A legmodernebb izraeli megoldásokat fogják bemutatni Budapesten.
A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak Budapesten november 24-25-én a magyar-izraeli Strategic Innovation Forum 2026 (Stratégiai Innovációs Fórum) nemzetközi résztvevői – közölték a szervezők az MTI-vel.
Izraeli-magyar fórumot tartanak Budapesten
A rendezvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központja ad otthont. A magyar és az izraeli kormányzat magas szintű képviselői mellett a terület vezető vállalatai, egyetemei és kutatóintézetei is képviseltetik magukat.
A fórum fővédnöke Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. A felszólalók között lesz Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Sam Eisenberg, a KKL-JNF magyarországi és közép-európai elnöke, Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és helyettese, Máté-Tóth István, valamint Hajdu Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
Az első, november 24-i plenáris nap a víz- és energiabiztonság, valamint a gazdasági ellenálló képesség kérdéseivel indul. A program kitér a vízhiány és a vízbiztonság városi, mezőgazdasági és ipari összefüggéseire, az energiagazdaság átalakulására, valamint a mesterséges intelligencia vízügyi, energetikai és infrastrukturális alkalmazásaira.
Kiemelt téma lesz a magyar víz- és energiabiztonsági igények és az izraeli szakértelem találkozása, az innovációk piaci bevezetésének útja, valamint az infrastruktúra 2035-ig várható fejlesztése.
A programban vezető izraeli vállalatok rövid technológiai bemutatói és egyetértési megállapodás tervezett aláírása is szerepel a tájékoztató szerint. November 25-én a résztvevők érdeklődési köre alapján előre egyeztetett vállalatközi és vállalati-kormányzati találkozókat rendeznek.
Milyen izraeli tapasztalatokból tanulhatunk?
A megváltozó csapadékeloszlás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a szélsőséges időjárási események világszerte komoly kihívások elé állítják a társadalmakat, a gazdaságot és különösen a mezőgazdaságot.
Mint ismert, ezek alól Magyarország sem kivétel. Az elmúlt évek aszályai egyértelművé tették, hogy a vízkészletek fenntartható kezelése stratégiai jelentőségű kérdéssé vált. Az Alföld több térségében gyakori vízhiány alakult ki, miközben a Duna és a Tisza vízjárása egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A klímaváltozás következtében a korábbi vízgazdálkodási megoldások önmagukban már nem elegendőek a mezőgazdaság és a természeti környezet hosszú távú védelméhez.
A szakértők szerint a vízmegtartás, a korszerű öntözési rendszerek alkalmazása, a vízveszteségek csökkentése és az alternatív vízforrások hasznosítása kulcsszerepet játszhat az alkalmazkodásban. Ezen a területen Izrael nemzetközileg is elismert eredményeket ért el.
Az ország az elmúlt évtizedekben olyan innovatív technológiákat fejlesztett ki, amelyek lehetővé tették a vízkészletek hatékony kezelését még rendkívül száraz éghajlati körülmények között is.
Az izraeli tapasztalatok között szerepelnek a víztakarékos és precíziós öntözési rendszerek, az intelligens vízhálózatok, a szivárgásfigyelő technológiák, a korszerű víztisztítási eljárások, valamint a vízmegőrzést ösztönző szabályozási és oktatási programok.
Ezek közül több megoldás már Magyarországon is jelen van, különösen a mezőgazdasági öntözés területén. Az aszályos időszakok gyakoribbá válása azonban további innovációkatés új megközelítéseket tesz szükségessé.
Izrael ma a világ egyik vezető országa a szennyvíz újrahasznosításában. Az országban a keletkező szennyvíz hozzávetőlegesen 90 százalékát megtisztítják, és annak nagyjából 85 százalékát mezőgazdasági célokra hasznosítják.
Ennek eredményeként jelenleg az öntözött mezőgazdasági területek mintegy 70 százaléka tisztított vízzel kap utánpótlást. Ez a gyakorlat hozzájárul a vízkészletek megőrzéséhez, csökkenti a környezeti terhelést, és növeli a mezőgazdaság ellenálló képességét az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal szemben.





