Jelentősen növekedett az az összeg, amellyel otthon maradt családjaikat támogatják az Európába vagy az Egyesült Államokba bevándorolt szubszaharai afrikaiak.
Az amerikai Pew kutatóintézet jelentése szerint 2017-ben az előző évi eredményt 10 százalékkal túlszárnyalva, 41 milliárd dollárt tett ki az az összeg, amelyet afrikai bevándorlók küldtek vissza hazájukba.
A teljes summa ennél is nagyobb lehet, hiszen csak azokat a pénzösszegeket számították a felmérésbe, amelyeket hivatalos banki vagy egyéb pénzközvetítő forrásokon keresztül juttattak el a címzettekhez.
Segített a növekedés
A kutatóintézet szerint a szubszaharai régióból — főleg Nigériából, Ghánából, Szenegálból és Kenyából — érkezők 23 százaléka él Európában vagy az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt időszakban tapasztalható gazdasági növekedés elősegítette azt, hogy az afrikai bevándorlók több pénzt tudjanak hazaküldeni.
Világszerte a bevándorlók összesen 625 milliárd dollárnyi összeget küldtek vissza 2017-ben korábbi hazájukba, ami 7 százalékos növekedést jelez a korábbi évhez képest.
— állítják a jelentésben, amely szerint a tendencia három dologgal magyarázható: a stabil olajárakkal, az amerikai dollárral szemben jól teljesítő devizák szerepével, és a sok helyütt tapasztalható, erős gazdasági növekedéssel.
Az elsősorban a szubszaharai régióra összpontosító felmérésből az is kiderül, hogy 2009 óta a pénzátutalások több mint fele Nigériába érkezett. Az afrikai ország regionális dominanciája Mexikó szerepéhez hasonló a latin-amerikai és a karibi térségben.
2017-ben 22 milliárd dollárnyi átutalás érkezett a térség legnagyobb népességével és gazdaságával rendelkező Nigériába. Ghána kevesebb, mint 4 milliárd dollárnyi pénzátutalást begyűjtve, a második helyen szerepel a régionális összehasonlításban.
Sokan követnék őket
A Világbank szerint a következő években a szubszaharai Afrikába történő átutalások összege tovább emelkedhet. A régió népességének gyarapodása várhatóan szintén folytatódik majd, ami a migrációt és az ide érkező pénzátutalások volumenét egyaránt növelni fogja.
A Pew Research Center felmérései azt is kimutatták, hogy a nigériaiak és a kenyaiak jelentős része azt tervezi: elhagyja országát, hogy másutt keresse a boldogulás lehetőségeit.
Szijjártó Európát hibáztatja
Közben a magyar külügyminiszter azt állította: tovább súlyosbítja a bevándorlás jelentette kockázatot az Európai Bizottságnak a migrációs folyamatok serkentését célzó hozzáállása és erőteljes nyomása.
Szijjártó Péter az EU-tagországok külügyminisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozását követően magyar újságíróknak hangsúlyozta, a Líbiában zajló események beláthatatlan következményekkel bírnak, a nemzetközi közösség is megosztott a folyamat értékelését illetően.
A területen tartózkodó legalább kétmillió migráns, valamint az amúgy is nehéz helyzetben lévő líbiaiak bármikor megindulhatnak Európa felé – közölte.
Európa Afrikát támogatja
Néhány nappal ezelőtt azonban kiderült: az EU nem a migrációt, hanem a helyi biztonságot akarja segíteni. Az Európai Unió (EU) 115,5 millió eurót (mintegy 37 milliárd forintot) biztosít a Száhel-övezet és a Csád-tó régiójában található országok számára a biztonság növelésére, a migránsok védelmének hatékonyságát célzó intézkedésekre és a munkahelyteremtés javítására – közölte Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős EU-biztos múlt csütörtökön.
Tájékoztatása szerint mivel a Száhel-övezet biztonsági helyzete egyre ingadozóbb,
az EU támogatja Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger azon erőfeszítéseit, hogy közös válaszokat adjanak a jelentős, határokon átnyúló nehézségekre, fenyegetésekre, valamint az elvándorlást csökkentő, regionális szintű fejlesztési igényekre.
Az unió 30 millió eurót juttat a térség országainak a területükön tartózkodó migránsok és menekültek védelme érdekében kifejtett tevékenységeik támogatására, az emberkereskedelem elleni küzdelmet és a migrációkezelést célzó intézkedéseik javítására.
Migráció: megatrendek tünete
A klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai válság jelentette kihívások a legfontosabb globális megatrendek között vannak, ezek elkerülhetetlenül és nagyban befolyásolni fogják a világ működését 2030-ig – figyelmeztettek egy hétfőn közzétett európai uniós jelentésben.
Az EU fő intézményeinek szakemberei által közösen összeállított, „Globális trendek 2030-ig: kihívások és lehetőségek Európa számára” című dokumentumot az Európai Parlament brüsszeli székházában mutatták be.
Az Európába irányuló migrációt illetően rámutattak, az bizonyos megatrendek tünete, így nehéz megjósolni az alakulását, noha mértéke hullámzó lesz, megszűnni nem fog. Mint írták, a 2015-2016-os bevándorlási válság tapasztalatai mutatják, aktív fellépésre van szükség az EU részéről a folyamatok kordában tartása érdekében.