Ritka, az Első Szentély korára datált női szobrocskák készítésére szolgáló öntőformát találtak Jeruzsálem óvárosában egy régészeti feltárás során – jelentette be hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság.
A Dávid Tornya Múzeum főkurátora szerint a régészeti lelet „óriási izgalmat keltett”, mivel ez az első ismert öntőforma, amelyből az Első Szentély időszakából származó figurákat készíthettek.
Különleges régészeti leletre bukkantak Jeruzsálemben
Az ókorban női szobrocskák arcának kialakítására használt formát a Dávid Tornya Múzeum területén találták meg, ahol a régészek az új Schulich Régészeti, Művészeti és Innovációs Szárny építése előtt végeznek feltárásokat. A felfedezést követően az öntőforma Tamar Gonenhez, az Izraeli Régészeti Hatóság kerámiarestaurálási és konzerválási szakértőjéhez került, aki megtisztította a tárgyat, és feltárta annak belső kialakítását: a finoman kidolgozott arcvonásokat.
Ezt követően Sviatoslav Klindukhov restaurátorhoz került, aki megfelelő anyag felhasználásával másolatot készített róla. Az így létrejött rekonstrukció egy női szobrocska teljes arcát mutatta meg, jól kivehető vonásokkal és részletesen kidolgozott, göndör hajviselettel.
Az Első Szentély korának három jellegzetes figuratípusa
Az Első Szentély korából három meghatározó szobrocskatípus ismert: a női figurák, amelyeket gyakran júdeai oszlopos szobrocskáknak neveznek; a lovat és lovasát ábrázoló figurák; valamint a zoomorf, vagyis állat alakú szobrok, amelyek többsége lovakat jelenít meg.
Az agyagból készült figurák általában 10-20 centiméter magasak. Felületüket rendszerint fehér bevonat borítja, ugyanakkor a fennmaradt pigmentnyomok arra utalnak, hogy eredetileg sárga, vörös és fekete színekkel is festették őket. A feltárások során ezek az agyagfigurák gyakran letört nyakkal kerülnek elő. Ennek oka a készítési technika: a testet és a fejet kézzel formázták külön, míg kizárólag az arc kialakításához használtak öntőformát.
„Az öntőformát az Első Templom korából származó feltöltési rétegekből és felhalmozódásokból eltávolított föld átvizsgálása során találtuk meg” – ismertette a felfedezést az Izraeli Régészeti Hatóság ásatásvezetői, dr. Amit Re’em és dr. Ayala Zilberstein. „A több éve zajló Kishle-ásatás újra és újra meglepetésekkel szolgál.”
A kutatók szerint a feltárás „Jeruzsálem egyik legjelentősebb régészeti ásatása az elmúlt évtizedekben”, amely világos és folyamatos történeti képet mutat a város múltjáról: Júda királyainak korától kezdve a Jeruzsálemet formáló különböző történelmi korszakokon át egészen a brit mandátum időszakáig.
Mire használták az anyagszobrocskákat?
Re’em hozzátette, hogy az Első Szentély korából származó agyagfigurák Jeruzsálemben és környékén szinte minden régészeti feltárás során előkerültek. „Mindeddig azonban egyetlen ilyen figurák készítésére szolgáló öntőformát sem találtak Jeruzsálemben” – mondta. „Ez felvetette a kérdést, hogy ezeket a tárgyakat helyben készítették-e, vagy más területekről hozták be őket. A Kishle területén felfedezett forma ezért mérföldkőnek számít:
közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra, hogy legalább ezeknek a figuráknak egy része magában Jeruzsálemben készült.”
Az Izraeli Régészeti Hatóság vaskori kurátora, Debbi Ben-Ami szerint a júdeai oszlopos szobrocskák pontos szerepe és jelentése továbbra sem teljesen tisztázott.
„Az, hogy szinte minden háztartásban, valamint utcákon és sírokban is megtalálták őket, arra utal, hogy mindennapi használatban lévő tárgyak lehettek”
– mondta. Hozzátette, hogy a figurák céljáról és jelentőségéről a tudományos világban továbbra is vita zajlik.
A kutatók több lehetséges értelmezést is felvetettek. Egyesek szerint a szobrocskák egy termékenységi istennőt, például Asérát ábrázolhatták, aki a Bibliától eltérő sémi vallási hagyományokban El vagy Jahve feleségeként jelenik meg. Más tudósok szerint a figurák gyermekjátékok lehettek. Egy harmadik elmélet alapján pedig úgynevezett „áldásfigurákként” szolgálhattak: olyan házi amulettekként, amelyek védelmet és szerencsét hivatottak biztosítani tulajdonosaik számára.







