Athén szerint véget ért a „passzív diplomácia” időszaka. A görög külügyminiszter világossá tette: ha Törökország megsérti Görögország szuverén jogait, arra határozott választ kap. Közben izraeli–görög védelmi együttműködés is új lendületet kapott.
Görögország határozott figyelmeztetést intézett Törökországhoz a Földközi-tenger keleti térségében kialakult feszültségek közepette. Jorgosz Gerapetritisz görög külügyminiszter kijelentette, hogy Athén a jövőben minden rendelkezésére álló eszközzel megvédi szuverén jogait, és nem fog habozni válaszolni semmilyen török provokációra. A politikus az OPEN TV görög televíziónak adott interjúban hangsúlyozta:
„A passzív diplomáciai tétlenség Görögországa végérvényesen a múlté.”
Hozzátette, hogy „bármilyen kísérlet szuverén jogaink megsértésére minden rendelkezésünkre álló eszközzel találkozik majd.”
Athén kész katonailag is reagálni
A külügyminiszter külön kitért arra a lehetőségre is, hogy Törökország hadihajókat küldhet a vitatott tengeri térségekbe. Gerapetritisz szerint Görögország erre nem pusztán diplomáciai úton reagálna.
„Magától értetődő, hogy Görögország teljes mértékben gyakorolni fogja szuverén jogait. Megtesszük mindazt, ami szükséges. Válaszolni fogunk a provokációkra, méghozzá erőpozícióból.”
Arra a kérdésre, hogy Athén katonailag is reagálna-e egy esetleges török haditengerészeti lépésre, a miniszter emlékeztetett arra, hogy Görögország már korábban is bizonyította katonai képességeit.
„Görögország bebizonyította, hogy képes fregattokat küldeni, képes F–16-osokat bevetni, jövő évtől pedig már F–35-ös vadászgépek is rendelkezésünkre állnak.”
Folyamatos a görög haderő modernizációja
A görög külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ország az elmúlt években jelentős haderőfejlesztési programot hajtott végre. Ennek részeként Franciaországtól Rafale vadászgépeket vásároltak, korszerűsítették az F–16-os flottát, szolgálatba állnak a francia Belharra-osztályú fregattok, míg az első amerikai F–35-ös harci repülőgépek várhatóan a következő években érkeznek meg Görögországba.
Gerapetritisz szerint Athén már Ciprus térségében és a közel-keleti válság során is bizonyította katonai felkészültségét.
„Igen, békét akarunk. De erőpozícióból akarunk békét. Biztonságban, félelem nélkül.”
Izraellel ismét erősödik a katonai együttműködés
A görög külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael fontos stratégiai partner Athén számára, ugyanakkor Görögország továbbra is fenntartja kapcsolatait az arab államokkal is.
Szerinte az Izraellel folytatott együttműködés nem jelent „túlzott elköteleződést”, hanem Görögország többpilléres külpolitikájának természetes része.
Az N12 izraeli televízió értesülései szerint izraeli és görög védelmi források úgy látják, hogy a két ország kapcsolatai ismét látványosan javulnak. Védelmi ipari források szerint a közelmúltban lezárult iráni háború ideiglenesen lelassította a közös projekteket, azonban a harcok befejeződését követően az egyeztetések új lendületet kaptak. A közelmúltban a Földközi-tenger felett végrehajtott közös izraeli–görög légierő-gyakorlatot a források egyértelmű politikai üzenetként értékelték Ankara felé.
„Mostantól a katonai együttműködés Izrael és Görögország között erősebb és sokkal láthatóbb lesz” – idézte az N12 a védelmi forrásokat.
Görög sajtó: Izrael akár Cipruson is csapást mérhet török célpontokra
A feszültséget tovább növelte egy, a görög Pro News portálon megjelent elemzés, amely egy lehetséges izraeli–török katonai konfliktus forgatókönyvét vázolta fel.
A lap szerint Izrael – amennyiben úgy ítéli meg, hogy a török katonai jelenlét veszélyezteti biztonsági érdekeit – akár Észak-Cipruson lévő török katonai létesítményeket is célba vehet.
Az elemzés az izraeli légierő néhány nappal ezelőtti, szíriai Abu al-Duhur légibázis ellen végrehajtott csapását említette lehetséges mintaként. A cikk szerint az egyik elképzelt forgatókönyv az észak-ciprusi Ercan repülőtér, illetve a Kyrenia közelében található török haditengerészeti támaszpont elleni támadást is magában foglalhatná. A Pro News ugyanakkor hangsúlyozta, hogy semmilyen hivatalos jel nem utal arra, hogy Izrael valóban ilyen műveletre készülne. Az elemzés kizárólag egy lehetséges katonai forgatókönyvet vázolt fel, amelyet a térségben tapasztalható növekvő izraeli–török feszültség inspirált.
