Szergej Lavrov orosz és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés margóján tárgyalt New Yorkban. Moszkva és Teherán szerint nincs katonai megoldás a konfliktusra, miközben Irán jelezte: bizonyos feltételekkel kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz Washingtonnal.
Oroszország és Irán szerint kizárólag diplomáciai úton lehet rendezni a Közel-Keleten kialakult válságot és lezárni az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háborút. Erről Szergej Lavrov orosz és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter tárgyalt csütörtökön New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának margóján. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a két diplomata regionális és nemzetközi kérdéseket tekintett át, különös figyelmet fordítva az Irán körül kialakult helyzetre.
Moszkva megfogalmazása szerint a felek hangsúlyozták, hogy „nincs alternatívája a válság diplomáciai rendezésének”. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor egyértelműen Washingtont és Jeruzsálemet tette felelőssé a háborúért, az Egyesült Államok és Izrael katonai fellépését „illegálisnak” nevezve.
Az orosz persze álláspont nem új: Moszkva a háború kezdete óta következetesen elítéli az amerikai és izraeli támadásokat, és tárgyalásos rendezést követel. Oroszország és Irán kapcsolatai az elmúlt években eközben jelentősen szorosabbá váltak.
Ugyanakkor különösen figyelemreméltó annak tükrében, hogy Oroszország immár több, mint négy éve folytat háborút Ukrajna ellen, melyet 2022. februárjában támadott meg.
Egyre szorosabb az orosz–iráni szövetség
Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök 2025-ben átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amely a gazdasági kapcsolatok mellett a biztonsági és védelmi együttműködés elmélyítését is előirányozza. A szerződés ugyanakkor nem tartalmaz olyan kölcsönös védelmi kötelezettséget, amely automatikusan katonai beavatkozásra kötelezné Moszkvát egy Irán elleni támadás esetén.
A két ország az elmúlt években katonai téren is közelebb került egymáshoz, technológiával, felszereléssel és katonai ismeretekkel támogatva egymást. A partnerséget részben az Egyesült Államokkal és a Nyugattal fennálló konfliktusaik mélyítették el.
Peszeskján szeptember elején külön is megköszönte Putyinnak Moszkva Iránnal kapcsolatos álláspontját. Az iráni elnök akkor arról beszélt, hogy Teherán és Moszkva együtt képes szembeszállni azzal, amit amerikai „egyoldalúságnak” nevezett.
Irán feltételekkel kész lenne visszatérni a tárgyalásokhoz
A Lavrov–Aragcsi-találkozó különös jelentőségét az adja, hogy az ENSZ-közgyűlés hetében ismét megélénkültek az iráni háború lezárását célzó diplomáciai próbálkozások.
Egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek kedden azt mondta, hogy Teherán kész diplomáciai tárgyalásokat folytatni Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok csökkenti a katonai nyomást és feloldja az iráni kikötők blokádját. Az iráni delegáció teljes felhatalmazással érkezett New Yorkba egy esetleges megállapodás megtárgyalására.
Teherán azt is közölte, hogy ilyen feltételek mellett hét napon belül kész lenne újranyitni a Hormuzi-szorost. A stratégiai vízi út a háború előtt a világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításainak mintegy ötödét kezelte, ezért a forgalom korlátozása a globális energiapiacokra is komoly hatással van.
Irán szeptember 16-án közvetítőkön keresztül már eljuttatott Washingtonnak egy javaslatot az ellenségeskedés lezárásáról. Az iráni vezetés az ENSZ-közgyűlést lehetőségnek tekinti a diplomácia újraindítására, ugyanakkor konkrét amerikai lépéseket vár a tárgyalásokért cserébe.
Trump közben a katonai lehetőséget is az asztalon tartja
A diplomáciai üzenetek ellenére az Egyesült Államok és Irán álláspontja továbbra is jelentősen eltér egymástól.
Donald Trump amerikai elnök keddi ENSZ-beszédében azt mondta, továbbra is megállapodást szeretne kötni Teheránnal, ugyanakkor ismét súlyos katonai következményekkel fenyegette meg az Iráni Iszlám Köztársaságot arra az esetre, ha nem sikerül egyezségre jutni.
Az elnök úgy fogalmazott, döntést kell hoznia arról, létrejön-e egy olyan megállapodás, amely lehetőséget ad Irán újjáépítésére, vagy az Egyesült Államok folytatja a katonai fellépést.
Trump egyben arra szólította fel a többi országot, hogy gazdaságilag is növeljék a nyomást Teheránon, és ezzel kényszerítsék tárgyalóasztalhoz az iráni vezetést. Az amerikai elnök szerint egy megállapodás akár a novemberi amerikai félidős választások után is megszülethet.
Peszeskján egy csütörtökön megjelent interjúban ezzel szemben azt mondta, lényegében Washingtonon múlik, mikor ér véget a háború. Arra a kérdésre, hogy még az év vége előtt létrejöhet-e a béke, az iráni elnök az Egyesült Államokra hárította a döntés felelősségét.
A diplomáciai mozgás közben az ENSZ-ben is megjelent. António Guterres főtitkár a közgyűlésen a harcok befejezésére, párbeszédre és a hajózás szabadságának helyreállítására szólított fel, Franciaország pedig egy új biztonsági tanácsi határozaton dolgozik, amely nemzetközi keretek között próbálná garantálni a Hormuzi-szorosban a kereskedelmi hajózás biztonságát. A korábbi hasonló kezdeményezéseket Oroszország és Kína ellenezte, mert azokat Iránnal szemben elfogultnak tartották.
Megyeri Jonatán összes cikkét elolvashatja itt.
- 09:49
2026. július 27. - 10:00
2021. április 14. - 10:442019. szeptember 29.
