„Harag Vulkánja”: Líbia megint a polgárháború szélén?

Ellentámadást indítottak az ENSZ támogatását élvező, líbiai kormányhoz hű erők a kelet-líbiai hadsereg offenzívája ellen, amely a fővárost, Tripolit fenyegeti. A harcokban eddig 32 ember halt meg. Az EU szerint „humanitárius fegyverszünetre” van szükség Líbiában.

Mohamed Ganunu kormányszóvivő közleménye szerint a fegyveres erők megindították a Harag Vulkánja nevű hadműveletet, hogy megtisztítsák a líbiai városokat az agresszortól és az illegitim erőktől.

Az ENSZ által támogatott líbiai kormány adatai szerint eddig 32 ember meghalt, 50 pedig megsérült az összecsapásokban. Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala hétfőn közölte: legalább 2200 ember menekült el a líbiai főváros déli részén zajló harcok elől, nagyon sokan viszont csapdába estek, és nem tudnak távozni.

Az ország keleti részét uraló, Halifa Haftár tábornok vezette kelet-líbiai hadsereg (LNA) csütörtökön indult Tripoli ellen, ahol a nemzetközi segítséggel felállított egységkormány működik. Fayez al-Serraj miniszterelnök állítása szerint a tábornok puccskísérletet hajt végre ellene, amit erővel fognak viszonozni.

Haftár közölte, hogy megtisztítja az országot a „terroristáktól és zsoldosoktól”.

Ahmed al-Miszmari, az LNA szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Tripoli elleni offenzíva jól halad, és az LNA katonái nyomulnak a város felé. „A harc Tripoliért végső és eltökélt a terrorizmus kiirtásában” – mondta Miszmari, és azt állította, hogy kudarcba fulladt a kormányerők támadása a tripoli reptér visszaszerzésére.

A kormányerők ugyanakkor továbbra is azt állítják, hogy ellenőrzésük alatt van az öt éve nem működő, a fővárostól 25 kilométerre lévő reptér.

Amerika a hadművelet leállítására szólít fel

A szembenálló felek elengedték fülük mellett az ENSZ vasárnapi felhívását a humanitárius tűzszünetre. A világszervezet azt akarta elérni, hogy Tripoli déli peremkerületeiben tűzszünet lépjen életbe néhány órára, hogy ez idő alatt ideje alatt ki lehessen menekíteni a harcok által érintett területekről a sebesülteket és a civileket.

Update: közben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is humanitárius fegyverszünetett sürgetett Líbiában ahhoz, hogy a sebesülteknek és a rászorulóknak el tudják juttatni a segítséget. Federica Mogherini aláhúzta, hogy meg kell akadályozni a rivális csoportok közötti katonai viszálykodás további fokozódását, és vissza kell térni a politikai természetű tárgyalásokhoz.

A nemzetközi szervezetek megkezdték személyzetük kimenekítését Líbiából, az egyre drámaibb biztonsági helyzet miatt.

Moammer Kadhafi líbiai diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után az ország gyakorlatilag teljes káoszba süllyedt, és a nemzetközi közösség most attól tart, hogy Haftár offenzívája még jobban súlyosbítani fogja a válságot.

Így kezdődött: felgyújtott rendőrautó a polgárháború első napjaiban (2011). Fotó: Wikipedia

Előtte az amerikai külügyminiszter emlékeztetett rá: az Egyesült Államok már korábban világossá tette, hogy ellenzi Haftár erőinek katonai offenzíváját és a hadműveletek azonnal leállítását követeli. Ezeknek az erőknek vissza kell térniük korábbi hadállásaikhoz – fogalmazott Pompeo.

Az amerikai diplomácia vezetője – az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a G7-es országcsoport külügyminisztereinek április 5-i nyilatkozatára hivatkozva – a konfliktusban érintett valamennyi felet felelősségteljes magatartásra szólított fel. Megjegyezte továbbá, hogy a líbiai főváros, Tripoli ellen indított támadás a polgári lakosságot veszélyezteti, csökkentve a békésebb jövő megteremtésének esélyét.

Mike Pompeo hangsúlyozta: a líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása.

„Az Egyesült Államok ezért gyakorol továbbra is nyomást – nemzetközi partnereivel egyetértésben – a líbiai vezetőkre, hogy az ENSZ főtitkárának líbiai különmegbízottja, Haszán Szalamé közvetítésével térjenek vissza a politikai tárgyalásokhoz”

— olvasható az amerikai külügyminiszter közleményében.

Pompeo szerint csakis a politikai megoldás vezethet el Líbia egyesítéséhez és az ország biztonságához, illetve stabilitásához.

Orosz obstrukció

Vasárnap az ENSZ-ben az orosz delegáció megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács (BT) nyilatkozatot adjon ki, amelyben felszólítja Haftárt, hogy állítsa le katonái előrenyomulását Tripoli felé. Az orosz küldöttség azt szerette volna, ha a nyilatkozatban  nem csupán Haftárt, hanem valamennyi, felfegyverzett líbiai erőt a harcok beszüntetésére szólítanák fel. Az oroszok módosítási javaslatát az Egyesült Államok visszautasította.

Pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli zárt ülést tartott Líbia ügyében, majd ez követően közleményben fejezte ki mély aggodalmát az észak-afrikai ország helyzete miatt. Szintén pénteken a Líbiában tartózkodó António Guterres ENSZ-főtitkár is meglehetősen borúlátóan nyilatkozott, és miután tárgyalt Haftár tábornokkal, Twitter-bejegyzésben adott hangot mély aggodalmának.

Lapértesülések szerint Haftár azt közölte Guteressel, hogy nem állítja le a főváros ellen irányuló hadműveletet, mindaddig, amíg „nem mér vereséget a terroristákra” és a „zsoldosokra”.

Líbiában Moammer el-Kadhafi ezredes 2011-es megbuktatása – majd meggyilkolása – óta fegyveres milíciák harcolnak egymással az ország feletti uralom megszerzéséért. A nemzetközi közösség a Tripoliban működő úgynevezett egységkormányt ismeri el. Az amerikai fegyveres erők afrikai parancsnoksága vasárnap jelentette be, hogy „a biztonsági helyzet egyre nagyobb bonyolultsága és előre nem látható fejleményei miatt” kivonja Líbiából katonái egy részét.