Az amerikai elnök szerint kritikus ponthoz érkezett az Irán elleni háború: Washingtonnak arról kell döntenie, hogy visszatér-e a nagyszabású katonai csapásokhoz. Trump a döntés előtt hat öböl menti ország vezetőjével is egyeztet.
Donald Trump amerikai elnök azt mondta csütörtökön az Axiosnak, hogy hamarosan meghozza az Irán elleni háború egyik legfontosabb döntését: el kell döntenie, hogy az Egyesült Államok ismét nagyszabású támadást indít-e az Iszlám Köztársaság ellen.
„Nagy döntés előtt állok. Be akarok menni és megsemmisíteni őket [az iráni rezsimet], vagy nem? Ez nagy döntés. Nálam bármi megtörténhet”
– mondta Trump Barak Ravidnak, az Axios és az izraeli Channel 12 újságírójának.
Az Axios szerint a kérdés most az, hogy Trump újraindítja-e a nagyszabású amerikai csapásokat annak érdekében, hogy megpróbálja lezárni a hónapok óta tartó háborút. Az elnök szavai azért is figyelemre méltók, mert az elmúlt hetekben többször is jelezte: a diplomácia lehetősége mellett az amerikai hadsereg készen áll az Irán elleni műveletek jelentős kiterjesztésére.
Trump előbb az arab vezetőket hallgatja meg
Az amerikai elnök döntését egy fontos diplomáciai találkozó előzi meg. Trump kedden, az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakának margóján Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait és Omán vezetőivel készül egyeztetni. A megbeszélés egyik központi témája az Irán elleni háború következő szakasza lesz.
Trump az Axiosnak azt mondta, kíváncsi arra, hogyan látják a helyzetet az Öböl menti országok vezetői, mielőtt meghozná döntését. Ez különösen fontos annak fényében, hogy egy újabb nagyszabású amerikai támadássorozat közvetlen következményekkel járhatna ezekre az országokra is.
Az elnök már júliusban is hasonló döntési pontról beszélt. Akkor az Axiosnak azt mondta, „minden eddiginél nagyobb” támadást mérlegel Irán ellen, de végül szüneteltette a csapásokat, hogy újabb esélyt adjon a diplomáciai erőfeszítéseknek. Később arra figyelmeztetett, hogy ha a tárgyalások kudarcot vallanak, Washington visszatérhet az erőteljes katonai fellépéshez.
A Csákány-hegy is ott van Trump célkeresztjében
A feszültséget tovább növeli az iráni nukleáris program körüli bizonytalanság.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, új aktivitást észleltek az Irán Natanz közelében található, mélyen a hegy gyomrába épített Pickaxe Mountain létesítményénél.
A CSIS friss műholdfelvétel-elemzése szerint 2026-ban új szakaszba lépett az építkezés a területen: a jelek a korábbi ásási munkálatokról belső építkezésre és a külső védelem további megerősítésére történő átmenetre utalnak. A kutatóintézet hangsúlyozza, hogy a létesítmény pontos rendeltetése nem bizonyított; az egyik lehetséges felhasználás centrifugák összeszerelése, egy másik pedig urándúsítás lehet.
Trump korábban nyíltan megfenyegette Teheránt a Csákány-hegy miatt. Július végén azt mondta: ha nem sikerül megállapodni Iránnal, az Egyesült Államok „nagyon könnyen” megsemmisítheti a létesítményt.
A héten újabb műholdas felvételekről jelentek meg beszámolók, amelyek szerint Irán további védelmi intézkedéseket hajtott végre a hegy alatti alagutak bejáratainál.
Hat hónap alatt többször változott Trump stratégiája
Az Irán elleni háború február 28-i kezdete óta az amerikai stratégia többször változott. Trump kezdetben többek között az iráni rakétakapacitások és haditengerészet meggyengítését, a Teherán által támogatott terrorszervezetek finanszírozásának visszaszorítását, valamint annak biztosítását nevezte meg célként, hogy Irán soha ne juthasson atomfegyverhez.
Azóta a katonai nyomás mellett a gazdasági eszközök is egyre fontosabbá váltak. Július végén amerikai tisztviselők már arról beszéltek az Axiosnak, hogy a szankciók és az iráni gazdaságra gyakorolt nyomás hosszabb távon akár nagyobb károkat okozhat a rezsimnek, mint a bombázások.
Most azonban Trump ismét egyértelműen az asztalra tette a nagyszabású katonai eszkaláció lehetőségét. Az elnök egyelőre nem közölte, mikor hozza meg a végső döntést, de az Axiosnak adott nyilatkozata alapján a következő napokban, az öböl menti arab államok vezetőivel folytatott egyeztetések után dőlhet el, hogy Washington a diplomáciai és gazdasági nyomás folytatását választja-e, vagy újra megindítja a nagyszabású csapásokat Irán ellen.
