Az Izraeli Régészeti Hatóság szakértői közül egyelőre senki sem tudja, mire szolgált az alagút.
Különleges régészeti felfedezést jelentett be csütörtökön az Izraeli Régészeti Hatóság: egy eddig ismeretlen eredetű és rendeltetésű, ókori kőalagutat találtak Dél-Jeruzsálemben, a Ramat Rachel kibuc közelében végzett megelőző ásatások során.
Titokzatos alagútra bukkantak az izraeli régészek
A feltárásokat egy új lakónegyed építésének előkészítéseként végezték. A régészek szerint az alagút körülbelül 50 méter hosszú, 5 méter magas és 3 méter széles lehet. Dr. Sivan Mizrahi és Zinovi Matskevich, az ásatás vezetői elmondták: eredetileg egy sziklás, nyílt területen dolgoztak, amikor váratlanul egy természetes karsztüreget fedeztek fel.
„Nagy meglepetésünkre az üreg az ásatás előrehaladtával egy hosszú alagúttá alakult. Egyes részei még mindig beomlottak, ezért a járat egyelőre nem fedte fel minden titkát”
– közölték.
A felszínről egy lépcsősoron keresztül jutottak le a régészek az alagút faragott bejáratához, ahol évszázadok, vagy akár évezredek alatt felhalmozódott szennyvíz és hordalék fogadta őket. A szakemberek szerint az alagút kialakítása rendkívül precíz munkára utal: „A kivájást rendkívüli alapossággal végezték. Egyértelmű, hogy az építők komoly erőforrásokkal, tervezéssel és műszaki tudással rendelkeztek.”
Több a kérdés, mint a válasz
Az egyik legnagyobb rejtély azonban az alagút kora. A kutatók eddig egyetlen olyan tárgyi leletet sem találtak, amely pontos támpontot adna arra, mikor készülhetett.
A helyszín ugyanakkor történelmileg kiemelten fontos térségben található: néhány száz méterre fekszik az Arnona városrész vaskori – az első Szentély korából származó – középületétől, valamint a Tel Ramat Rachel lelőhelytől, ahol vaskori és iszlám kori településnyomokat is feltártak.
A kutatók egyelőre az alagút funkcióját sem tudják biztosan meghatározni.
Videó az alagútról:
Az első feltételezés szerint egy ókori vízellátó rendszerről lehetett szó, amelyet egy közeli forrás elérésére építettek. Ezt az elméletet azonban több tényező is megkérdőjelezte. Az alagút falain például nem találtak vakolásnyomokat, amelyeket az ókori vízrendszereknél rendszerint alkalmaztak a szivárgás megakadályozására. Emellett geológusok szerint a környéken nem ismert föld alatti vízforrás, és semmi nem utal arra sem, hogy valaha víz gyűlt volna össze a járatban.
Felmerült az is, hogy az alagút egy föld alatti mezőgazdasági vagy ipari létesítmény része lehetett, ám a munka mérete és a hasonló környékbeli példák hiánya miatt ezt a lehetőséget is egyre kevésbé tartják valószínűnek.
A jelenlegi legelfogadottabb elmélet szerint az alagutat egy krétás kőzetréteg elérése érdekében vájhatták ki, amely alkalmas lehetett építőkő bányászatára vagy mészégetésre. Ezt támaszthatja alá egy lehetséges szellőzőakna a mennyezetben, valamint a padlón talált kőfaragási törmelék is.
A kutatók ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy az alagút építése végül soha nem fejeződött be – így valódi célja talán örökre rejtély marad.
- 19:00
2020. december 14. - 11:302022. december 5.
- 18:002024. február 15.
