A Moszad két magas rangú vezetőjét is leváltották az iráni rezsim megbuktatására kidolgozott terv kudarca után.
A Moszad új igazgatója, Roman Gofman menesztette az izraeli hírszerzés két legmagasabb rangú tisztviselőjét, akik kulcsszerepet játszottak az iráni rezsim megbuktatását célzó, végül sikertelennek bizonyult terv kidolgozásában – számolt be róla az izraeli média.
Menesztések a Moszadnál
A beszámolók szerint az egyik érintett tavaly december óta a Moszad hírszerzési igazgatóságát vezette, míg a másik az ügynökség Iránnal foglalkozó részlegének élén állt. A hírek szerint ők dolgozták ki azt a műveleti tervet, amely az iráni kisebbségi csoportok támogatásával, valamint a tömegtüntetések újjáélesztésével kívánta megbuktatni az Iszlám Köztársaság vezetését.
A jelentések szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök erre a tervre is hivatkozott, amikor Donald Trump amerikai elnököt igyekezett meggyőzni arról, hogy februárban indítson katonai hadjáratot Irán ellen.
A televízió által idézett biztonsági források szerint a két vezető és Roman Gofman között már a kezdetektől feszült volt a viszony. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy távozásuk közös megegyezéssel, a Moszad átszervezésének részeként történt, és várhatóan mindketten az ügynökségnél maradnak más beosztásban.
Hogyan nézett volna ki az iráni rezsimváltás?
A Moszad terve szerint izraeli csapások érték volna az Iráni Forradalmi Gárda iraki határ menti, iráni Kurdisztánban található állásait. A The New York Times korábbi értesülése szerint ezzel akarták megnyitni az utat a kurd fegyveresek előtt, hogy benyomuljanak Irán északnyugati részébe, és elfoglalják a kurdok lakta városokat.
A hírszerzés arra számított, hogy a támadáshoz több ezer fiatal iráni kurd is csatlakozik, így egy olyan tömegmozgalom alakulhat ki, amely akár Teheránig is eljuthat. Az elképzelés szerint mindez milliók rendszerellenes tüntetését is kiválthatta volna, amelyek végül a rezsim bukásához vezetnek.
A kurd offenzíva a terv egyik legfontosabb eleme volt, amely több sajtóértesülés szerint azt is tartalmazta, hogy a hatalom átvétele után Mahmúd Ahmadinezsád korábbi iráni elnök kerülhetne ismét az ország élére.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a The New York Times múlt hónapban arról is írt, hogy Izrael éveken át próbálta megnyerni Ahmadinezsádot az együttműködésre. A lap szerint ennek részeként a volt iráni elnök egy magyarországi tudományos konferencia alkalmával David Barneával, a Moszad akkori vezetőjével is találkozott.
Ki lett a Moszad új vezetője?
A 49 éves Roman Gofman korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök katonai titkáraként szolgált, mielőtt a nyugdíjba vonuló Moszad-főnök, David Barnea utódja lett.
Gofman kinevezését már tavaly decemberben bejelentették, azonban azóta folyamatos jogi és politikai viták övezték. A kritikák jelentős része arra irányult, hogy Gofman korábban soha nem szolgált a Moszadnál, így hiányzik a hírszerző szervezetnél szerzett közvetlen tapasztalata.
Jelölésekor a Miniszterelnöki Hivatal felsorolta Gofman képesítését, megjegyezve, hogy „harcosként és parancsnokként szolgált a Páncélos Hadtestben, zászlóaljparancsnokként a 7. Dandár 75. zászlóaljában”. Ezenkívül a hivatal megjegyezte, hogy Gofman tiszt volt a 36. hadosztályban, az Etzion Dandárban és a 7. Dandárban. Gofman továbbá a 210. hadosztály és a Nemzeti Szárazföldi Erők Kiképző Központjának parancsnoka, valamint a COGAT törzsfőnöke volt – folytatta a Miniszterelnöki Hivatal. Gofman korábbi pozícióját, a miniszterelnök katonai államtitkáraként tavaly május óta töltötte be.
„Gofman vezérőrnagy kreativitásról, kezdeményezőkészségről, stratégiai készségekről, az ellenség mély felismeréséről, abszolút diszkrécióról és a titkok védelméről tett tanúbizonyságot”
– áll a közleményben. „Ezek a tulajdonságok, valamint vezetői képességei és bátorsága nyilvánvalóvá váltak az [izraeli-hamász háború] kitörésekor, amikor otthonról rohant a frontra, és személyesen harcolt a Hamász terroristái ellen a Nyugat-Negevben, ahol súlyosan megsebesült.”
