Irán az elmúlt hónapok viszonylagos nyugalmát arra használta fel, hogy helyreállítsa a korábbi amerikai és izraeli támadásokban megrongálódott hadiipari kapacitásait, és feltöltse rakéta- és drónkészleteit. A Bloomberg szombati beszámolója szerint több, névtelenséget kérő nyugati tisztviselő úgy értékelte, hogy Teherán továbbra is jelentős mennyiségű ballisztikus rakétával és hajók elleni fegyverrel rendelkezik, ráadásul képes gyorsan újabb eszközöket előállítani.
A tisztviselők értékelése alapján az iráni rakéta- és dróngyártás nem bénult meg, a megmaradt ipari létesítmények pedig lehetővé teszik a készletek folyamatos pótlását.
A Bloombergnek nyilatkozó illetékesek szerint az Iszlám Köztársaság elegendő katonai kapacitást őrzött meg ahhoz, hogy egy újabb amerikai támadás esetén jelentős válaszcsapást mérjen ellenfeleire. Egyikük azt is állította, hogy Oroszország rakétákat szállít Iránnak, ami tovább erősítheti Teherán katonai képességeit. A beszámoló nem részletezte, milyen típusú rakétákról és mekkora szállítmányokról lehet szó, az orosz védelmi minisztérium pedig nem válaszolt a Bloomberg megkeresésére. A nyugati tisztviselők állításait így egyelőre nem támasztja alá nyilvánosan bemutatott bizonyíték.
Washington szerint megsemmisítették az iráni hadiipart
A Bloomberg értesülései élesen ellentmondanak Donald Trump amerikai elnök és kormányának korábbi kijelentéseivel, amelyek szerint az Egyesült Államok és Izrael katonai műveletei döntő csapást mértek Irán fegyvergyártási képességeire. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szeptember 30-án egyenesen arról beszélt, hogy az amerikai erők megsemmisítették az irániak „hadiipari kapacitását” és „teljes védelmi bázisát”.
A most megszólaló nyugati tisztviselők értékelése ezzel szemben azt sugallja, hogy az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda jelentős tartalékokat őrizhetett meg, miközben a sérült gyártókapacitások egy részét is helyreállíthatták.
A Fehér Ház határozottan visszautasította ezt az értékelést. Anna Kelly szóvivő a Bloombergnek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy Trump elnök 2025 júniusában, az Izrael és Irán közötti tizenkét napos háború idején végrehajtott Midnight Hammer hadművelet során megsemmisítő csapást mért az iráni nukleáris létesítményekre. Ezt követte az idén február 28-án megindított Epic Fury hadművelet, amelyet az Egyesült Államok Izraellel közösen hajtott végre. Kelly szerint a művelet sikeresen felszámolta azt a hagyományos katonai védelmi rendszert, amelyet Irán nukleáris programja köré épített, beleértve a ballisztikus rakétákat, azok gyártóüzemeit és az iráni haditengerészetet is.
A két, egymásnak ellentmondó értékelésnek komoly stratégiai jelentősége van.
Ha Irán valóban képes gyorsan pótolni elveszített rakétáit és drónjait, akkor az újabb amerikai vagy izraeli légicsapások jóval nagyobb megtorlási kockázattal járhatnak, mint amekkorával Washington korábban számolt.
A nyugati tisztviselők szerint Teherán megmaradt fegyverkészletei elegendők lehetnek ahhoz, hogy komoly károkat okozzanak egy újabb háborúban, különösen akkor, ha Oroszország valóban további fegyverekkel támogatja az iráni hadsereget.
Trump azt akarhatja, hogy Izrael egyedül támadja meg Iránt
A Bloomberg jelentésével párhuzamosan az izraeli Maariv napilap szombaton arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az elmúlt hetekben megpróbálta rávenni Izraelt egy önálló, amerikai katonai részvétel nélküli Irán elleni támadásra. A lap szerint Trump azt szeretné, ha Izrael vállalná magára az újabb háború megindításának politikai és katonai felelősségét, miközben Washington távol maradna a közvetlen hadműveletektől. A beszámoló ugyanakkor nem nevezett meg forrásokat, ezért az állításokat egyelőre nem lehet függetlenül ellenőrizni.
