A CNN értesülései szerint az amerikai hadsereg olyan támadási terveket dolgozott ki, amelyekben a GBU–43/B MOAB-ot iráni energetikai és nukleáris létesítmények ellen is bevethetnék. A célpontok között szerepelhet a Natanz közelében fekvő, mélyen a hegy gyomrába vájt Csákány-hegy. A pusztító erejű bomba azonban nem föld alatti bunkerek áttörésére készült, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy Donald Trump elnök jóváhagyta volna a támadást.
Az amerikai hadsereg a CNN-nek nyilatkozó tisztviselők szerint olyan lehetséges hadműveleti terveken dolgozik, amelyekben az Egyesült Államok a GBU–43/B Massive Ordnance Air Blast Bombot, közismert nevén a MOAB-ot is bevetheti Irán ellen.
A „minden bombák anyjaként” emlegetett fegyver az amerikai arzenál egyik legnagyobb nem nukleáris bombája.
A tervekben iráni energetikai infrastruktúra és nukleáris létesítmények támadása is szerepelhet.
A CNN forrásai szerint a lehetséges célpontok között van a Pickaxe Mountain néven ismert föld alatti komplexum is, amely Natanz nukleáris létesítménye közelében épül. A bomba esetleges alkalmazása jelentős eszkalációt jelentene, de a lapnak nyilatkozó katonai tervezési források szerint kérdéses, hogy a MOAB alkalmas-e az amerikai stratégiai célok elérésére. A Reuters beszámolt a CNN értesüléséről, de jelezte: önállóan nem tudta ellenőrizni a jelentést.
A katonai tervezés nem jelent elnöki döntést. A Fehér Ház a CNN-nek azt közölte: Trump minden lehetőséget nyitva tart annak érdekében, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, de érzékeny katonai tervekről nem nyilatkozik. A Pentagon pedig azt mondta, hogy a hadsereg különféle műveleti forgatókönyvekre készül, hogy végrehajthassa az elnöki és miniszteri utasításokat.
A MOAB nem bunkerromboló
A MOAB körülbelül 21 600 fontot, csaknem 9,8 tonnát nyom. Fő erejét a hatalmas légnyomás és a kiterjedt robbanási hatás adja, ezért nagy területen lévő célpontok ellen lehet pusztító. A CNN-nek nyilatkozó egyik, Irán elleni haditerveket ismerő forrás szerint a fegyver elsősorban pszichológiai hatást válthatna ki: az iráni vezetésnek azt jelezhetné, hogy Washington kész a konfliktus további eszkalálására.
A MOAB-ot azonban nem mélyen a föld alá temetett létesítmények áttörésére tervezték. Erre a feladatra az amerikai hadsereg egy másik fegyvert, a GBU–57 Massive Ordnance Penetratort fejlesztette ki, amelyet kifejezetten megerősített és mélyen fekvő célpontok ellen terveztek.
A Pickaxe Mountain pontos rendeltetése nem nyilvános. A hegy alatt épülő létesítményt széles körben az iráni nukleáris programhoz kötik, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem jutott be a komplexumba, így annak tényleges funkciója és állapota nem tisztázott. A szakértők szerint egy mélyen a hegybe vájt létesítmény ellen a MOAB robbanóereje önmagában nem feltétlenül lenne elegendő.
Trump nem zárta ki Csákány-hegy megtámadását
A CNN értesülése után Trump a Newsmaxnak adott interjúban arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak talán csapást kell mérnie a Csákány-hegyi létesítményre.
Azt mondta, Washington biztosítani akarja, hogy Irán ne szerezzen atomfegyvert, de nem kíván nukleáris fegyvert bevetni, és amerikai szárazföldi csapatok iráni alkalmazását sem tartja tervben.
A MOAB esetleges engedélyezéséről azonban nem tett bejelentést.
A CNN szerint több elnöki tanácsadó számára sem világos, változtat-e Trump azon a korábbi kijelentésén, hogy az amerikai félidős választások előtt nem tesz újabb katonai lépést Irán ellen. A tervekről szóló beszámoló egy olyan időszakban került nyilvánosságra, amikor a Fehér Ház egyszerre igyekszik nyomást gyakorolni Teheránra és elkerülni az amerikai erők újabb, kiszámíthatatlan konfliktusba sodródását.
A CNN által idézett hadműveleti dokumentumokban állítólag az a megfogalmazás szerepelt, hogy a támadásra „az amerikai erők CENTCOM-hadműveleti térségből történő kivonása előtt” kerülhetne sor. Ez a kitétel a katonai jelenlét későbbi csökkentéséhez kapcsolhatja a művelet időzítését, de önmagában nem bizonyítja, hogy Washington a csapás után azonnal kivonná valamennyi erőit a térségből. A most ismert információk alapján a MOAB bevetése egyelőre a lehetséges forgatókönyvek között szerepel — nem bejelentett vagy jóváhagyott támadás.
- 09:05
2026. október 15. - 14:00
2025. május 24. - 14:00
2021. augusztus 20.
