő szerint műszaki hiba okozta a múlt csütörtöki balesetet, amely műholdfelvételeken is látható volt.
Rabiei egyúttal bírálta, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken a Twitteren közzétett egy fotót a robbanás helyszínéről, amelyet egy amerikai kémműhold készített.
Ez már a harmadik alkalom, hogy kudarcba fulladt egy műhold felbocsátása az űrközpontban.
Januárban a Pajam, februárban pedig a Dúszti nevű műholdnak sem sikerült Föld körüli pályára állnia. Egyesek szabotázsra gyanakszanak. A szóvivő azonban cáfolta a feltételezéseket, és elmondta, hogy szakértők szerint műszaki hiba történt a tesztnél.
Műholdfelvételeken hatalmas, gomolygó fekete füst látszott az egyik rakétakilövő állomás felett, alatta az indítópad és egy rakéta elszenesedett maradványai voltak láthatóak. A környéken több járműben keletkezett kár.
Az indítópadon hatalmas felirat hirdette perzsául: „Nemzeti termék, nemzeti erő.”
Az iszlám köztársaság több rövid életű műholdat állított Föld körüli pályára az elmúlt évtizedben, és 2013-ban egy majmot küldött fel a világűrbe. Irán arra készül, hogy felbocsássa a Nahid-1 nevű telekommunikációs műholdat.
Az Egyesült Államok szerint
a műholdtesztek megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amelyben felszólítja Iránt, hogy ne folytasson nukleáris fegyverek hordozására képes ballisztikus rakétákkal összefüggésbe hozható tevékenységet.
Teherán többször leszögezte már, hogy műholdprogramja és a kapcsolódó rakétatesztek nem szolgálnak katonai célt.
Az iszlám köztársaságban jelentős változások zajlottak a fegyveriparban az elmúlt években. A nemzetközi szankciók és embargók hatására Teherán kiterjesztette a hazai fejlesztésű fegyverek körét. Ugyanakkor nyugati katonai elemzők szerint Irán gyakran túloz, ha katonai képességeiről van szó.
Az iszlám köztársaság rakétaprogramja volt az egyik ok, amely miatt az Egyesült Államok tavaly felmondta az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut. Azóta elmérgesedett a viszony Washington és Teherán között. Irán júniusban lelőtt egy amerikai katonai felderítő drónt a Perzsa-öböl fölött arra hivatkozva, hogy illetéktelenül behatolt légterébe. Az Egyesült Államok szerint az incidens nemzetközi légtérben történt a Hormuzi-szoros fölött.