Az amerikai támadások negyedik hulláma, és az arab államokat sújtó iráni rakétázások után a Forradalmi Gárda (IRGC) állítja, hogy „elfoglalta” a Hormuzi-szorosot, és az Teherán kezében is marad. Donald Trump azonban közölte, hogy „a szoros nyitva van, és továbbra is nemzetközi hajózási útvonal marad”.
A Perzsa-öbölben a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésért folytatódik az összecsapás Amerika és Irán között.
A média beszámolói szerint az újabb amerikai légicsapások után robbanások történtek Kuvaitban, és Irán rakétatámadást hajtott végre az országban állomásozó amerikai hadsereg rakétás egységének állásai ellen. Az iráni Mehr hírügynökség jelentései szerint az egység „jelentős szerepet játszott az tegnap éjjel Irán déli részén végrehajtott támadásban”.
Arról is érkeztek jelentések, hogy a Forradalmi Gárda megtámadta azokat az amerikai hadihajókat és hajókat, amelyek „20 kilométerre a Hormuzi-szorostól jogsértést követtek el”.
Amerika és Irán is állítja: ők uralják a Hormuzi-szorost
Teherán megerősítette, hogy egy „ellenség” által kilőtt rakéták a Qeshm-sziget közelében csapódtak be. A jelentések szerint a Hormuzi-szoros több pontján is eltalálták a légvédelmi rendszereket és a Forradalmi Gárda kis hajóit – számol be a Ynet izraeli portál.
Eközben mind Irán, mind az Egyesült Államok azt állítja, hogy ellenőrzése alatt áll a Hormuzi-szoros. Az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy megtiltotta a külföldi vállalatoknak a szoros áthaladását iráni felügyelet nélkül.
„Ez a stratégiai jelentőségű átjáró számunkra fontosabb, mint tucatnyi atombomba” – nyilatkozta Mohsen Rezaei, az iráni legfőbb vezető tanácsadója a Hormuzi-szorosról. Szombat este aztán az irániak bejelentették, hogy a szoros „az amerikai beavatkozás végéig” zárva marad.
Ebrahim Rezaei, az iráni parlament Nemzetbiztonsági és Külpolitikai Bizottságának szóvivője az X-en közzétett bejegyzésében azt írta:
„Erőszakkal foglaltuk el a Hormuz-szorost, és erőszakkal fogjuk megtartani.”
A Hormuzi-szoroson halad át a világ olaj- és gázszállításának mintegy 20%-a, így a térségben zajló támadások komoly hatással vannak a globális energiapiacokra. Az iráni és Öböl-menti olaj- és gázinfrastruktúra elleni csapások korábban is és most is emelkedő energiaárakat eredményeztek világszerte.
Irán Ománnal vagy Omán nélkül is uralná a fontos tengeri átjárót
Az amerikai Központi Parancsnokság azonban kijelentette: „Irán nem ellenőrzi a szorost. Az továbbra is nemzetközi tengeri útvonal marad. Az amerikai erők a helyszínen vannak, és készen állnak annak biztosítására, hogy ez így is maradjon.”
Donald Trump amerikai elnök is megszólalt az ügyben. Vasárnap az NBC-nek adott interjújában elutasította Irán állítását, miszerint lezárta volna a szorost. „Igen, nyitva van. Tegnap este keményen lebombáztuk őket” – mondta. Trump azt is állította, hogy Teheránnal az előző nap megállapodásra jutottak.
„Számunkra tökéletes megállapodás: se atomfegyver, se ez, se az, se semmi – mindent feladtak. Aztán ezt követően elhagyták a tárgyalótermet, és egy órán belül drónnal támadtak egy hajóra.”
Teherán az Ománnal közös szoroson belüli hajózási útvonalak megosztására is utalt. Az iráni parlament Nemzetbiztonsági és Külpolitikai Bizottságának tagjai nyilatkozatukban egyértelművé tették, hogy „Irán fogja irányítani a Hormuzi-szorost, Omán részvételével vagy anélkül.”
„A legfőbb vezető utasításai alapján a Hormuzi-szoros irányítása nem tér vissza a korábbi állapotba” – mondták. „Akár Ománnal együttműködve, akár önállóan, ennek a vízi útnak az irányítása Irán kezében lesz.”
Az amerikai hadsereg adatai szerint május óta 800 hajó haladt át a szoroson amerikai segítségnyújtás mellett, összesen 400 millió hordó olajat szállítva.
Fotó: AFP
- 06:07
2020. január 5. - 16:002022. december 30.
- 09:272022. június 21.
