Teljesítette első európai tesztrepülését az Airbus és a Kratos Valkyrie nevű pilóta nélküli harci repülőgépe.
Az Airbus és a Kratos befejezte az U740 Valkyrie pilóta nélküli harci repülőgép első európai tesztrepülését. A vállalatok közlése szerint a fejlesztés az ütemtervnek megfelelően halad, és 2029-re elkészülhet a harci bevetésre alkalmas rendszer, amely a német és más európai haderők igényeit szolgálja majd.
Európában is tesztelik már a Valkűrt
A harci repülőgép egy észak-európai tesztbázisról szállt fel rakétaindítással, kifutópálya nélkül. A teszt során különböző magasságokon és sebességeken hajtott végre manővereket, legfeljebb 0,8 Mach sebességig, emellett repülés közben módosították a küldetés paramétereit is.
A vállalatok szerint a tesztrepülés valamennyi kitűzött célját sikerült teljesíteni. A következő repülések során már az Airbus MARS, azaz Multi-platform Autonomous Reconfigurable and Secure nevű küldetésirányító rendszerét is tesztelik. A júliusban bejelentett együttműködés keretében a Kratos XQ-58A Valkyrie repülőgép-platformját az Airbus által fejlesztett küldetéstechnológiával kapcsolják össze. A MARS célja, hogy a német és más európai üzemeltetők saját ellenőrzésük alatt tarthassák a rendszer szoftverét, küldetésalkalmazásait, adatkezelését és hardverét.
A rendszer mesterséges intelligenciával támogatott szoftverrel teszi lehetővé az önálló küldetések végrehajtását, valamint több repülőgép összehangolt alkalmazását. A cégek hangsúlyozták, hogy az irányítási hierarchia fenntartja az emberi felügyeletet, és biztosítja, hogy a kritikus döntések megfeleljenek a műveleti szabályoknak, valamint a jogi és etikai előírásoknak.
Mit érdemes tudni a Kratos harci repülőgépéről?
A Kratos tájékoztatása szerint a Valkyrie 2019 óta repül, és a típus már sorozatgyártásban van. A vállalat azt is közölte, hogy a platform az amerikai légierő és tengerészgyalogság F-35-ös, F-22-es, F-15EX-es és F-18-as repülőgépeivel együttműködésben is repült már.
A Kratos a Valkyrie-t lopakodó képességekkel rendelkező, más harci repülőgépekkel együttműködő pilóta nélküli harci eszközként, illetve autonóm együttműködő platformként írja le. A rendszert közös és szövetséges haderők számára fejlesztették ki. A repülőgép hagyományos futópálya nélkül is indítható, és egyszerű, illetve kiépített repülőterekről egyaránt üzemeltethető.
Az U740-et önálló működésre, valamint személyzet által vezetett vadászgépek, köztük az Eurofighter irányítása alatti feladatvégrehajtásra tervezték. Rendeltetései közé tartozik a különösen kockázatos küldetések végrehajtása, illetve a pilótával repülő harci gépek védelme.
A gyártó Kratos adatai szerint a Valkyrie több mint 5500 kilométeres (3000 tengeri mérföldes) hatótávolsággal rendelkezik. Legnagyobb sebessége eléri az 1050 km/h-s (0,86 Mach) hangalatti tartományt, repülési magassága pedig akár a 13 700 métert (45 ezer lábat) is meghaladhatja.
Nemcsak a törzsön belüli fegyverterében, hanem a szárnyak alatti felfüggesztési pontokon is képes fegyverzetet hordozni. A belső fegyvertérből légi és földi célpontok ellen is indíthatók hagyományos, robbanófejjel ellátott (kinetikus) lőszerek, de felszerelhető elektronikai hadviselési vagy zavaróeszközökkel is.
Mik azok az együttműködő harci repülőgépek?
A Collaborative Combat Aircraft-programok a világ légierőinek legfontosabb jövőbeli fejlesztései, amelyek az autonóm vagy félig autonóm harci repülőgépek létrehozását tűzték ki célul. Ezek a gépek nem önállóan, hanem ember vezette vadászgépekkel – például F-35-ös vagy a jövőbeli hatodik generációs vadászgép-típusokkal – együttműködve működnek majd. A koncepció lényege az úgynevezett „loyal wingman” szerep:
a pilóta vezette gépet több olcsóbb, pilóta nélküli repülő eszköz kíséri, amelyek felderítési, elektronikai hadviselési vagy akár csapásmérő feladatokat is elláthatnak.
Ezek egyik fő célja, hogy jelentősen növeljék a hadrafogható légi eszközök számát anélkül, hogy minden egyes platform drága, ember által vezetett vadászgép lenne. Az autonóm rendszerek bevetése csökkenti a pilótákra leselkedő kockázatokat, miközben rugalmas és erősokszorozó harcrendszereket dob harcba. Az új együttműködő harci repülőgépek várhatóan kulcsszerepet játszanak majd a jövő konfliktusaiban, különösen olyan nagy intenzitású hadszíntereken, ahol a gyors döntéshozatal, a hálózatközpontú hadviselés és az ember-gép együttműködés döntő jelentőségű lesz.







