Donald Trump vasárnap bejelentette, hogy lezárultak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, és megszületett a békemegállapodás. Az alku részeként megszűnik az amerikai tengeri blokád, újranyílik a Hormuzi-szoros, és – a közvetítők szerint – azonnali, végleges tűzszünet lép életbe az összes fronton. Ha az egyezményt valóban aláírják, az a Közel-Kelet egyik legjelentősebb geopolitikai fordulata lehet az elmúlt években.
Donald Trump vasárnap a Truth Social oldalán jelentette be a megállapodást.
„Az Iszlám Köztársasággal kötött megállapodás immár kész” – írta az amerikai elnök. „Gratulálok mindenkinek.”
Trump hozzátette, hogy teljes felhatalmazást ad a Hormuzi-szoros díjmentes újranyitására, és ezzel egy időben elrendeli az amerikai haditengerészeti blokád azonnali megszüntetését.
A bejelentés nem előzmény nélküli:
nem sokkal korábban Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök is arról írt az X-en, hogy a felek megállapodásra jutottak.
Azonnali tűzszünet minden fronton
Sharif szerint az egyezség részeként mindkét fél azonnali és tartós katonai leállást vállalt minden hadszíntéren, beleértve Lebanon területét is.
Ez különösen fontos, mert az amerikai–iráni konfliktus az elmúlt hónapokban már messze túlnőtt a kétoldalú viszonyon: a feszültség kiterjedt a Perzsa-öbölre, Irakra, Szíriára, Libanonra és közvetve Izraelre is.
A Reuters és más nemzetközi hírügynökségek szerint a háttérben főként Katar és Pakisztán játszott kulcsszerepet közvetítőként, miközben svájci és ománi diplomáciai csatornák is aktívak voltak. Reuters-források szerint a végső technikai egyeztetések még zajlanak, de a politikai megállapodás lényegében megszületett.
Sharif szerint a közvetítők a héten a megállapodás előtti utolsó simításokat végzik, vagyis előzetes végrehajtási egyeztetéseket tartanak, ahol a technikai részleteket véglegesítik.
A hivatalos aláírási ceremóniát péntekre tervezik Svájban.
Hormuzi-szoros: a világ olajütőere
A megállapodás egyik legkritikusabb eleme a Hormuzi-szoros újranyitása.
A szoros a világ egyik legfontosabb tengeri szűk keresztmetszete: a globális olajkereskedelem mintegy 20 százaléka halad át rajta. Amikor Irán korlátozta a hajóforgalmat, az azonnal megrázta az energiapiact, megdobta az olajárakat, és komoly félelmeket keltett a globális ellátási láncokban.
A Reuters korábbi értesülései szerint a megállapodás része lehet az is, hogy Washington feloldja az iráni olajexport jelentős részét sújtó szankciókat, valamint felszabadít több tízmilliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont.
Irán cserébe vállalja, hogy nem gyárt és nem szerez be atomfegyvert, valamint befagyasztja nukleáris programjának katonailag érzékeny elemeit.
Történelmi áttörés vagy ideiglenes fegyverszünet?
A nagy kérdés természetesen nem az, hogy megszületett-e a papír — hanem hogy meddig marad életben.
Izraelben továbbra is jelentős a szkepticizmus.
Jeruzsálemben sokan attól tartanak, hogy Teherán a megállapodást csupán időnyerésre használhatja, miközben hosszabb távon nem mond le nukleáris ambícióiról.
Trump ezzel szemben történelmi diplomáciai sikerként próbálja bemutatni az alkut.
Ha az egyezmény valóban tartósnak bizonyul, az egyszerre jelentheti az amerikai–iráni háborús spirál lezárását, az olajpiac stabilizálását, és a közel-keleti erőviszonyok újrarendeződését.
