Az akkuyui atomerőmű csak a kezdet lehet: Ankara újabb nukleáris projektekben számít Moszkvára, miközben a két ország gazdasági kapcsolatait is tovább erősítenék.
Oroszország és Törökország folytatni kívánja stratégiai együttműködését az atomenergia területén, és Ankara az ország első atomerőművének üzembe helyezése után további nukleáris létesítmények építésében is számít Moszkvára. Erről Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyeztetett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) biskeki csúcstalálkozójának margóján. A két vezető keddi találkozóján Putyin külön kiemelte a Törökország mediterrán partvidékén épülő akkuyui atomerőművet, amely az orosz–török gazdasági együttműködés egyik legnagyobb közös projektje.
„A közös projektek megvalósítása folytatódik. Ezek egyike az akkuyui atomerőmű. Önök azt a célt tűzték ki, hogy az erőmű első blokkját még ebben az évben üzembe helyezik. Ez meg fog történni”
– mondta Putyin Erdogannak.
Az első török atomerőművet az oroszok építik
Az Akkuyu Atomerőmű különleges jelentőségű Törökország számára, hiszen ez lesz az ország első nukleáris erőműve. A létesítményt az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom építi Mersin tartományban, a Földközi-tenger partján. A tervek szerint az erőmű négy, egyenként 1200 megawatt teljesítményű VVER–1200-as reaktorblokkból áll majd, vagyis teljes kapacitása eléri a 4800 megawattot.
Teljes üzembe helyezése után az akkuyui erőmű Törökország villamosenergia-szükségletének mintegy tíz százalékát biztosíthatja.
A projekt egyben jól mutatja Ankara sajátos külpolitikai helyzetét is. Törökország NATO-tagállam, miközben stratégiai energetikai együttműködést tart fenn Oroszországgal, és az ukrajnai háború ellenére sem szakította meg gazdasági kapcsolatait Moszkvával. Erdogan most egyértelművé tette, hogy Akkuyuval nem ér véget az orosz–török nukleáris együttműködés.
„Az akkuyui atomerőmű megnyitásával együtt újabb erőművek létrehozása érdekében is közös lépéseket teszünk. Már zajlanak ezeknek az előkészületei” – jelentette ki a török elnök.
Ez azért is figyelemre méltó, mert Ankara régóta több atomerőműben gondolkodik, hogy csökkentse az ország importált energiahordozóktól való függőségét és kielégítse folyamatosan növekvő energiaigényét.
Nem csak az atomenergiáról beszéltek
Putyin és Erdogan találkozóján a két ország szélesebb gazdasági kapcsolatainak fejlesztése is napirendre került. A török elnök elsősorban a mezőgazdaságot és a turizmust nevezte olyan területnek, ahol Ankara további előrelépést szeretne. Az orosz turisták hosszú ideje meghatározó szerepet töltenek be a török idegenforgalomban, így Ankara számára az orosz piac fenntartása jelentős gazdasági érdek. A találkozó súlyát jelezte, hogy Erdogant Hakan Fidan külügyminiszter és Ibrahim Kalin, a török hírszerzés, a MIT vezetője is elkísérte.
Az orosz–török viszony az elmúlt években különösen összetetté vált.
A két ország számos kérdésben – Szíriától kezdve a Fekete-tenger térségén át egészen a dél-kaukázusi ügyekig – egymással versengő érdekeket képvisel, miközben energetikai, kereskedelmi és diplomáciai kapcsolataikat továbbra is fenntartják.
Ankara és Moszkva között ezért egyszerre van jelen az együttműködés és a geopolitikai rivalizálás.
Erdogan különutas politikája
Az atomenergetikai együttműködés folytatása újabb példája Erdogan többirányú külpolitikájának.
Törökország továbbra is a NATO egyik legfontosabb katonai hatalma, ugyanakkor Ankara nem hajlandó automatikusan követni nyugati szövetségeseit Oroszországgal szemben.
Erdogan az elmúlt években igyekezett úgy alakítani országa helyzetét, hogy egyszerre tudjon kapcsolatokat fenntartani Washingtonnal, Moszkvával, az arab államokkal és – egyre növekvő mértékben – Kínával is.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján való részvétele önmagában is jelzésértékű ebből a szempontból. A Kína és Oroszország által meghatározott szervezetet Peking és Moszkva egyre inkább a nyugati dominanciájú nemzetközi intézményrendszer egyik alternatív fórumaként igyekszik pozicionálni.
Putyin Iránnal is erősítené a kapcsolatokat
Az orosz elnök biskeki tárgyalásai ugyanakkor nem korlátozódtak Törökországra. Putyin Maszúd Pezeskján iráni elnökkel is találkozott, akivel az Irán körül kialakult háborús és gazdasági helyzetről egyeztetett. Pezeskján megköszönte Moszkva álláspontját az Irán elleni háborúval és az Iszlám Köztársaságot sújtó szankciókkal kapcsolatban.
A két vezető arról beszélt, hogy Moszkva és Teherán együtt léphet fel az általuk amerikai „egyoldalúságnak” nevezett politikával szemben.
Putyin támogatásáról biztosította az iráni vezetést, és jelezte, hogy Oroszország a jelenlegi katonai és politikai körülmények ellenére sem kívánja megszakítani gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Teheránnal.
„Ebben a nehéz időszakban igyekszünk biztosítani önöknek a szükséges segítséget – ahogyan erről korábban is beszéltünk –, és alapvető fontosságú árukat szállítunk” – mondta az orosz elnök.
- 21:45
2023. szeptember 4. - 20:002024. szeptember 12.
- 11:452019. április 15.