A Mááriv izraeli lap szerint az amerikai elképzelés mögött elsősorban belpolitikai megfontolások állhatnak. November 3-án félidős kongresszusi választásokat tartanak az Egyesült Államokban, Trump pedig állítólag nem szeretné, ha közvetlenül a voksolás előtt Washington indítana újabb háborút Irán ellen. Az elnök korábban maga is kijelentette, hogy a választások előtt nem tervez amerikai csapásokat Irán ellen.
A lap értesülései szerint azonban az iráni újrafegyverkezés üteme egyre nagyobb aggodalmat kelt az amerikai és izraeli döntéshozók körében, ezért Washington az izraeli katonai fellépést tekinthette volna egy lehetséges megoldásnak.
Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Ejal Zamir altábornagy azonban a beszámoló szerint ellenezte az elképzelést. Zamir arra figyelmeztette amerikai partnereit, hogy egy újabb, nagyszabású Irán elleni izraeli támadás olyan súlyos regionális háborúhoz vezethet, amely miatt el kellene halasztani az október 27-re kitűzött izraeli parlamenti választásokat. A Mááriv szerint Washington egyelőre visszalépett attól a tervtől, hogy Izraelt önálló támadásra ösztönözze, ám a katonai lehetőség továbbra is napirenden maradt.
Három héten belüli nagyszabású támadásra készülhet az amerikai hadsereg
A Mááriv beszámolóját megelőzően az izraeli 12-es csatorna pénteken arról értesült, hogy magas rangú amerikai katonatisztek a hét folyamán tájékoztatták Zamirt egy lehetséges újabb Irán elleni hadművelet előkészületeiről.
A csatorna egy magas rangú amerikai tisztviselőre és egy másik illetékesre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház és a Pentagon három héten belül végrehajtható, nagyszabású támadás megtervezésére adott utasítást az amerikai hadseregnek.
Ez az időkeret közvetlenül a november eleji amerikai félidős választások előtti időszakra esne.
A korábbi amerikai sajtóértesülések szerint a katonai tervezés többnapos, intenzív légicsapás-sorozattal számolhat, amelynek elsődleges célpontjai az iráni energetikai létesítmények, valamint a rakéta- és drónarzenálok lennének. Egy ilyen művelet célja feltehetően az iráni katonai és gazdasági kapacitások további gyengítése volna, ám a rendelkezésre álló információk alapján nem világos, hogy a tervek tényleges támadási döntést tükröznek-e, vagy egy lehetséges forgatókönyvre való katonai felkészülés részét képezik. Trump korábbi kijelentései alapján az elnök mindenesetre nem kívánna a november 3-i választások előtt újabb amerikai csapásokat indítani.
A 12-es csatorna szerint Zamir az amerikai katonai vezetőkkel folytatott egyeztetéseken szintén felvetette az izraeli választások esetleges elhalasztásának veszélyét. Az izraeli vezetés állítólag arra számít, hogy Irán egy újabb amerikai támadásra tömeges rakétacsapásokkal válaszolna Izrael ellen, még akkor is, ha az izraeli hadsereg nem venne részt közvetlenül a műveletben. Ez a forgatókönyv különösen súlyos következményekkel járhatna az izraeli hátországra nézve, és ismét országos rendkívüli biztonsági intézkedéseket tehetne szükségessé.
Az elmúlt napok értesülései alapján egyre világosabban kirajzolódik a Washington és Jeruzsálem előtt álló stratégiai dilemma. Az Egyesült Államok és Izrael korábbi katonai műveletei jelentős veszteségeket okoztak Iránnak, ám a Bloomberg által idézett nyugati tisztviselők szerint ezek nem voltak elegendők Teherán rakéta- és dróngyártási képességeinek tartós felszámolásához. Ha pedig Oroszország valóban fegyverekkel támogatja az iráni újrafegyverkezést, az tovább nehezítheti a katonai egyensúly megváltoztatását.
