A The Times információi szerint a Kreml és az iráni rezsim online befolyásoló kampányok és a szélsőbaloldali csoportokkal fennálló kapcsolataik révén igyekeznek fokozni a zavargásokat Franciaországban. A brit lapban megszólaló kutatók azzal vádolják Moszkvát és Teheránt, hogy a diáktüntetéseket a nyugati demokráciák gyengítésére használják fel.
A The Times cikke azt is állítja, hogy Emmanuel Macron elnök állítólag megakadályozta az iráni beavatkozásról szóló francia kormányzati értékelés közzétételét, hogy ne provokálja Teheránt.
A franciaországi tüntetések a múlt hónapban az oktatási finanszírozás és a „diszkrimináció” miatt kezdődtek, majd kiterjedtek és erőszakba torkolltak Párizsban és más városokban. A The Times szerint arra nincs bizonyíték, hogy külföldi hatalmak kezdeményezték is volna a mozgalmat.
A lap szerint Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy a tüntetéseket Oroszország, Kína, Irán és az amerikai MAGA-mozgalom ellenséges narratívái használták ki.
Főleg Irán tudott beépülni a francia szélsőbaloldalba
A France Culture közrádió hivatkozott rendőrségi és hírszerzési forrásokra, amelyek szerint külföldi támogatásban részesülő bloggerek és influencerek fokozták a zavargásokat. Az érintett országok tisztviselői vagy az államhoz közel álló médiumai elutasították a vádakat – írja a független Iran International.
David Colon, a Sciences Po dezinformációt kutató történésze a The Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy
Irán, Oroszország és Algéria fokozzák leginkább a feszültségeket. Állítása szerint Irán különösen hatékony volt, mivel beépült a szélsőbaloldali csoportokba.
Colon egy terrorista uszításért elítélt francia–iráni influencert hozott fel példaként, aki jelenleg a francia rendőri erőszakról posztol, azzal érvelve, hogy ez a személy értett ahhoz, hogyan lehet az online láthatóságot maximalizálni.
A francia–iráni újságíró, Emmanuel Razavi a cikkben azt állította, hogy az iráni titkosszolgálat kapcsolatokat ápolt ezekkel a csoportokkal, és arra ösztönözte őket, hogy támogassák a palesztin ügyet. A tüntetéseken megjelenő palesztin zászlók jelenlétét ezekkel az erőfeszítésekkel hozta összefüggésbe.
Razavi azt is elmondta, hogy iráni ügynököket gyanúsítanak azzal, hogy néhány száz eurót fizettek munkanélküli fiataloknak azért, hogy zavargásokat keltsenek Párizsban. Szerinte ugyanakkor a fizetett személyek csupán a résztvevők kisebbségét tették ki az október 17-i zavargások során.
Fő a béke Iránnal: Macron megakadályozta egy fontos irat nyilvánosságra hozatalát
Razavi azt is állította, hogy a Forradalmi Gárda Kudsz-hadosztálya trollfarmokat működtetett és influencereket toborzott, többek között a Telegramon is. A The Times írása ugyanakkor nem tartalmaz olyan dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékokat, amelyek igazolnák a kifizetésekről vagy az operatív kapcsolatokról tett állításait – jegyzi meg az Iran International.
A The Times a francia La Lettre című lapra hivatkozva közölte, hogy Barrot francia külügyminiszter kézhez kapott egy kormányzati jelentést, amely az iráni dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat ismertette, beleértve a 2024-es párizsi olimpia körüli tevékenységeket és az azt követő francia tüntetéseket is.
Barrot állítólag szerette volna, ha a jelentést nyilvánosságra hozzák, de Macron ezt elutasította, mivel az iráni háború idején igyekezett diplomáciai távolságot tartani mind Teherántól, mind Washingtontól.
A La Lettre nyilvánosan hozzáférhető összefoglalója szerint az Élysée megakadályozta a francia biztonsági szervek által összegyűjtött bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, és visszafogott reakciót rendelt el Teheránnal szemben.
A brit hírszerzési elemző központ, a Disinformation Commission egy friss jelentésében szintén megállapította, hogy Oroszország és Irán igyekezett célzott propaganda-műveletekkel kihasználni a franciaországi erőszakos tüntetéseket.
Fotó: Vincent Feuray / Hans Lucas via AFP
- 16:00
2026. július 13. - 12:58
2019. augusztus 26. - 14:052020. január 15.
