Kínai bankok, dubaji pénzváltók, az iráni „árnyékflotta” és más külföldi szereplők is célkeresztbe kerülhetnek. A Trump-kormányzat példátlan gazdasági nyomásgyakorlással akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Teheránt, de az intézkedések globális következményekkel is járhatnak.
Az Egyesült Államok minden korábbinál keményebb gazdasági szankciós csomagot készít elő Irán ellen. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint Washington olyan intézkedésekre készül, „amilyeneket még soha nem látott a világ”, amelyek célja Teherán teljes pénzügyi elszigetelése és az iráni rezsim tárgyalóasztalhoz kényszerítése.
A Bloomberg elemzése szerint azonban a terv végrehajtása nemcsak Iránt érintheti, hanem Kínát, az Öböl-menti országokat és akár az egész világgazdaságot is.
Az amerikai stratégia középpontjában Kína áll, amely az iráni olajexport több mint 90 százalékát vásárolja fel. Washington az elmúlt hónapokban már szankciókkal sújtotta az iráni olajat feldolgozó kisebb kínai finomítókat és a kereskedelemben részt vevő vállalatokat, ám eddig nem lépett fel a tranzakciókat finanszírozó nagy kínai bankokkal szemben.
Ha ez megváltozik, az jelentősen kiélezheti az amerikai–kínai kapcsolatokat, különösen Donald Trump és Hszi Csin-ping tervezett találkozója előtt.
Peking ráadásul májusban utasította saját vállalatait, hogy ne működjenek együtt az amerikai szankciókkal, így a kínai pénzintézetek egyszerre kerültek amerikai és kínai nyomás alá.
A dubaji pénzváltók is célkeresztbe kerülhetnek
Washington egy másik fontos célpontja az a pénzügyi hálózat, amely lehetővé teszi Irán számára, hogy hozzájusson olajbevételeihez.
Az iráni olajért fizetett összegek jelentős részét jüanban egyenlítik ki, amelyet különböző pénzváltó hálózatokon – elsősorban az Egyesült Arab Emírségekben – keresztül alakítanak át más devizákra.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint ezek a pénzváltók dollármilliárdok tisztára mosásában működnek közre, ezért már több iráni pénzváltó céget is szankciós listára helyeztek.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Irán hosszú évek alatt alternatív pénzügyi csatornákat épített ki, ezért az egyes közvetítők kiiktatása önmagában nem biztos, hogy érdemben visszaveti a pénzmozgásokat.
Másodlagos szankciók és az iráni „árnyékflotta”
A Fehér Ház fontolgatja úgynevezett másodlagos szankciók bevezetését is, amelyek gyakorlatilag minden olyan külföldi vállalatot vagy bankot büntetnének, amely üzleti kapcsolatot tart fenn Iránnal. Hasonló módszert Donald Trump már alkalmazott Észak-Korea ellen első elnöki ciklusa idején.
Ez azt jelentené, hogy a külföldi cégeknek választaniuk kellene az iráni piac és az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférés között.
A szankciók nemcsak Iránt, hanem olyan országokat is érzékenyen érinthetnének, mint Törökország vagy az Egyesült Arab Emírségek.
Washington emellett fokozhatja fellépését az iráni úgynevezett „árnyékflotta” ellen is. Ez a tankerhálózat különböző országok zászlaja alatt, gyakran tulajdonosi struktúrákat elrejtve szállít iráni kőolajat a nemzetközi szankciók kijátszásával.
A jövőben az Egyesült Államok nemcsak az egyes hajókat, hanem az azokat kiszolgáló kikötőket, logisztikai vállalatokat és terminálokat is célba veheti.
Emelkedhetnek az olajárak
A Bloomberg szerint a szigorítások ugyan komoly bevételkiesést okozhatnak Iránnak, de egyúttal a globális olajpiacot is felboríthatják.
Ha az iráni olaj nagy része eltűnik a világpiacról, az tovább emelheti az egyébként is magas energiaárakat.
Chris Kennedy, a Bloomberg elemzője szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a példátlan gazdasági nyomás valóban megváltoztatja-e Teherán stratégiai számításait.
„Amennyiben az amerikai elnök nem helyezi az iráni fenyegetést minden más – elsősorban a Kínával kapcsolatos – prioritás elé, valószínűtlen, hogy ezek az intézkedések érdemben megváltoztatnák Irán döntéseit” – fogalmazott az elemző.
A Trump-kormányzat azonban egyértelművé tette: a katonai nyomás mellett most a gazdasági fronton is minden korábbinál keményebb eszközöket kíván bevetni Irán elszigetelésére.





